Eső Jég Hó Ónos eső Dér Zúzmara Harmat! A következők közül melyik mikor és miért keletkezik? Melyik halmazállapot változás miatt. (FIZIKAILAG)

0c° fölött eső esik, párolgás miatt majd a magasban kicsapódik az un. kondenz magra, ez megfagy, mikor már tul nehéz, leesik utkozöbe elolvad-> esik

jég= fagyott víz

hó mint az eső csak 0c°alatt

ónos eső- szilárd csapadékként indul, majd megolvad és a hideg talajon ujra megfagy.

harmat-talajszinten túltelítettséfg esetén létrejövő csapadék 0c°fölött.

dér -0c°alatti harmat.

zúzmara-tartósan hideg levegő volt egy területe ide érkezik egy melegebb légtömeg ami páratelt, ekkor rakódik le a zúzmara

hogy melyik keletkezik halmazállapot változás miatt?eső jég hó ónos eső dér és zúzmara

Eső: A vízcseppek a pára lehülésekor keletkeznek. Ez halmazállapot változás: légneműből folyékony. A felhőket alkotó vízcseppek egyre nagyobbak lesznek, mígnem súlyuknál fogva leesnek.

Jég, jégeső: Ha nagy a hőség, nagyon erőteljes a meleg levegő fölfelé áramlása. Ilyenkor olyan magasságba is fölmegy a párás levegő, ahol a hőmérséklet fagypont alatt van, és ott a vízcseppek jéggé fagynak. Légneműből folyékony illetve szilárd keletkezik, halmazállapot változás.

Hó: Hideg van nemcsak a magasban, hanem a felszínen is, a párából hókristályok keletkeznek. Légneműből szilárd halmazállapotú keletkezik, tehát itt is változik.

Ónos eső: A levegő hőmérséklete fagypont fölött van, pl. + 2, így a párából esőcseppek keletkeznek. Viszont a felszínen fagypont alatti a hőmérséklet, ezért a leeső vízcseppek ráfagynak a talajra, utaka, stb. Fordított légállapot, (inverz) felül van melegebb, lent hidegebb, ez szerencsére ritka. Halmazállapot változás szintén.

Dér: Hideg, azaz fagypont alatt a pára felszín közelében található pára a talajon jégkristályokat alkot. Lent van a hideg, fent még nincs fagy. Változás itt is.

Zúzmara: hideg van (fagypont alatt) a felszíntől távolabb, azaz magasabban is. A levegőben lévő pára kristályokat alkot a fákon, keritéseken, oszlopokon stb. Légneműből szilárd hal,azállapot, mint a dérnél.

Harmat: Légneműből folyékony. Ha párás az este, meleg van, de reggelre hűvös lesz, nem fagy, csak hűvös, akkor a talaj menti pára vízcseppekké alakul.

Az Ónos esőt javítanám, ami egyik válaszban sem volt helyes. (bocsi. Szóval:

Mindenek előtt légköri inverzió szükséges hozzá, ami annyit tesz hogy a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben(0 c fok felett) esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Az ónos eső olyan víz, amely folyékony halmazállapotú és 0 celsiusnál alacsonyabb hőmérsékletű (túlhűlt víz). Ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet: hétköznapi esetben a hűlő víz "hibák"mentén, pl szennyeződéseken, vagy pl. az edény falánál, határfelületen kezd kristályosodni.

Az ónos eső a földetéréskor válik szilárd halmazállapotúvá, a halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és igen gyorsan, robbanásszerűen lezajlik, megfigyelhető, hogy gyakran még el sem tud símulni a földön, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik.