A jövőben a papíralapú dokumentációkat, hivatalos iratokat, szerződéseket, brosúrákat, kimutatásokat, céges papírokat, stb jóval könnyebben kezelhető kis "adatkártyák" fogják felváltani?

#1 redundáns tárolás. Ez a kulcs szó. Egy cég se tárol fontos adatokat egy példányban. Legyen az papír alapú, vagy digitális.

Ha fizikailag is több helyszínen, több szerveren meg vannak az adatok, akkor minimális a veszélye annak, hogy elvesznek.

Viszont ami az adatkártyákat illeti, teljesen fölöslegesek, 10-20 évvel ezelőtt lett volna naprakész gondolat, mikor mindenki pendriveokat és memória kártyákat hurcolászott. Ma már "felhő" meg okostelefon van helyettük. Szerződések, számlák stb digitálisan megvannak, digitálisan elérhetőek.

Ma még a legtöbb dologról készül papír alapú példány is, de csak idő kérdése, illetve egyes esetekben jogszabályi változtatás kérdése, hogy ez is kikopjon.

Mit értesz "kis adatkártyák" alatt?

Mi a cégnél (csak) most állunk át digitálisra. Amilyen papírt leváltunk az megy a szerverre és kész, nem írjuk ki egyenként őket semmilyen adathordozóra.

"Ld. adathalász, zsarolóvírus támadások."

Ha minden féle kétes forrásból varez dolgokat tölt le az user, mert INGYEN van amiért fizetni kéne legálisan és/vagy régi elavult ismert biztonsági résekkel teli oprendszert használ vagy csak simán az aktuális biztonsági frissítések nincsennek felrakva. Persze van egyéb eset is amiről nem tehet, vagyis nem az elején felsoroltak, nem trehányság vagy nem illegál varez vagy nem mérhetetlen ostobaság miatt van, de az ilyen esetben hogy kap valamit az elenyésző ahhoz képest amikor tehet róla, az esetek egy ezrelékét se teszi ki tapasztalataim szerint.

"Ha majd sikerülne vissza jutni a 80-as évek elejére, amikor még más számítógépes rendszereket használtak (sajnos lényegesen bonyolultabbak voltak) amelyekben a mostani világnál lényegesen kevesebb volt egy vírus (különösen zsaroló vírus) esélye akkor beszélhetünk erről."

(Sőt mindjárt vissza az őskorba a barlangba.) A 80-as évekbe nem volt evidencia, hogy teljesen átlagos dolog legyen, hogy a pc egész üzemidejében internetre legyen csatlakozva és hogy az akkori időbhöz képest nagyságrendekkel több tartalom közül nagyágrendekkel nagyobb sebességgel letöltsön szinte bármit szinte bárki. Az se igaz, hogy a 80-as évekbe a rendszerek lényegesen bonyolultabbak voltak. (Esetleg programoztál és nézted programozói szemmel az akkori és a mai szoftver komplexitást? Feltételezem, hogy nem a válasz.) Az igaz belőle, hogy lényesen felhasználóbarátabbak a mai rendszerek, de lényegesen nagyobb bonyolultságú, komplexitású egy mai rendszer mint egy akkori, ha adott súlycsoportba lévő szoftvereket hasonlítunk össze. Azaz egy mai hello world c-ben az persze hogy egyszerűbb mint egy akkori bérszámfejtő. Amire gondoltam mint adott súlycsoport például a ami legújabb játék szotfverek az akkor korszerű játék szoftverekkel vagy egy ami korszerű szövegszerkesztő egy akkor korszerű szövegszerkesztővel összehasonlítva. A finomságok közül megmelítem, hogy régen nemigen volt energiagazdálkodás se, 100%-al pörögött a cpu akkor is ha csak egy szövegszerkesztőbe egy kurzor villogott. Tevékeny várakozásnak hívják. Energiatakarékos változatú gép oldalán volt egy turbó gomb amit megnyomtak, ami azt csinálta hogy lejebb vette az órajelet és úgy pörgette tovább a processzort,ha csak egy plain text editort használ akkor elég hozzá, de ha egy doom-ot (bár ez már a 90-es évek) akkor turbo gomb és feljebb viszi az órajelet. Ma meg már ennél jóval precízebben szabályzott energagazdálkodás van, eseménykezelők, feladatütemezők stb.Pl. ha kér egy process 1 másodperc sleep-et, akkor ténylegesen elmegy aludni és nem tevékenyen figyeli hogy mikor telt le, továbbá enregiagazdálkodás még,hogy alvó módba van, eseménykezelők vannak hozzá írva amik csak akkor futnak le ha esemény következett be pl egér kattintás.

