Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Már léteznek/létezhetnek...

Már léteznek/létezhetnek olyan biológiai fegyverek, amik csak egy bizonyos genetikájú emberi rasszt, etnikumot, népcsoportot, stb képesek megfertőzni és elpusztítani (míg a fegyvert bevetők ilyen jellegű csoportjai biztonságban vannak/immunisak)?

Figyelt kérdés

márc. 20. 15:48
A kérdező szavazást indított:
Igen
Nem
23 szavazat
 1/6 anonim ***** válasza:
0%
Igen, csak ne felejtsd el, hogy ebben is van mutáció.
márc. 20. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
89%

Nem, és ilyet nem is lehet csinálni.


Egy részt, nincs genetikailag tiszta rassz. Az ilyesmit csak az ilyen széljobber neonáci agyhalottak hiszik el, hogy van olyan hogy "magyar gén" meg "magyar vér" meg hasonlók (helyettesítsd be bármi mással, német, angol, lengyel, orosz, akármi - minden országnak megvannak a hülyéi). A valóság az, hogy még a nagyon zártan szaporodó közösségek sem teljesen homogének, de a valós népek aztán annyira különbözőek, hogy nincs semmilyen jellemző összekötő kapocs. Mármint genetikai értelemben. Az ilyen "genetikai nép" fogalma egy ilyen 19. századi ránk maradt hülyeség (persze nem úgy hívták, hanem midnenféle magasztos neve volt, "Árpád vére" meg hasonlók), ugyanezek szintén léteznek minden országban.


A másik, hogy még ha van is bármilyen jellemző genetikai marker, azt még nem lehet fegyvernek felhasználni. A célzott támadáshoz arra van szükség, hogy az egyik dolog NAGYON különböző legyen a másik dologtól, mármint biokémiai értelemben. Például a baktériumok nagyon különböznek az emberi sejtektől, ezért lehet olyan mérget csinálni, ami csak a baktériumoknak méreg. Ezt hívják antibiotikumnak, lényegében ezek olyan mérgek, amik kimérgezik a baktériumokat az emberi sejtek közül. A növényvédő szerek is úgy működnek, hogy kimérgezik a gyomot a búza közül, amihez ott is azt használják fel, hogy a gyomok (egy része) biokémiailag nagyon különözik a búzától. Viszont ilyen mértékű kihasználható különbséget egyetlen rassz esetén sem írtak le, tehát nincsen olyan szelektív méreg vagy támadható pont, ami csak az egyik rasszra érvényes.

Gondolj bele, hogy a rákos daganatok azok végülis emberi sejtek, de hiába különböznek az emberi sejtek többségétől, nem különböznek ELÉGGÉ ahhoz, hogy szelektíven ki lehessen mérgezni őket az egsézséges sejtek közül. Persze ezzel próbálkozunk, próbálunk úgy mérgezni (ez a kemoterápia lényege), hogy a rákos sejtek kicsit jobban pusztuljanak, mint ez egészséges sejtek, és előbb haljanak ki, mint ahogy a beteg belehal a terápiába. De ettől még egy ilyen kezelés az egészséges sejteket is nagyon megviseli, csak úgy vagyunk vele, hogy még mindig jobb mint belehali a rákba. Na ugyanez lenne a probléma bármilyen rassz-ellenes vírussal vagy méreggel, biztos hogy valamennyire támadná a többi embert is, azt meg annyira nem akarjuk.


A harmadik fontos pont pedig az, hogy - amint azt láthattuk a covid esetén is -, a vírusok mutálódnak, ezt minden virológus tudja. Tehát még ha lenne is egy szelektív támadható pont, ha eleresztenének rá egy vírust, az könnyen elmutálódhatna olyanná, ami már mindenki mást is támad, és az okozna egy brutális világjárványt.

márc. 20. 17:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 MDaniel98 ***** válasza:
87%
Én sem tartom valószínűnek, ez nem így működik, a 2#-es jól kifejtette, hogy miért.
márc. 21. 08:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
28%

Senki nem mondta, hogy egyszerű megcsinálni.

Az elvi lehetőség megvan, de tényleg nem egész népekre vonatkozik, hanem majdhogynem emberenként kell méretezni.

márc. 21. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
84%

"tényleg nem egész népekre vonatkozik, hanem majdhogynem emberenként kell méretezni."


