Ha vissza tudnánk utazni az időben, akkor hogyan határoznánk meg hogy a térben jó helyre érkezzünk?

Az időutazás nem létezik és nem is fog létezni, mert ha a jövőben lenne felfedezve, akkor már ma is lenne, hiszen vissza tudnának jönni. Érted a logikai csavart?

A másik kérdés a tér. Például vissza akarok menni 10 évvel ezelőttre, de mi van, ha oda pont odatoltak egy szekrényt, ahol megjelenek hirtelen?

Az időutazás egy fantazmagória, egy remény, de ennél semmi több.

Először nyilván egy csomó jeladót küldenék vissza, hogy lássam, hová érkeznek annak függvényében, hogy mennyire küldöm őket vissza. Az alapján számolnám, hogy hova akarok én érkezni, és nyilván valami félreeső helyet választanék a világűrben, ahova egy űrhajóban érkezem (például az a Lagrange-pont, ahová a JWST-t küldték elég barátságosan hangzik). Persze semmi nem zárja ki, hogy pont eltrafál ott egy aszteroida, de ugye az is lehet, hogy holnap telitalálatosom lesz a lottón.

Szóval ha eljutnánk odáig, hogy lehessen kontrolláltan utazni az időben, akár visszafelé is, akkor nem ez lenne a legnagyobb probléma, szerintem. De attól elég messze vagyunk. Annyira, hogy még a fentebb említett „remény” szót is túlzónak érzem egy kicsit.

"már ma is lenne"

Nem feltétlenül, mert van egy olyan elképzelés is, hogy addig lehet visszamenni, amikor már létezik a gép. Ebből tudod meg, hogy jó időgépet készítettél: tömegesen tódulnak kifelé belőle az időutazók.

Amúgy pont ez a gond: halvány fogalmunk sincs, hogyan működne a visszafelé utazás. Előrefelé már tudjuk, de ez nem sokat segít.

"Nem feltétlenül, mert van egy olyan elképzelés is, hogy addig lehet visszamenni, amikor már létezik a gép."

Ezt én is próbáltam írni tegnap, meg több mindent is, csak nem működött az oldal.

"halvány fogalmunk sincs, hogyan működne a visszafelé utazás"

Ha "nagyon erőltetjük" azért van valami fogalmunk ahonnan ki lehet indulni.(***)

"Előrefelé már tudjuk, de ez nem sokat segít."

Ezt már évekkel ezelőtt kitaláltam, hogy például élelmiszer tartósításra (avagy helyett) lehetne használni. Meg aki bevállalja kifizeti stb és gyógyíthatatatlan betegsége van, bízva hogy mondjuk 300 év múlva már gyógyítható így gyógyítani amikor elég fejlett lesz az orvostudomány ... stb. Azt azért nem mondanám hogy nem sokat segít(ene).

(***)

Ha azt kérdezzük, milyen messza van Budapesttől Brünn ahol Mátyás király koronázása volt, kijön egy távolság (részletkérdés mennyi).

Tekintve hogy az 1800-as évekbe lett alapítva Budapest és Mátyás királyt 1400-as évekbe koronázták, Budapest akkor nem is létezett. Így azt is kérdezhetnénk hogy Budapest alapításakkor Budapest és Brünn Mátyás király koronázásakkori távolsága, itt jön elő a probléma hogy jó, de közbe a Föld kering a Nap körül, az egész naprendszer is mozgásban van stb.

Mivel nincs abszolút nyugvó inerciarendszer (nincs éter, lásd Michelson-Morley kísérlet). Így attól függ mit tekintünk álló inerciarendszernek.