Még lehetne felsorolni sok mindent,keretrendszerek, operációs rendszerek fejlesztői környezetek is a fejlesztőnek ad könnyebbséget. Vagyis a fejlesztő mint felhasználó szempontjából is felhasználóbarátabb, de cserébe sokkal sokkal többet kell hogy tudjon a szoftver mint régen, sokkal sokkal nagyobb az elvárás is.

Mai korszerű technikával egy 80-as évekbeli stílusú programot nagyságrendekkel könnyebb lenne megcsinálni mint akkoriban. Ugyanakkor energiatakarékos lehetne, felhasználói szemmel azt látná hogy nem fűt a gép, gyorsabb lenne mint akkor a mai hardver miatt. Ezen kívül lehetne ugyanannyira felhasználóbarát lényegében mint akkor, de akár felhasználóbarátabb is lehetne.

Eddig PC-s környezetről volt szó. Ha táblagépes ill. okostelefonos környezetet nézünk ott meg nem igazán hallasz már zsaroló vírusról. Még csak azt se lehet mondani, hogy nem populáris, nem használ internetet. Más az alapkoncepciója mint a PC-s környezetnek, legalábbis mint a legnépszerűbb PC-s oprendszer a windows esetében. Már az egy erős előszűrő, hogy kontrollált alkalmazás áruházból telepíthet alapból és nem össze vissza akárhonnan kontrollálatlanul. További biztonság növelő, hogy szabályozható mihez férhet hozzá az alkalmazás. A pc-s környezet átlag felhasználók esetében, a régi korok szerinti folytatása, ne legyenek illúzióink ha meg lenne "heggesztve" egy régi ms dos, hogy ki lenne eresztve az internetre, vagy egy win95 azon nem is kéne annyit heggeszteni, akkor kapná a vírusokat, sokkalta sérülékenyebb lenne mint egy mai windows, ezeken még védett mód sincs, vagyis valós módba fut minden szoftver rajtuk.

Az okostelefonos környezet meg egy új modernebb koncepcióból indult, nem volt az hogy a régi rigojáknak eleget kell tenni. Pl hogy akármilyen forrásból származó szoftver telepítése az alap, nincs dedikált alalmazásáruház vagy csomagkezelő amit megkövetel és alapnak számít. A sandbox fogalma se ismert nagyon átlag userek esetében, pedig ez is sokat tudna csökkenteni pc-s környezetben a vírusveszély ellen.

Még továbbá rfid chip-ek esetében meg még úgy se hallhatsz még elvileg se vírusokról. Bár ennek is több fajtája van amibe most nem megyek bele.

Utaszállító repülő gépek navigációs szoftvere? Ebbe pedig szívesen belepiszkálnának terroristák. Igaz voltak gép eltérítések, de soha egyetlen esetben sem úgy hogy szoftveresen belepiszkáltak és ennek segítségével hajtották végre az akciótervet.

