Milyen az, amikor nincsen gazdasági világválság?

Ahhoz, hogy gazdasági VILÁGválság legyen, ahhoz a világ jelentős részének problémái kell legyenek, Kelet-Európa a rendszerváltás után válságban volt pl.

Azt se felejtsük el, hogy a válságot honnan kell meghúzni, pl. itt Svájcban a válság annyit jelent, hogy az emberek három kocsi helyett tartanak kettőt, a gyerek nem 18 évesen kap, hanem az egyetem után, Magyarországon meg azt jelenti, hogy nem lesz mit enni huszadika után.

Persze az emberiség jó része számára alapból kevés kaja, lehetőség, stb. van, és ami nálunk a válság legsúlyosabb következménye, az egy hőn áhított színvonal, szóval nagyon relatív dolgok ezek.

Mikor nincs válság, akkor töretlenül fújódik az a lufi, amit a folyamatos növekedésre épülő gazdaság jelent.

Most még csak a szuszból fogyott ki, fúvódik, de lassan. Viszont eljön az idő, mikor ki fog pukkanni, na AZ lesz az igazi válság, de azt nem szeretném megérni, mert világméretű éhínséget fog hozni.

A piac nagyon sokrétű és szereplői cselekvésük elkezdéséhez nem tehetnek mást, mint elhisznek valamit. Aztán lépnek. Ha rosszul ítélték meg, buknak. A buták ilyenkor másokat kárhoztatnak, az okosok megfigyelik, mások hasonló ügyben mit tettek másként. Röviden, megállapítják, hogy van mit tanulni a ténykedéshez.

Amikor azonban a cselekvések elkezdenek hazugságra épülni, és ebből egyre több van, egyre többen lesznek akik észreveszik, hogy nem a saját tudatlanságuk, hanem mások csalása okozta a vesztüket.

Egyre kevesebben hisznek a többieknek. De a valódi helyzet kiderítése létfontosságú, ezért új iparág épül ki a valódi helyzet megállapítására is, meg az eltitkolására is. Ezért az adott termék árába ezek a költségek beépülnek, egy idő után az eladási áruk irreális és sokan nem akarják megfizetni, ami újabb problémákat generál. A lényeg, hogy a termékre egyre több fölösleges - testidegen - költség rakódik. Ez a válság, ennek hiánya a normális működés.

Persze ezek a jelenségek nem szépen apránként, hanem nagy durranásokkal kerülnek a felszínre, hatásuk gyors, mert a média azonnal világhírt csinál belőle. 1929-ben még a hírek lassú terjedése miatt egyes bennfenteseknek volt idejük mentőakciókra, ma ez már nem lehetséges.

A válság és válságmentes időszakok lényegét elmélet nélkül, pusztán gyakorlati alapon nem lehet megérteni. A válság az amikor elég sokan nem hisznek el elég sok mindent, és ezért a termeléshez szükségtelen tevékenységet kénytelenek folytatni, válságmentes az az állapot, amikor még elég sokan azt hiszik, hogy ez nem így van. Ha pedig egy válság elhúzódik, akkor több eset (és azok kombinációja) lehetséges: elég nagy erők húznak belőle elég nagy hasznot; nincs elég tudás a jellege lényeges okainak felismerésére, ezért nincs még módszer a leküzdésére; a működési rendszer, amelyen a teljes tevékenység alapul, alapvetően ellentmondásos, vagyis a válság a lényegéből fakad - ekkor csak a rendszer megváltoztatása segíthet. Már ha tudjuk mi legyen helyette, és akarjuk is.

Hát én nem pont így látom, mint az előzőek.

Válság (recesszió) és nem válság között akkor lehet észrevenni a különbséget, ha megnézzük a számokat.

Amikor

nő az ipari termelés

nő a GDP

csökken a munkanélküliség

nő a foglalkoztatottak száma

stb.

Akkor konjunktúra van. Nincs válság

Válság alatt

nő a munkanélküliség, csődbe mennek vállalatok, bankok stb.

Egyszerűen látszik a számokból, hogy mi a helyzet.

Jól látszik egy ciklikusság a válság és nem válság időszakok között az elmúlt 50 évben. Ezek váltogatják egymást folyamatosan.

A kapitalizmusban a válságok természetesek.

Marx írja le a tőkében, hogy precíz ciklikussággal fordulnak elő, ami elkerülhetetlen.

Nem vagyok kommunista. De Marxot ajánlom a figyelmedbe.

Sőt a tőkét. Bár én csak 1 évig tanultam mikro és makroökonómiát, szerintem te jobban benne vagy a dolgokban és bizonyára már a "tőkét" is forgattad.

Válásgok idején a nevesebb közgazdászok mindig Marx-ot veszik le a polcról. Érdekes....

De ajánlom még a figyelmedbe Silvio Gessel: a természetes gazdasági rend című könyvét.

Nem olvastam a válaszokat és pont nem a hülye válaszadók táborát akarnám gyarapítani :)

Nem vagyok szakember, de érzésem szerint akkor nincs válság, amikor a gazdaság, az emberek motiváltsága, a lehetőségek, az eredményesség stb., szóval a gazdaság tényezői egyensúlyban vannak.

Érzésem szerint azzal van a legnagyobb baj, hogy maga a válság, mint fogalom, inkább pszichológiai töltetű. Tehát majdhogynem olyan, mint amikor akkor mondjuk ki, hogy "járvány" van, amikor mondjuk a lakosság létszámának x százaléka azonos tünetekkel, egy szűk időintervallumon belül orvoshoz fordul.

A gazdasági válság is ilyen, érzésem szerint, hogy amikor tömegek kerülnek válságos helyzetbe, akkor beszélünk róla. Amúgy a felfelé törekvő aranykorban, a kilencvenes években is volt olyan, aki munkanélkülivé vált, akkor is lakoltattak ki bedőlt hitelű embereket stb.