Lehet lamentálni össze vissza, de a tudománynál maradva a legtöbb amit tehetünk maradva a relativitáselmélet spekulatív megoldásainál. Az axiómáktól fogva levezethető, hogy ami képes fizikai objektum a téridőben haladni fénysebességnél gyorsabban az egyben időgép is. Ez abból következik, hogy nincs abszolút egyidejűség. A különböző megfigyelők számára lévő "most szeletei" a világegyetemnek különbözőek a megfigyelők számára. Vagyis ha van olyan inerciarendszer mely szerint A és B esemény egyszerre történik, akkor létezik olyan inerciarendszer mely szerint előbb A aztán B esemény történt és létezik olyan is ahol előbb B utána A. Azonban ez csak olyan események között lehetséges melyek közötti kauzális kapcsolat akkor lehetne ha fénysebességnél gyorsabb kölcsönhatás lenne közöttük. Így ha lenne ilyen kölcsönhatás akkor ami egyik megfigyelő szerint fénysebességnél gyorsabb a másik szerint időgép. Látszik hogy itt nincs semmi féle olyanról szó, hogy ott egy szekrény pont, meg hogy ott pont mi lesz, az meg attól függ hogy halad. A legtöbb fizikus elveti, hogy létezik fénysebesség feletti kölcsönhatás. A megfigyelések is azt erősítik, hogy nincs fénysebesség feletti kölcsönhatás, haladás.

Azért a relativitáselméletet hoztam elő, mert ez a legobb amit tudunk tudományos értelemben az ügyben ( , ami eddig kiállt minden próbát. Gyakorlati alkalmazásai között szerepel a GPS hogy egyáltalán használható (e nélkül nem értenénk miért lenne gyakorlatilag használhatatlan a GPS), az LHC-ben sok százmilliárdszor kimérik másodpercenként a relativisztikus idődiletációt, a hosszkontrakciót a részecskefizikai kísérletekben, amit a rel.elm-ből következik fekete lyukakat is felfedeztük, a gravitációs hullámokat is kimértük amit a rel.elm leír stb.).

A rel.elm. szerint létezhet akár fénysebességnél gyorsabb anyagfajta is, ezen részecskéket tachion-oknak hívnak, bár a legtöbb fizikus úgy véli hogy nem létezik ilyen. A rel.elm. szerint, ha létezik akkor nem lassulhat le fénysebességig (a fénysebesség alatti objektumokhoz viszonyítva).

Einstein téregyenleteinek egy spekulatív megoldása szerint az űrjató úgy tudja legyőzni a fénysebességet, hogy nem ő halad, hanem előtte összenyomódik, mögötte pedig kiterjed a téridő. Ez az Alcubierre metrika szerint lenne.

Viszont a fénysebességnél gyorsabb mint lehetőség szörnyű bonyodalmakat okoz, egyáltalán belegondolni, mivel a fénysebesség legyőzése egyben időgépet is jelent. Mivel léteznek olyan események a téridőben melyek egymástól elég távol vannak ahhoz hogy hatással legyenek egymásra, ezen események időbeli sorrendje relatív, attól függ mihez képest viszonyítva azaz mely objektum világvonalához képest. A fénysebesség legyőzésével viszont lenne ez esetben olyan inerciarendszer amihez képest nem fénysebesség feletti mozgás lenne, hanem időgép.

Alcubierre metrika mint spekulatív megoldás szerint is a megfigyelő inerciarendszerében (vagy gyorsuló rendszerében) vagy időgép vagy fénysebesség feletti (de nem mozgás, pontosabban ott a téridő mozog fénysebesség felett).

Ami viszont érdekes, hogy mint időgép konstrukció amit tudományosan senki nem tudott megcáfolni és konzinsztens a rel.elm.-el : Ha egy félvégtelen hosszú hengert legalább fél fénysebességgel forgatunk a hossztengelye körül, és valami ezt a hengert valamilyen irányban megkerüli, akkor bizonyos pályákon az visszajut a múltba. Mivel félvégtelen hossz-t nem lehet legyártani a hengert ki lehet váltani egy forgó fekete lyuk gyűrűjére, így már véges sok anyagból létrehoztható, mivel önmagába záródik, tehát véges darab. Ezt a gyűrűt bizonyos irányban megkerülve, időben visszajuthatunk a múltba. Továbbá az egy rendkívül gyenge érv hogy most 2023-ban messze vagyunk attól hogy ilyen gyűrűt létrehozzunk, ebből nem következik hogy ezer, vagy millió vagy milliárd év múlva se fogunk létrehozni avagy nem lesz tőlünk független másik civilizáció amelyik létrehozza. Az egy más kérdés, hogy lehet hogy azért nem lehetséges mert lenne áthághatatlan fizikai akadálya amiről jelenleg nem tudunk, de ez nem egy tudományos ellenérv.