Bitcoin és egyéb kriptovaluták? Itt meg nem lehet mondani azt se hogy nem internet alapú lenne és azt se hogy senkinek ne lenne érdeke belemanipulálni, átszámolva milliárdokról van szó dollárban amennyit kaszálni tudna vele. Sokkal többet ér vele, ha bányássza minthogy próbálja feltörni, a bányászattal gazdagodtak már meg. Blockchain azaz blokklánc alapú technológián alapul. A blokklánc az egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon. Ennek a blockchain technológiának a felhasználási területe lehetnek olyan dolgok is amit a kérdező kérdezett, ezt nem tartom a valóságtól elrugaszkodottnak. Míg egy papírra írhasz olyan tollal ami elpárolog róla és utólag írható helyette bármi, ilyen hamisítást nem tudod megtenni blockchain technológiával.

"Nyilván egy tűz esetén kritikusabb, de a memória kártya sem szereti a tüzet."

Memória kártyán nem tárolunk tartósan adatot, legalábbis ha a sima flash kártyákról beszélünk amilyen a pendrive technológiája is. A modern ssd alapú jóval megbízhatóbb. Viszont amit írtak is redundancia, több helyen tárolva. Meg amit nem mondak a folyamatos migráció, azaz az adatok folyamatos átköltöztetése újabb tárolókra, ezt csinálják az adatközpontokban. Akinek van képe egy adatközpontról az tudja.

"Persze van egyéb eset is amiről nem tehet, vagyis nem az elején felsoroltak, nem trehányság vagy nem illegál varez vagy nem mérhetetlen ostobaság miatt van, de az ilyen esetben hogy kap valamit az elenyésző ahhoz képest amikor tehet róla" Elenyésző, de létezik. Nem 0 valószínűségű esemény. És amíg az emberekre rákényszerítenek teljesen reménytelenül lukas oprendszereket addig ez így is marad.

Igen, a bonyolultságot kicsit félre érthetően írtam le. A gépek kezelésére gondoltam, nem a programokéra. És bőven nem a PC-re gondoltam. Hanem pl. a közepes és a mainframe gépekre.

"A sandbox fogalma se ismert nagyon átlag userek esetében, pedig ez is sokat tudna csökkenteni pc-s környezetben a vírusveszély ellen." még mindig "csökkenteni" olyan megoldás kell ami 100%-ban kizárja. Egyenlőre ilyet senki nem tud mondani. Olyan rendszerek léteznek (és erre utaltam a 80-as évek technológiájára), amelyeknél gyakorlatilag a 100% elérhető (pl. zOS csak drága és brutálisan nem felhasználó barát).

"rfid chip" miután ez egy alapvetően read-only technika. De hajrá épísünk rfid chipekből memóriát.

"Míg egy papírra írhasz olyan tollal ami elpárolog róla és utólag írható helyette bármi, ilyen hamisítást nem tudod megtenni blockchain technológiával." Mindaddig amíg a mögötte lévő rejtjelző algoritmus törésére nincs jó megoldás. Amiről senki nem tud semmit, hogy mikor lesz meg. Mikor jelennek meg azok a chipek (esetleg pont a kvantum számítógépek) amikor "belátható időn belül" törhető a mögötte lévő rejtjelzés.

A papiron eltűnő tinta esetén is nyoma marad a papirban az eredeti írásnak. Nem egy ilyen dokumentum esetén sikerült vissza olvasni azt ami eredetileg ott volt. Más kérdés, hogy megéri-e a befektetett munka vissza olvasni vagy sem.

"Igen, a bonyolultságot kicsit félre érthetően írtam le. A gépek kezelésére gondoltam, nem a programokéra. És bőven nem a PC-re gondoltam. Hanem pl. a közepes és a mainframe gépekre."

Ott meg nem tudom hogy jött akkor szóba a zsaroló vírus. A közepes alatt nem tudom mit értesz. A zsaroló vírusok tipikusan internetet használó windows pc-ket érintő dolog. A ami mainframe gépeket se fenyegetik a zsaroló vírusok. Továbbá attól függ, hogy mit kell rajta kezelni egy mai változaton megy egy régin, ha azt nézzük hogy melyiket könnyebb kezelni. Sokkal összetettebb feladatokat látnak el, sokkal komplexebb gépek mint a korábbi elődjeik, nagyon nagy szaktudást igényelnek.