Akkor most meg lehet csinálni, vagy nem lehet megcsinálni? Magadnak is ellent mondasz, hiszen ha egyedileg kell méretezni, akkor nem lehet megcsinálni. A kérdés nem az volt, hogy lehet-e olyan biofegyvert csinálni, ami csak egyetlen emberre hat, hanem hogy lehet-e olyat csinálni, ami egy egész népet kinyír. Egyetlen emberre amúgy, takán lehetne, de biztosan nem érdemes biofegyvert csinálni, egyszerűbb agyon lőni vagy megmérgezni az ételét.


No de akkor fussunk neki még egyszer, mert láthatólag még mindig van egy kis zavar a fejek egy részében.


Tehát induljunk ki abból, hogy a szelektív népírtó biofegyvernek két dolgot kell egyszerre teljesítenie:


- Célozzon valamilyen gént vagy tulajdonságot, ami az adott nép nagy részében benne van. Tegyük fel, hogy például fegyvert szeretnénk a glurfiff nép ellen. Akkor szükség van egy tulajdonságra, ami a glurfiffok nagy részében, mondjuk 50-60 vagy még több %-ában benne van. Nyilván ha csak 1-2%-ukban van benne, akkor csak ezt az 1-2%-ot tudjuk majd kinyírni a fegyverünkkel, ami persze iszonyú sok ember, ha pármilliós népességeket veszünk, de közel sem jó fegyvernek.


- Viszont, ez a gén vagy tulajdonság ne legyen benne semmi más népben, mert akkor a glurfiff-elleni fegyverünk másokra is veszélyes lesz.


Namost ilyen tulajdonság egyszerűen nincs, éspedig azért nincs, mert a népek nem puszta genetikai alapon alakulnak ki. A nép az egy kulturális-identitási egység, nem pedig genetikai egység. Egyszerűen fogalmazva, ha véletlenül elcserélnek egy szlovák és egy magyar gyereket a kórházban, akkor a szlovák gyerek magyar hazafi lesz, a magyar gyerek pedig szlovák hazafi. És ha később ki is derül, akkor se lehet már kinevelni a (biológiailag) magyar gyerekből a szlovákságot, és fordítva.


Ha lenne is olyan gén, ami egy népre nagyon jellemző, az teljesen biztosan az országhatáron kívül is jelen lenne. Egy olasz gén, ha lenne olyan, biztosan jelen lenne Dél-Ausztriában, Svájcban, Franciországban, stb. Sőt az USA-ban, ahova tömeges olasz kivándorlás történt.


Na de tegyük fel, hogy mégis keresni akarunk egy támadható gént, hiszen mégiscsak vannak az emberek közt különbségek (az egyik szőke, a másik göndör, a harmadik zöldszemű). Hátha van valami gén, amit meg lehet támadni.


Ehhez tudni kell, hogy a gének fontossága nem egyforma. Van olyan gén, ami ha hiányzik, vagy ha meggátoljuk a működését, az bajt okoz. Ezek a "fontos gének", és ezeket onnan lehet felismerni, hogy akiben ez a gén elromlott, és hibás génnel született, az vagy nagyon beteg (pl disztrófiás - a disztrofin gén egy "fontos gén"), vagy eleve meg sem született, mert már a magzatkort sem élte túl. A mérgek egy része pontosan úgy működik, hogy fotnos gének (illetve azok termékeinek a) működését gátolja. Például az ideggázok az acetilkolinészteráz nevű gén termékét támadják, ami kb mindenkiben ugyanolyan, ezért erre a szerre senki nem immunis. Ha lenne valami esszenciális különbség az emberek acetilkolinészteráza között, akkor lehetne olyan idegmérget fejleszteni, ami csak az egyik csoportra hat. De nincs.


A gének egy másik része a "nem fontos gén", ami nélkül tök jól elvagyunk. Ha sikerülne meggátolni azt a gént amitől barna a hajunk, akkor a legnagyobb bajunk az lenne, hogy megőszülnénk. Ha valahogy sikerülne csak a szőkékben meggátolni ezt a gént, akkor lenne egy olyan "biofegyverünk", ami szelektíven csak a szőkékre hat, de az egyetlen dolog amit okoz, az az, hogy az áldozatok megőszülnek.


