Ha "egy" atomvastagságú vizet kiterítünk egy magnézium (elképzelhető hogy nitrogén ez az anyag) katalizátorra, akkor melyik is az a fényfrekvencia amin a víz a fényrezgés által felbomlik alkotóelemeire? Azt tudom hogy 400 nm körüli.

@2-e akkor írhattál volna simán molekulát, de mindegy. Az én kérdésem az lenne hogy hogyan terítesz el egy vízréteget egy olyan fémen ami reagál vele? A másik, hogy mit és miért katalizálna a nitrogén?

A legeffektívebb hullámhossz ami nagyjából szelektíven a vizet célozza az 2,5 GHz körül van ami kb 12mm, ehhez közeli frekvenciát használják a mikrohullámú sütők. De igazából bármilyen frekvencia működik amég a forrás képes 113.45 Kcal/mol energiát átadni a víznek. Csak a hatásfoka változik a hullámhosszal együtt. Nem kell ehhez semmi fém vagy nitrogén csak eléggé fel kell melegíteni.

Vegyük a célt, ami az eredményük lesz: víz molekulák felbomlanak elemi alkotóelemeikre.

A két út: alacsony hullámhosszú ionizáló sugárzás és nagy hullámhosszú infra sugárzás. Nézzük meg hogy hogy viselkedik a víz a két esetben:

ionizáló sugárzás: az alacson hullámhosszú elektromágneses sugárzás energiáját elnyelik az atomok elektronjaik főleg a külső héjakon lévők. Minden orbitnak specifikus elnyelési csúcspontja van. Ideális esetben olyan hullámhosszt akarunk használni amit a H-O hibrid pálya elnyel. Ha ez megtörtént a sugárzásból átvett energia hatására a kötés felszakad és létrejön egy H. És HO. gyök. További sugárzás hatására a hidroxi gyök felbomlik és létrejön 2H. és egy O. . Majd ezek hogy energetikailag kedvezőbb helyzetbe kerüljenek valamilyen formában kötéseket alakítanak ki. Ez jelenheti hogy újra víz képződik vagy H2 és O2 molekulák (plusz még ózon is képződhet). Elérkeztünk a végeredményünkhöz.

Infa sugárzás: mivel az infrasugarakat a hullámhosszukból adódóan nem képesek az elektronok közvetlenül elnyelni, viszont a H2O molekula eltudja. Ennek hatására energiát kezd el felhalmozni, ami hőenergia formájában nyilvánul meg. Megfelelő energia bevitel mellett a vízmolekulák elérik azt a pontot ahol a molekula össz energiája nagyobb lesz mint az abban lévő kötési energia. Ekkor azok a kötések felszakadnak és létrejönnek a már ismert H. HO. O. gyökök. Amik újraformálódhatnak vízzé vagy az adott gázzá. Elértük a végeredmény.

A különbség a kettő között az volt hogy mennyi össz energiát kellett bevinnünk, az energia hasznosulásának az aránya és az hogy hol és hogy hasznosul az energia. De a végeredmény ugyan az.

Szóval 8-as miért nem ugyan az a végeredmény? Nyugodtan javítsd ki a hibám. Vagy fejtsd ki a gondolataid, azon kívül hogy annyit írsz hogy ez "középiskolás tananyag".