""rfid chip" miután ez egy alapvetően read-only technika. De hajrá épísünk rfid chipekből memóriát."

Nem mindegyik read-only, digitálisan aláírással hitelesített fél írhatja az megvéd a csak úgy átírástól.

Egyébként nem én találtam fel a melegvizet, flash memóriából is van olyan hogy egy pöcköt kell eltolni rajta és tudunk belőle read-only-t csinálni. Fizikailag lesz read-only, külön vannak író és olvasó lábai, ahol az író lébak fizikai kapcsolatát meg lehet szüntetni egy retesz elmozítással.

"A papiron eltűnő tinta esetén is nyoma marad a papirban az eredeti írásnak. Nem egy ilyen dokumentum esetén sikerült vissza olvasni azt ami eredetileg ott volt. Más kérdés, hogy megéri-e a befektetett munka vissza olvasni vagy sem."

Alap axiómaként sugalltad implicit módon, hogy az időben vagy egyáltalán valaha egyáltalán felmerül, hogy eredetileg mi volt. Azt is axiómának vetted, hogy mindig minden esetben bármennyi idő múlva kimutatható. Továbbá hozzá írni is lehet, távozás után 1 perccel hozzáír, soha nem bizonyítják az ellenkezőjét. Tudom kihúzni szokás a fennmaradt nem kitöltött rublikát, de mi van ha elfelejtette kihúzni vagy figyelmetlenségből nem húzta ki. Meg az sincs standarizálva, hogy soha semmilyen esetben ne húzza át és ne csillagozza meg stb. stb., nem konkrétan ezeken van a hangúly, ezer féle ötletet még lehetne írni. A blockchain technológia ezen trükközéseket kiküszöböli.

Nem érdemes olyasmit kérdezni, amire nincs válasz. Szakértő ilyesmiről tudja, hogy megválaszolhatatlan.

Annyit mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az egyiptomi papirusztekercsek akár 5-6 ezerévesek. És nem kis nehézségek árán, de olvashatók. Számos olyan digitális adat van a világon, ami alig 50 éves és nem olvasható. Nincs mivel. És nem érdemes újragyártani a múltat. Ma a digitalizáció egyik fő problémája az irdatlan adattömegek folyamatos konvertálása olvasható alakra (mert a korábbi tároló olvasásához szükséges eszköz elavult és lecserélik). Egy magyar cég ma kiválóan prosperál pusztán azért, mert a világ bármely elromlott vagy elavult adattárolójából vissza tudja nyerni az adatok zömét. Nagyon kevesen képesek erre.

"Nem érdemes olyasmit kérdezni, amire nincs válasz. Szakértő ilyesmiről tudja, hogy megválaszolhatatlan."

Erre már megírtam, hogy blockchain technológia ami esélyes. Bár az igaz, hogy konkrétan 'jóval könnyebben kezelhető kis "adatkártyák"' erre így konkrétan nem reflektáltam. Ennél így konkrétan nem lehet tudni, hogy melyik utat válasszák. Azért nem eldönthető, mert ez nem technikai hanem inkább törvényalkotási, jogi, emberi hozzáállási kérdés és még a jó ég tudja milyen kérdés. Habár az említett blockchain már most lehetne, ez már kidolgozott és alkalmazott technológia, ez is inkább jogi stb. kérdés. Viszont ezt évek óta esélyesnek látják a szakértők a jövőben.

"Annyit mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az egyiptomi papirusztekercsek akár 5-6 ezerévesek. És nem kis nehézségek árán, de olvashatók. Számos olyan digitális adat van a világon, ami alig 50 éves és nem olvasható. Nincs mivel."

