Heló egy nagyobb hidat miért kell árvízkor lezárni? Mikor a vízszint meg sem közelíti az út magasságát?

#3:

Utána kellene nézni pl. a fémek szilárdságtanának meg a statikának. :)

Csak egyszerű példa: ha a híd "jobbról" terhelést kap a víztől, a pillérek bal oldala a nyomaték kiegyenlítése miatt nagyobb nyomó terhelés alatt van, mint a jobb oldal. Ehhez add hozzá a függőleges terhelést (járművek stb.) és máris jócskán tervezett terhelés fölé kerülhet a bal oldal. Természetesen az építészet, főleg a híd- és egyéb épületszerkezeti terhelési méretezés többszörös biztonsági tényezővel számol, de adódhat helyzet, hogy ez is kevés.

Ez csak egy alapeset volt, száz ilyen ok lehet.

#5:

Jogos.

A példám jelen esetben tényleg sántít, én csak a terhelések összeadódására akartam egyszerű példát mondani.

De ez szerkezet-függő és úgymond árvízfüggő is. Itt belejátszik az alapozás stabilitása, a szerkezet sajátfrekvenciája, egyáltalán az építési konstrukció, anyagok, minden. Az való igaz, hogy ilyen helyzetben a dinamikus terhelés (mozgó járművek, változó terhelési viszonyok) a legrosszabb.

#7: tévedés. Fémeknél határt szab a rugalmassági- és folyáshatár és ne feledkezzünk el a kihajlásról sem. Még masszív vasbeton szerkezet is össze tud rogyni "sima" nyomóterhelésre.

Ha a nyomás minden irányból azonos lenne, akkor lenne csak igaz, amit írtál. Ez viszont legfeljebb egy gáz vagy folyadék által kifejtett nyomásra (közel) igaz.