Ha már időgépről beszélünk, legalábbis gondolatkísérleti szinten van olyan időgép amely kvázi egy "parittya". Egy másik fajta időgép esetében meg van egy küldő és egy fogadó állomás, gondolatkísérleti szinten egy-egy zárt kabin. A "parittya" típusúba sorolnám be az Alcubierre metrika szerintit, még így is, hogy nem is ő végez gyorsuló mozgást hanem a téridőt hatogatjuk körülötte.

A zárt kabin az teleportálás lenne, elkerülve azon bonyodalmakat amiket a kérdező kérdezett.

A rel. elm.-ből szintén levezethető a féreglyuk, szakszerűbb nevén Einstein–Rosen‑híd. Persze ennek is rengeteg buktatója lenne, ha egyáltalán létezhet is féreglyuk. El tudjuk képzelni, ha itt a laborba benyúlok egy féreglyukba akkor a világegyetem egy távolabbi pontján ott a kezem amelyik ott integet. Ha ott bemegyek majd visszajövök akkor 5 perccel hamarabb visszajöttem, majd megint oda- vissza megyek így még 5 perccel visszajöttem, erre lehetne futószalagot csinálni, arra elég lenne ráállni és így visszafele haladni az időben. Azonban csak a féreglyuk létrejöttéig/létrehozásáig lehetne maximum visszajönni. Ez azt 5 percet csak hasrautésre írtam, amit írtam hogy nincs abszolút egyidejűség ez abból következik. (Azt a szőnyeg alá söpörtem, hogy szakmabeliek John Archibald Wheeler, Robert Fuller számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át.)

Ezen kívül időgép nem feltétlen csak az lenne, hogy tárgyakat, embereket, állatokat képes időben utaztatni, lehet hogy csak rádióhullámokat juttatunk át rajta. Így üzenünk a múltba vagy a múltból a jövőre. Sőt lehet hogy változtatunk rajta, sőt lehet a jövőből belenyúlnak. Ismert a kvantummechanikai véletlen, ez nem zárja ki hogy még se teljesen véletlen hanem kívülről belenyúlnak, így "alattomosan" rejtve befolyásolják vele a múltat. Ez gondolat onnan jött, hogy a nagyapa paradoxonba most nem megyek bele hogy milyen bonyodalmakat okoz, a puszta létünk is hatással van a múltra ha csak lélegzünk, így a mellékhatásokat egyre próbáljuk csökkenteni, egésszen szubatomi részecskék szintjéig.

Még egy érdekesség amit nem tudunk tudományosan cáfolni : lehet hogy egy elektron van, csak időutazott az a sok elektron példány valójában ugyanaz, csak ugyanaz az anyag (mármint elektron) nagyon sokszor kitölti ugyanazt a teret.

Na tiszázzunk néhány dolgot.

Azt mondjuk, hogy ez anyagi világ anyagból-energiából-térből és időből áll.

Nézz körül.

Látsz anyagot ? Igen.

Látsz energiát ? Igen.

Látsz teret ? Igen .

Lász időt ? Nem .

Nincs is olyan dolog, hogy idő.

Mozognak a tárgyak és kész.

Az időnek nevezett dolgot is mindig valami mozgó dologhoz hasonlítjuk.

A fold egy fordulatához.

Egy atom rezgéséhez.

Ez egy megállapodás az emberek között, hogy figyelik az időt és ehhez az elképzeléshez igazítják a közös csinálnivalóikat.

Ez az időnek nevezett elképzelés hangolja össze a társadolom különböző mozgásait. De nem létezik, így aztán utazni sem lehet benne.

"nem létezik, így aztán utazni sem lehet benne"

Ehhez képest, aki különböző világvonalon megy, különbözőképpen öregszik.

Tehát létezik objektív idő.

Egy szót nem értek a válaszodban.

Mit értesz azon, hogy " világvonal " ?