Azok a papirusz tekercsek olvashatóak nem kis nehézségek árán. A digitális adat amiről írsz az se hülyeség, de így összemosva a két állítás csúsztatás, oda is lehetne írni hogy azok is olvashatóak lennének nem kis nehézségek árán.

"Ma a digitalizáció egyik fő problémája az irdatlan adattömegek folyamatos konvertálása olvasható alakra (mert a korábbi tároló olvasásához szükséges eszköz elavult és lecserélik)."

Mármint adatmigráció amire gondolsz, a konvertálás kicsit mást jelent például .wav-ból .flac-ot csinálni az a konvertálás. A folyamatos migráció azt említettem is korábban itt. A régi kódex másolók régen meg csomót másoltak, kvázi analóg adatmigrációt csináltak manuálisan. Egy felhő szolgáltatásnál manapság a háttérben folyamatos migráció van, amiből semmit nem látunk. Régen volt a gmail-nek az a szokása hogy a kezdő oldalán folyamatosan mutatta mennyi az össz ingyenes tárhely amely szám folyamatosan növekedett, ha vissza emlékeztek 2009-ben. Ezt egyrészt marketing céllal mutatta. Nem úgy csinálta mint más, hogy befagyassza a tárhelyméretet, majd időnként ugrás szerűen növel majd újra befagyassza hanem ő folyamatosan növelte. Ezt úgy csinálta hogy ahogy újabb háttértárakat folyamatosan cserélik le egyre nagyobbra annak függvényébe adott újabb tárhelyet. A migráció nem kizárlólag a technológia fejlődése miatt kell, hanem az adatbiztonság miatt és a miatt főleg. Folyamatosan "ápolni" kell, mint egy élő szövet amelyben folyamatosan lecserélődnek a sejtek. E mellett az így tárolt adatok örök életűek. A kódexeket is részben ezért másolták. Hiszen van anyagfáradás, a kódex lapok ahogy a papirusz tekercsek is áldozataik az idő vas fogának, ahogy a digitális adathordozók is, ahogy az élő szövet is. Az élő szövetben a sejtek ezért cserélődnek le, csak tökéletlenül teszi az élő szervezet és az idő múlásával a hibák felhalmozódnak amit egyszerűen csak öregedésnek nevezünk. A digitális technikával, abban használt migrációval a megfelelő reduncanciákkal elérhető a hibamentesség.

Még kiegészítés, hogy sok évtizedes technika de manapság is vannak adatszalagok, hosszabb távra tervezve archiválásra, 50 év múlva is lesz hozzá olvasó a gyártó garanciát vállal rá.

Egyébként nem említetted meg de még gond a konverzió a szó helyes értelmében is. Vannak fájl formátumok melyek később úgymond kihalnak. Akkor később is meg van a fájl, de interpretálni is kéne, nem csak a nyers bájtokat nézegetni. Erre is gondoltak és igen komolyan megtervezett módon csinálják ezt ahol igyényesen arhiválnak az örökkévalóságnak. A nyílt szabványú fájlformátumok jöhetnek szóba, ahol a szabvány dokumentációját is arhiválják. Erre is lehetne mondani, hogy bezzeg az analóg papír ott nincs .jpg, .bmp , .png , .wepb ... különböző fájlformátumok. Erre meg azt tudom felhozni az analóg világból, hogy igen de a régi iratok elolvasásának még nehézsége, hogy elfeledett nyelv elfeledett írásjelei és szabályainak nehézségével kell megküzdeni, ha el akarjuk olvasni valami óegyitomi vagy másmilyen írást. Továbbá a jövőben évezredek múlva az akkori történészéek nem kizárólag törött cserépedényekből meg az enyészetnek kitett papirusz tekerecskből ... stb.-ből hanem tűéles digitális fényképek alapján, videók alapján ... stb.-ik alapján látják majd a 2022-ben élt embereket.

Nem kell a jövőre várni, az Ügyfélkapuba belépve már most is tudsz állampolgárként e-dokumentumot digitálisan aláírni.

[link]