A csapda az, hogy a "fontos gének" azok minden emberben egyformák, vagy közel egyfromák. Azt biológiai szaknyelven úgy mondjuk, hogy "konzervált", és minél fontosabb, annál konzerváltabb. A konzerváltság pontosan azt jelenti, hogy az adott gén olyan fontos, hogy egyszerűen nem alakultak ki változatai, mert a legkisebb módosulás is bajt okoz, így azoka az egyedek akikben módosult a gén (mutáció jött létre), azok nem élték túl ezt. A hajszín meg nem fontos, ezért kialakultak változatai, azaz nem konzervált. Azok akikben egy új hajszín gén jött létre (mutálódott), azok túléltek, elterjedtek stb.


Tehát az a nagy paradox helyzet, hogy ha egy gén elég változatos ahhoz, hogy egy népnek saját verziója legyen belőle, akkor nem elég fontos (nem konzervált), tehát nem támadható, míg ha elég fontos ahhoz hogy támadható legyen, akkor biztos hogy nagyon sok emberben pont ugyanolyan van (konzervált).


Mérgekről azért beszéltem eddig, mert a biofegyverek egy része baktérium alapú, és ezek a baktériumok mérget termelnek. A dolog lényege, hogy ha van egy baktériumunk, akkor nem kell sok-sok tonna mérget termelni és nagy hordókban elvinni az ellenséghez hogy beleszórjuk a víztározóba, hanem elég egy maréknyi baktérium, azok maguktól elszaporodnak és menet közben magutól teletermelik méreggel azt a bizonyos víztározót. Namost az ilyen fegyverként is használható bacik jelenleg általános mérgeket termlenek, pl botulinotoxint, de ha találnánk egy célozható gént, akkor nyilván lehetne olyan bacit fabrikálni, ami a célzott mérget termeli.


Ezt az egészet elvileg meg lehet kerülni azzal, ha nem méregben (mérgező baciban) gondolkozunk, hanem egy vírusban, ami szelektíven támadja az embert. Ekkor nem kell fontos gén, hiszen pl a covid is az ACE2 gén termékét használva támad. Ha lenne egy nép egy módosult ACE2-vel, akkor tervezhetnénk ellenük olyan covid-ot, ami csak őket támadja.


Ezzel több probléma is van, de most fókuszáljunk csak a két legfontosabbra. Az egyik az, hogy a vírusok eleve csak nagyon kevés génnel lépnek kölcsönhatásba, tehát a több tízezer génünk közül amink van, csak pár százzal. Ez pedig nagyon leszűkíti a szóba jöhető gének számát. Ne feledjük, a cél az, hogy a glurfiff-eket nyírjuk ki, tehát ELEVE legyen egy olyan gén, ami csak bennük van, és amit valahogy rá tudok terelni egy vírus interaktomjára (azaz azon gének listájára amivel a vírus kölcsönhat), és akkor már lehetséges lenne egy vírussal támadni. Namost annak az esélye, hogy pont az én ellenségemben van egy gén, ami senki másban, és ez pont olyan szerencsésen benne van ebben a pár százas csapatban és szerencsésen célozható egy vírussal, hogy a vírus másban nem tesz kárt - na ilyen egyszerűen nincs. És ha még lenne is egy ilyen nép a földön, az aztán már tényleg minden valószínűtlenség ősanyja lenne, hogy BÁRMELY tetszőleges népre legyen, tehát hogy mondjuk az amcsiknak legyen egy magyar vírusuk, egy orosz vírusuk, egy brazil vírusuk stb.

Ilyen gént nem is érdemes keresni kezdeni, mert maximum a nagyon zártan szaporodó közösségekben lenne esélye egyáltalán bármi esélyes jelöltet találni: amish-okban, szefrád zsidókban, kis szigeten élő bennszülöttekben stb. De egyáltalán nem garantált, hogy találunk is, hiszen a szerencsés (vagy szerencsétlen) véletlenek kolosszális összjátéka kellene hozzá.


