A feltoltott akkumlator nehezebb mint a lemerult akkumlator?

Relativisztikus értelemben igen, de ezt a hatást teljességgel lehetetlen megmérni elérhető eszközökkel.

Nagyon könnyen lehetséges, hogy a lágy burkolatú feltöltött akkumulátor könnyebb lesz a töltés hatására, mert kissé megduzzad a kémiai átrendeződéstől, és az archimédeszi felhajtóerő ezért megkönnyíti. Hihetetlen?

Az utóbbi esetet precíziós eszközökkel sokkal könnyebb kimérni, mint a relativisztikus hatást!

m=E/c^2

Azaz minél több a tárolt energia, annál nagyobb a tömeg. De mint már írták, ez a különbség számunkra észrevehetetlen. Egy átlagos modern telefon akkumulátor például körülbelül 20kJ energiát tárol, ami a fenti képlettel 0.0000000000002225 kilogrammot jelent. WolframAlpha szerint egyébként ez kb. annyi, mint kettő darab vörös vérsejt tömege, ennyivel nehezebb a feltöltött akku.

Nem, az akkumulátor állapota (feltöltött vagy lemerült) nem befolyásolja jelentős mértékben az akkumulátor tömegét. Az akkumulátor tömege inkább az akkumulátor típusától, méretétől és kapacitásától függ. Az akkumulátorok töltöttségi szintjének változása csak minimális tömegkülönbséget okoz, amit általában nem lehet észrevenni a hétköznapi életben. Az akkumulátorokban a töltések közötti energia tárolódik, és ez nem jelentős tömegkülönbséget eredményez.

Az akkumulátor tömegét főként az akkumulátor típusa (pl. lítium-ion, nikkel-kadmium, stb.), a kémiai összetétele, a mérete és a tervezési jellemzők határozzák meg. Ezért az akkumulátor tömege általában nem változik jelentősen attól függően, hogy milyen töltöttségi szinten van.

Érdekes, az senkit nem gondolkodtat el, hogy a relativitáselmélet értelmében egy felhajtott lendkerék, vagy egy összenyomott rugó is nehezebb lesz - elméletileg.

:)

Amúgy az akkumulátorokhoz annyira nem értek, de ha például egy 1 nF kapacitású síkkondenzátor egyik fegyverzetét +1 nC-ra töltöd, akkor az elektrosztatikus energiája körülbelül 0.5 nJ lesz, ami 5,7e-27 kg-ral teszi nehezebbé. Viszont ehhez el kellett vezetni róla bő 6,2 milliárd elektront, amiknek a tömege körülbelül 5,7e-21 kg, tehát hiába töltöttük fel, összességében könnyebb lett.

Persze, ez a tömegcsökkenés hiába milliószor nagyobb, mint az E_elektromos/c^2-ből származó tömegnövekedés, még mindig abszolút jelentéktelen tömeget jelent. De lényegében azt szeretném mondani, hogy attól, hogy több hasznosítható energia van benne, még nem triviális, hogy a tömege is nagyobb.

#8 - nem "el kell vezetni", hanem "át kell vezetni" az elektronokat, hisz a kondenzátornak két pólusa van - tehát ez nem okozhat tömegváltozást.

Talán egy ionokkal polarizált membrán esetében már sokkal érdekesebb lenne ez az eszmefuttatás!

Akkor olyat nem is lehet, hogy üveget dörzsölünk gyapothoz, és egy szigelő állványon levő, eredetileg semleges fémlemezhez érintjük; majd az így töltött lemezt, egy másik, szintén szigetelő állványon levő, semleges fémlemezhez közelítjük, így alkotva egy kondenzátort?

Mármint én ezt könnyebben el tudom képzelni, mi történik ilyenkor, mint egy ionos membrán esetében, de lehet, rosszul képzelem... Viszont az ionos membrános eszmefuttatásra kíváncsi vagyok, ha már az enyém nem működne. Ott talán igaz lenne a lényegi mondandóm? Vagy lehet, nincs is olyan példa, hogy egy eszköz elektromos energiája nő, miközben töltött részecskék mennek el róla?