Termelhet ekkora hőt ez a szerkezet, az üzemanyag nélküli fűtő?

"Magyarul sz@rnak ők a fizikára"

Minden nagy áttörés úgy kezdődött, hogy egy merész elme sz@rt a korabeli fizikára. Sokszor csak jóval a haláluk után értették meg, hogy mennyire igazuk volt. És láthatólag a tudomány sajna nem tanul a múlt hibáiból, továbbra is előítéletes: ha valami lehetetlennek tűnik az eddigi ismeretek alapján, azt sokszor már vizsgálni se hajlandó. A magyar szabadalmi hivatal pl. tudomásom szerint eleve rá se nézhet olyan alkotásra, aminek a működési elvében olyasmit olvasnak, ami megsérti a jelenlegi fizikai ismereteket, tehát még csak lehetőséget sem adnak a bizonyításra.

Így pedig nem egyszerű hitelesíteni a dolgokat. Minden alkalommal betonfalat kell áttörni ahhoz, hogy egy újabb paradigmaváltás bekövetkezhessen.

"Tök olyan érzésem volt, mintha sci-fi könyvet olvasnék."

30 éve még a ma tök természetes mobiltelefon is sci-fi volt...

"De viccet félretéve, hol vannak a bizonyítékok az állításokra?"

Ha megmutatják az elkészítési módját, miért nem próbálod ki?

"Az energia megmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál nagyobb nem lehet. Gyakorlatilag a hatásfok mindig kisebb 100%-nál." Forrás: wikipedia

Nem értem hogy ő hogy értelmezi a hatásfokot.... 400%-ot nem húzol ki belőle,akárhogy is hidegfúzió, vagy bármi...

Gépészmérnök vagyok.

Áltudományos maszlag az egész. Pl a Pauli-elv félig igaz, de félig hamis módon van leírva. Mindenki aki csak hallott a Pauli-elvről gimiben, bólogatni fog, hogy jaja, tényleg; de aki tényleg tudja hogy mit mond ki, az a fejét fogja a falba verni.

Amit csinál, az nem más, mint a folyadék súrlódása miatti hőenergia. Semmilyen "különleges" vagy "atomi" vagy mittudomén milyen súrlódás nem lép fel, csak az a szimpla amit megszoktunk (amiben egyébként tényleg szerepük van az atomoknak, de attól még nem valami spéci dolog). A cikk írja, hogy ha nem teszünk folyadékot a két henger közé, akkor nem melegszik. Persze, mert a levegő súrlódása ezen a fordulatszámon kevés hőt termel, és az is gyorsan távozik a réseken. Egyébként a fúrógépes megoldásnál az a 33°C nem tudom mire vonatkozik, de ha így fűtötte fel a lakást, akkor azért megnézném a villanyszámláját. Nem véletlenül többezer wattosak a fúrógépek.

Itt is az a kérdés, hogy mennyi HŐT (energiát) ad le, nem az, hogy mekkora HŐMÉRSÉKLETET termel a tárgy. Mindenki tudja, hogy kevesebb dolog ugyanakkora hőmérsékletre melegítéséhez kevesebb energia kell. Szóval ha egy fúróval mondjuk 5 perc alatt 25-ről 33 °C-ra emeli egy 10 légköbméteres szoba (kicsi szoba!) levegőjét, akkor hajrá. Én biztos vagyok benne, hogy egy szimpla, ugyanakkora teljesítményű fűtőszál ugyanannyi vagy kevesebb idő alatt végez a feladattal.

Közben megnéztem az oldalt, és valahol le is írja, hogy csak 24% hatásfokkal termelt hőt:

[link]

A kudarc azt jelenti, hogy a fúró által felvett energiának csak egy részét tudta hőként visszanyerni. Ezt a fúró teljesítménye (adott) és a szerkezet hőmérséklete (mért) alapján számolta ki, egyébként korrektnek tűnő módon.

A kudarc okaként ezt is írja:

"A motor típusa - A fűtő pörgetéséhez használt motor típusa erősen befolyásolja a hatásfokot. Ha olyan motort használunk, aminek nagyon kicsi a teljesítmény-felvétele, akkor a hatásfok radikálisan növelhető. A leírásban a szerző 12 V-os és 3-5 A-es motort javasol. Ez csak max. 60 W, szemben a fúrónál számolt 175 W-tal, vagyis ez a hatásfokot megháromszorozná."

Ő itt abból indul ki, hogy az alacsonyabb teljesítményű motor is ugyanazt a hőmérsékletet érné el. Ez az, ami nem igaz. Vagyis a mérését meg kéne ismételni egy másik motorral, de alapvetően itt arról van szó, hogy a tartály X idő alatt történeő Y hőmérsékletre való melegedése (az összetevőket, a beleöntött folyadék típusát és mennyiségét stb állandónak tekintve) egyedül a fordulatszámtól függ, de egy adott összetételű rendszert adott fordulattal pörgetni mindig ugyanaz a teljesítmény kell. Szóval csak akkor nő a hatásfok, ha jobb a fúrógép, de annyival jobb fúrót nem fognak kapni.

Előző vagyok, a helyes link pedig ez:

[link]

gépész kollegának szia! :D

a fenti "szarnak ők a fizikára" kollegának pedig:

egy "primitív" kondenzációs gázkazán képes akár 108% -os hatásfokra

Előzőnek: Attól függ, mit nevezünk hatásfoknak. Ha a rendes kazánt tekintjük 100%-nak, akkor persze, a kondenzációs kazán 108. De a tüzelőanyagból nem tud többet kisajtolni. Íme az a cikk, honnan te is veszed azt a 108-as értéket, csak egy kicsit többet idézek belőle:

"A kazánok hatásfokát úgy számolják ki, hogy a fűtőértéket veszik alapul, az egyébként is eltávozó hőenergia mennyiségével nem számolnak. Egyszerű példával élve: Ha 1 egység tüzelőanyag égéshője 100, de az égés során óhatatlanul távozik felhasználatlan energia, mondjuk 15, akkor az adott fűtőanyagunk fűtőértéke 85 lesz. Ezt a fűtőértéket a kazánok hatásfokának számításakor 100-nak veszik. Tehát ha ezt a megmaradt 85-öt a kazán 90%-ban ki tudja használni, akkor értelemszerűen 90%-os hatásfokkal fűt. Igen ám, csakhogy a kondenzációs kazán az eltávozó hőt is megfogja, amivel eddig nem számoltak. Megforgatja még egyszer a fűtési rendszerben, kisajtolva belőle az utolsó csepp hőenergiát is. Így ha a 85-öt vesszük alapul úgy gondolkodva, hogy a 15 egyébként is elmenne, nos ehhez a számhoz képest a kondenzációs kazán akár 108%-os hatásfokot is elérhet. "

[link]

Szóval ne ugorjunk már bele a hülyeségbe, tessék gondolkozni.