Statisztika és számítás "elrontja" a valószínűséget? (többi lenn)
Üdv emberek!
Egy kérdés. Köze van a sportfogadáshoz. Bár előtte egy kis kitérő. Vki elmondhatná ez miért így van. Márha minden igaz hogy így van.
Gyakorlati példa - megesett velem - volt 8 orosz hokimeccs és 8 svéd. 1-1 meccsen nem lett meg a 3 gól. Én beválasztottam ezt az 1-1 meccset. Na most ha minden igaz akkor az esélye ennek. 1:8hoz 12,5% mindkét "halmaz" esetén. A 2 közös valószínűsége pedig 0,125 * 0,125 vagyis 1,5%. Ha viszont nem tekintem külön halmaznak akkor 2:16hoz ergó 12,5%. Ez hogy van?
A másik dolog ehhez kapcsolódik és a kérdésemhez is kb. Bár lehet nem annyira kérdés. A lényeg ha utána nézek egy meccsnek megnézem statot stb majd kiálasztom ami tutinak tűnik akkor vmi elromlik. Szóval... lehet a vizsgálódásom elrontja a valószínűséget és többet érnék ha teljesen randomban választanék meccset? Mert... 2 napja is a 2 legtutibbnak tűnő lett nagyon nagyon (nem enged szitokszót) nem tuti. A statisztika alapján... öööö mikor az utolsó 40-45 meccsen megvan a 3 gól min - a 2 csapat meccsei összesen 40-45 - és a vége 0:1 lesz. és ugyan ez a másiknál is.
Ha ezt megint gyors valószínségszámolom. 1:40hez 2,5% a másik is 2,5% és ha megint külön kezelem akkor ez 0.06%... szóval...
A kérdés. Biztos van vmi matematikai háttere. A számítás elrontja a valószínűséget?
válasza:1. 16 meccsből választottál kettőt, mondjuk véletlenszerűen, és a sorrend ugye nem számít, ez 16*15/2! = 8 * 15 = 40 eset, ebből egy rosszat feltételezve 1/40 = 0,025 valószínűséggel választasz bele, valójában azonban minimum 2*14 + 1 = 29 eset nem jó (amennyiben azzal is veszítesz, ha az egyik meccsel veszítesz), vagyis majdnem 0,75!
2. Nem, nem rontja el. Pontosabban itt nem, legfeljebb rosszul számolsz. A kavantumfizikában gyakran előfordul, hogy azzal, hogy megfigyeled a kvantumot, már más lesz az eredmény, mintha nem figyelnéd meg, ami elég paradoxnak hangzik, de így van.
3. A 40-45 meccses eset pedig statisztikailag nem jelent semmit, vagy ha szeretnénk, hogy jelentsen, akkor nagyon sok tényezőt kéne figyelembe venni - hiszen ebbe az összes pályára lépő játékos kondíciója is beleszámít.
2es ponthoz. Jah lényegében a Heisenberg féle határozatlansági elv.
3as. Jó 40 nem sok de ha 100%-osan nézem akkor mondjuk a meccseik 5% az ahol nem lett meg. Vegyük úgy 5% esélye volt hogy megint nem lesz meg. Én bele választottam.
Az egészhez. Nem matematikai alapon választok. Legalább is nem végzek bonyolult számításokat. Az én kiválasztási módszeremre is rá lehet fogni hogy az a rossz és az ad helytelen eredményt. De - ez "kell legyen" a rossz. Ha látok egy olyat ahol az tulsó 5 meccsen 2szer nem lett a másiknak meg 3szor gymás ellen is egyszer ilyet egyszer olyat játszottak a másik meccsen meg 5ből 5 3 gól min egymás ellen 3 gól mi kivéve minden 20 meccs akkor ezt választom. Úgy tűnik tévesen. A valószínű a nem valószínű :)
válasza:Hú kérdező, hagy békén a határozatlansági elvet. Nagyon nem ide tartozik. A te problémád, hogy nem érted a valószínűséget.
Ha valaminek a valószínűsége mondjuk 99%, akkor abból egy konkrét választásról szintén csak valószínűséget mondhatsz, semmi biztosat. Olyan nincs, hogy ezen az alapon a "következőt eltalálod".
Ha feldobsz egy pénzt, 50% a valószínűsége, hogy fej. De ebből soha nem következik, hogy a következő konkrét dobásnak fejnek kell lennie. Csak annyi következik, ha egymilliószor feldobod, nagyjából ötszázezer környékén lesz a fej. Ha meg 100 milliószor dobod fel, akkor még közelebb lesz a számuk a feléhez. Mert a valószínűség egy határérték, és nem a következő eset biztos eseménye.
Ilyen egyszerű. Ha nem stimmel valami, a hibát ott érdemes keresni: "jól értem a fogalmakat?"
Ez gondolom az utolsóra ment volna. Én értem miről van szó lehet te értetted félre én mire gondolok. Másik példa. Vagy egy kartonpepír fal majd egy 20 centis betonfal és a királylány e 2 mögött. Enym a csaj ha átjutok mindkét falon. Ezek után én bizotsan matek nélkül egmondom neked, hogy nem jutok ela csajhoz mert puszta kézzel nem megyek át a betonfalon. Bár az esély nem 100% de enyhén közelíti így én simán kijelentem hogy igen ez lesz.
A határozatlansági elv pedig az 1. válaszoló 2. pontjához ment. Kvantum és vzsgálata. Mert a határozatlanságnál is vizsgálom egy tulajdonságát és hála ennek a másik tulajdonságát annál inkább nem fogom tudni.
Perzse ő inkább arra gondolt, hogy minden vizsgálat egy kölcsönhatáshoz vezet szóval pl azt az elektront amit én vizsgálok mondjuk azáltak, hogy rávilágítok a fotonok meglökdösik így már nem kapom azt az eredényt ait szeretnék.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!