A másik, vírusokkal kapcsolatos probléma, ahogy fentebb említettem, a mutáció. A vírusok olyannyira változékonyak, hogy még állatról is át tudnak ugrani emberre, holott pedig az állatok génjei tök mások mint az emberéi. Ugye ilyet nem egyeszer láttunk már. Ha lenne egy olyan vírusunk ami csak az egyik népet támadja, ennek a vírusnak sokkal könnyebb lenne átugrania, hiszen csak az egyik emberi populációról kellene ugrania a másikra. Minél kisebb a különbség ami a vírust a célpopulációban tartja (tehát az a génkülönbség amit a vírussal támadok), annál nagyobb az esélye, hogy a vírus utat talál magának a nem-cél populációban. Amit egyszer elengedtünk a laborból, azt visszatuszkolni nem lehet, pont ez az egyik legnagyobb aggodalom a GMO esetén is (mi van ha elengedünk egy gént aztán kikereszteződik a természetbe), és pont ez történne a vírusunkkal is. A paradox helyzet az, hogy az új variánsok száma az a megfertőzött emberektől függ. Ha milliók vannak megfertőzve, akkor nagyon sok veriáns is fog keletkezni, ahogy a covid esetén is, eleinte alig volt pár variáns, aztán már kettesével keletkeztek. Pont azért, mert olyan sok ember volt egyszerre megfertőzve, hogy ha csak minden tízmilliomodikban képződött is egy variáns, akkor is már szinte naponta keletkezett új. Ez igaz lenne a fegyver-vírusra is, tehát minél jobb, hatékonyabban terjedő vírust csinálunk, annál több esélyünk van arra is, hogy variánsok keletkeznek, és ezek a variánsok már nem azt csinálják, mint az eredeti, tehát elveszítjük a kontrollt felette.


Kb ennyi, kicsit tldr lett, hátha valaki mégis elolvasta.

márc. 21. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 sadam87 ***** válasza:
84%

#5

Nagyon jó, alapos összefoglaló! (Természetesen valaki gyorsan le is pontozta...) Egy dologgal egészíteném ki:

Úgy látom, sokan itt úgy gondolják, hogy ha megtalálják a "piréz gént", akkor már lehet is tömeggyártani a pirézeket írtó vírusokat / baktériumokat. Ezzel az egyik baj az, hogy ilyen gének nem nagyon léteznek, ahogy már előttem többen kifejtették (főleg az 5. válaszoló). De ha lenne is ilyen, az sem jelenti azt, hogy akkor már csettintésre lehet vírusokat gyártani ellene.

Eleve meg kell határozni, milyen proteint kódol a gén. Ez még a viszonylag egyszerű része a dolognak, de már ez sem mindig olyan triviális. Nyilván az sem mindegy, milyen fehérjéről van szó. Ha például egy csak a nyármirigyben képződik az a bizonyos fehérje, akkor ugyan jól ki lehet szárítani ennek a bizonyos elképzelt népnek a száját, de azért a kiírtásuktól elég messze vagyunk.

De tegyük fel, hogy meg van a megfelelő gén, és olyan fehérjét is kódol, aminek a célzésával hatékony vírust (vagy toxint / baktériumot) lehet készíteni. Hát ez a készítés nagyon nem triviális dolog. Eleve csak most kezdünk oda eljutni (a mesterséges intelligencia használata segítségével), hogy az aminosav szekvencia alapján a fehérjék pontos 3D szerkezetét rekonstruáljuk. És a hangsúly a kezdünkön van: még azért most is elég messze vagyunk a pontos szerkezet meghatározásától.

[link]

[link]

Még a célfehérje esetén ez kisebb gond (ha már megtaláltuk), mert a kész fehrjét lehet más módszerekkel vizsgálni (Röntgen-diffrakció, NMR). Na de ha hatékony vírust akarunk ezellen, akkor olyan fehérjét kell terveznünk a vírusnak, ami ezzel a fehérjével megfelelően kölcsönhat. Na ez finoman szólva is nem triviális dolog!!! Pláne, hogy mindezt élő sejtben / szervezetben kell megcsinálni! És persze közben megfelelően kölcsön kell hatnia a vírus többi fehérjéjével is!

És nyilván le is kell tesztelni. Aki kicsit is ismeri a gyógyszerfejlesztés folyamatát, az tudja, hogy a gyógyszer jelöltek töredékéből lesz valóban hatékony gyógyszer. (ÉS itt a "népírtó" vírus esetén nem is az a fő gond, hogy nem hat, hanem jóval kínosabb, ha nem csak a célcsoportra hat.)

És még emellé jön a korábbi válaszolók által említett mutáció. Szóval nem nagyon kell tartani a "népirtó" vírusoktól.

márc. 22. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!