Irjatok nekem legyszi egy oldalt ahol meg talalok mindent a vizrol?

[link]

Ebben van szezon meg fazon.

Pontosan mi érdekel a vízről?

Tulajdonságok: - Átlátszó, szagtalan, íztelen folyadék.

- Sűrűsége 4°C-on pontosan 1000kg/m3, ezen a hőfokon a legnagyobb. A víz ugyanis hőtágulás tekintetében eltér egyéb folyadékok viselkedésétől, mert azoknak a sűrűsége általában a hőmérséklet emelkedésével csökken. A 4°C-os víznek azonban, akár hűl, akár melegszik, sűrűsége egyaránt csökken. → a természetes vizek nem fagynak be

- A víz megfagyása jelentékeny térfogat-növekedéssel jár, ezért a jég a víz felszínén úszik, s kitűnő hőszigetelő. → sziklák szétrepesztése

- Fajhője igen nagy, ezért a víz jó hűtő- vagy fűtőanyag. → tengerek éghajlat-módosító hatása

- Fagyás- és párolgási hője más anyagokéhoz képest szintén rendkívül nagy → központi gőzfűtéses berendezések

- Molekulaszerkezete:

A vízmolekulában az oxigénatom két hidrogénatommal kovalens kötéssel kapcsolódik. A nagy EN-különbség miatt a két hidrogénatom teljesen belemerül az oxigénatom elektronfelhőjébe, így a vízmolekula gömb alakúnak tekinthető. Valójában a molekula V-alakú, elektronszerkezetét tekintve pedig tetraéderes.

Szintén a nagy EN-különbség miatt a molekula erősen poláros, így a vízmolekulák között erős másodrendű kötés, hidrogénkötés alakul ki. Nagyobb számú molekula asszociációjánál a vízmolekulák tetraéderes szerkezetű térhálózatot alakítanak ki.

A tetraéderes térhálózat következménye, hogy a víz sűrűsége 4°C-on a legnagyobb. Az asszociáció megszüntetéséhez szükséges energia magyarázza a víz rendkívül nagy párolgási hőjét, valamint azt, hogy a párolgási hője a hőmérséklet emelkedésével csökken.

0°C-on a víz megfagyásakor a tetraéderes szerkezet hexagonális rácsszerkezetbe átrendeződve stabilizálódik, jég keletkezik. Mivel a jég hatszöges rácsa nem szoros illeszkedésű, ezért a víz jéggé fagyása jelentős térfogat-növekedéssel jár.

- A víz kitűnő oldószer. Dipólusos jellege következtében általában a poláros vegyületek, elsősorban az ionvegyületek oldódnak jól, s egyúttal ionokra disszociálnak benne. A vízmolekulák ugyanis elektrosztatikusan kötött hidrátburkot alakítanak ki a keletkező ionok körül, amely folyamat jelentős energia-felszabadulással jár (hidratációs energia).

- Ha két H2O-molekula között hidrogénhíd képződése által kapcsolat jön létre, az igen kis tömegű és nagyon mozgékony proton könnyen és véglegesen is átléphet egyik molekulából a másikba. Ennek eredményeként a vízmolekulából egy pozitív töltésű hidroxóniumion (H3O+) és egy negatív töltésű hidroxidion (OH-) keletkezik.

- kristályvíz: a vegyülethez sztöchiometriai arányban kapcsolódó víz, amely nem válhat ki a kristályokból a kristályrács szétesése nélkül. A hidratált sóknak egészen más szerkezetük van, mint ugyanazon vízmentes sóknak Pl.: CuSO4˙5H2O és CuSO4.

- zeolitos víz: a zeolitokban (szilikátos ásványok, melyek kristályrácsában csatornák húzódnak) a víz molekulái a rács üregeiben helyezkednek el, így a víz a szerkezet változása nélkül is eltávolítható.

- kemény víz: sok kalcium- vagy magnéziumsót tartalmazó víz.

- lágy víz: kevés kalcium- vagy magnéziumsót tartalmazó víz.

- nehézvíz: deutériumot (nehézhidrogént) tartalmazó vízmolekulákból álló víz, melynek fizikai jellemzői a közönséges vízéhez hasonlítanak, de egyes fizikai állandói jelentősen eltérnek. Kémiai tulajdonságai és reakciói a közönséges vízével azonosak, de reakcióinak sebessége a vízénél valamivel kisebb. A természetes víz minden 5000. molekulája D2O. Nehézvizet a víz többszöri elektrolízisével lehet előállítani.