Szerintetek melyik a legjobb teleszkóp? (Az ártól és kinézettől eltérve)

150/750 APO Black Diamond

Roszabbal nem érdemes kezdeni, mert hamar kinövöd, ezt meg lehet fejleszteni, csillagfotózásra is használni(fényerő f/5)

Nem értem miért kell baromságokat írni ...

Mért ne volna érdemes gyengébbel kezdeni? A mi időnkben sehol nem volt még apokromatikus optika és lám, csak érdemes volt elkezdeni már akkor is:P És ez nagyon igaz a középkor csillagászaira is. Nekik sem volt lehetőségük a 3 vagy többtagú, de még csak akromatikus objektívekre se nagyon, és mégis a legnagyobb felfedezéseket ilyen -szerinted nélkülözhetetlen- műszerek nélkül tették. Milyen érdekes nemde ?

Kérdező! általánosságban elmondható, hogy a lehető legnagyobb átmérőjű objektívet érdemes választani. A Celestron nem túl rossz márka, és ha a 3 közül kellene választani, talán a 130EQ a nyerő

maci

A lencsés távcsőnek a fénymenete "tisztább", és egyenesállású képet ad. Nincs kitakarása, és amit az optika tud elméletben, az akár el is érhető, ha jó a minősége. Viszont színez, mert a refrakció hullámhosszfüggő. Persze bizonyos módszerekkel ez csökkenthető. Ezek a módszerek viszont drágák, és ez a következő hátrány: Egy lencsés rendszer mindig (jóval) drágább egy azonos méretű tükrös rendszerhez képest.

A tükrös távcsövek teljesen színhibamentesek. Ha az optika jó, igen jó kép érhető el velük is. Viszont a fénymenet a legtöbb szerelési technikánál kitakarásos, ami -ha mégoly csekély mértékben is, de- a kép minőségének rovására megy. Rendszerint a képük fordított állású, amire észleléskor oda kell figyelni. Persze ez az apróság megszokható. Olcsó, és az amatőrcsillagászok legtöbbje tükrös rendszerrel kezdi az észleléseit

Összességében elmondható, hogy a kisebb műszereknél (20 cm átmérőig), ha a pénztárca engedi érdemesebb lehet a lencsés távcső, de a nagyobbaknál már igencsak megnő a különbség az árban. pl egy 40 cm tükrös távcső mondjuk még elérhető árfekvésű (500 ezer Ft körül), de egy hasonló lencsés műszer súlyos milliókba kerülne. Aztán nem véletlen hogy a valaha készült legnagyobb (csillagászati) lencse 102 cm-es, míg tükrösben, már a múlt századokban is jóval nagyobbak készültek. Most valahol 10 méteres tükrös távcsőnél "tartunk"

maci

A fókusztávolságtól az alapnagyítás függ. A nagyítás ugyanis az objektív fúkusza osztva az okulár fókuszával. A rövidebb fúkuszú műszer fényereje nagyobb, de az elérhető nagyítás ugyanazzal az okulárral kisebb. Persze vannak megoldások a fókusz nyújtására, és ne feledjük el hogy egy rövidebb tubus könnyebben szállítható adott esetben. ÉS az észlelésnél is lehet gond, ha túl hosszú a tubus. A túl sok fény sose gond. Azt akár lehet szűrni, de ha kevés a fény, abból nehezebb nagyobb fényerőt "varázsolni", emiatt tehát ne aggódj. Bár a sok fény a bolygózásnál annyira nem zavaró. A Holdnál illetve a Napnál persze gond lehet de az más kérdés.

És sose baj, ha kérdezel. Valahonnan meg kell tudni a dolgokat :)

maci

Az objektív átmérője a felbontóképességet határozza meg, ez az elsődlegesen fontos paraméter. Azonban a nagyítás is sarkalatos, hiszen ha kicsi a nagyítás, sok-sok látnivaló észlelhetetlen marad. Én úgy szoktam mondani, hogy egy távcső az átmérő centiméterben mért számának ötszörösét "tudja" felbontás szempontjából. Pl. egy 10 cm-es tükrös távcső 50-szeres nagyításon már megmutat mindent, amit az adott átmérő felbontásban lehetővé tesz. Ennél a nagyításnál azonban célszerű 2-3-szor nagyobbat alkalmazni. Ugyan új részletek már nem jönnek elő a nagyítás fokozásával (ez az úgynevezett üres nagyítás), de az alapnagyításnál még nagyon közel vannak a részletek, és látványra jobb az ennél kicsit nagyobb alkalmazott nagyítás. 10 cm tükörrel még akár jó képünk lehet 400-szoros nagyításon is, de ehhez már különlegesen nyugodt légkör, tiszta levegő szükséges.

maci