Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » A megpöckölt vonalzó nem a...

Nemo kapitány (V.A.) kérdése:

A megpöckölt vonalzó nem a közepe körül jön forgásba, hanem kb. a harmadánál. Miért?

Figyelt kérdés
Le tudja valaki vezetni? Köszönöm.
2010. febr. 8. 21:38
 1/9 anonim ***** válasza:
nemtom levezetni, de olyan mint a bumeráng
2010. febr. 9. 01:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Az oka szerintem hogy görbült, és ott "púposodik ki". Mondjuk hamar kiderül, ha valóban ez az ok, akkor megfordítva nem fog könnyen pörögni. Ha igen akkor a tömegeloszlása nem egyenletes, de ezt nem tartom valószínűnek. Lehet még, hogy az asztalodon volt ott egy porszem vagy homokszem, vagy akármi, de gondolom az feltűnt volna, ha az asztal más pontján nem úgy pörög, ezért ezt is kizárnám ....


maci

2010. febr. 9. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
Egyenes vagy derékszögű vonalzóról beszélünk?
2010. febr. 9. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 dellfil ***** válasza:
Valószínű egyenes vonalzóról beszél a kérdező. A harminc cm-es) szinte mindig(!) a 11 cm, és a 12cm között tört el. Lehet, hogy azon a tájékon volt a fröcssöntő forma betöltése. (inhomogenitás alakul ki) Ez választ adhat a kérdésre is.
2010. febr. 9. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:

Köszönöm a tapogatózást, de azt hiszem a jelenség a légüres térben is így működik (vékony egyenes rúddal is) és a tehetetlenségi nyomatékkal függ össze.

(A tehetetlenségi nyomaték a tömeghez hasonlítható mennyiség forgó mozgás esetén.)

2010. febr. 9. 16:12
 6/9 anonim ***** válasza:
Ember ... Hogy jön ide a légüres tér? Senki nem említett, még csak hasonlót sem :D A tehetetlenségi nyomatékos felvetésed szép, meg tudományosnak hat, de sokkal egyszerűbb, ha elfogadod a vonalzód görbültségét, esetleg az inhomogenitását (öntőforma beömlőnyílása miatt). Fordítsd csak meg az asztalon, és láss csodát nem fog forogni.
2010. febr. 10. 10:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:

Ha nem próbáltam volna ki, nem kérdezném, és ha valamire nem tudom a választ akkor nem válaszolok.

A légüres tér úgy jön ide, hogy egyszerűsíti a feladatot a súrlódás elhanyagolása miatt.

2010. febr. 10. 19:13
 8/9 anonim ***** válasza:
100%

Egyrészt az asztal súrlódása lényegesen nagyobb az adott esetben, mint a légellenállás, másrészt a tömegközéppont körüli forgást, avagy "nem forgást" egyáltalán nem befolyásolja a levegő léte, nemléte. Hogy meddig tart a forgás maga azt igen, de az eredeti kérdésben szereplő, harmad távolság körüli forgásodat semmiben nem befolyásolja.


ÁÁÁáá ... már rájöttem mire gondolsz .... Csak fogalmazni nem tudsz. Nem baj segítek. Szóval azt állítod, hogy, ha egy légüres térben súlytalanságban nyugvó, egyébként egyenletes tömegeloszlásúés véges tömegű, rugalmatlan, egy kiterjedésű (azaz vonalszerű) vonalzót( rudat), képzeletben megpöckölsz (végtelen rövid idejű, de meghatározott nagyságú erő éri), akkor az nem a geometriai közepénél fog forgásba jönni, hanem kb. a harmadánál. És erre kérdezed, hogy miért.


Nnnna csak kitaláltam, mit is akartál kérdezni. Hát akkor nézzük ….

Ezt a kísérletet, ha elvégzed, a következőt tapasztalod. A pálca elkezd forogni, és közben halad a térben, és mivel további erőhatás nem éri, ez a mozgás nem is változik, amíg ez így marad (mármint hogy nem éri egyéb erőhatás). Maga a forgás az erőhatás UTÁN egyenletes, és -tetszik vagy sem- biztosan a tömegközéppont körüli lesz (ezért tömegközéppont ugye ...)! Az erőhatás ideje ALATT (tehát, amíg a pöckölés tart, és "gyorsítod" a pálcát) természetesen NEM a tömegközéppont körül fordul el! Az erőhatás pillanatában a rúd minden pontjára erő hat, hiszen annak pontjai kapcsolatban vannak. Igaz az állítás hogy a rúd adott pontjára F’=F*(l’/l) erő hat, ahol ”l” a rúd teljes hossza, l’ a rúd legtávolabbi pontja és az F’ támadáspontja közötti távolság, és F a pöckölési erő nagysága. Mivel ez az egyetlen ható erő, igaz az is hogy a rúd minden egyes pontját az előbb kifejtett F’, és CSAKIS az F’ erő gyorsítja. Könnyen belátható, hogy bármelyik kiválasztott F’ erő az eredetivel (F) párhuzamos irányú, azzal arányos mértékű. Ezek alapján az is belátható, hogy ezen rúd VALAMENNYI pontja ugyanabba az irányba mozdul el! Ezen elmozdulás arányos az adott pontra jellemző erő nagyságával (F’), tehát a rúd legtávolabbi pontjához közeledve egyre kisebb értékű! Könnyen belátható, hogy a végpontra ható erő(F0) ezen feltételek szerint 0. Tehát ezen pont nem mozdul el. Magyarul ez lesz az elfordulás pontja, az erőhatás ideje alatt (nem pedig az ”egyharmadnyi” távolság)

Maga a pálca (pontosabban a tömegközéppontja) meg szépen, egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez az eredeti térbeli elhelyezkedéséhez képest. Ennek a sebessége szintén a pálca tömegétől, és a pöckölés erejétől függ.


maci

2010. febr. 11. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:
Kösz a próbálkozást. Azt hiszem közel jársz az igazsághoz. Na azt azért nem állítom, hogy te szebben fogalmazol, de legalább megértetted a kérdést, amit ugye én így, ilyen hosszasan nem tehettem volna fel.
2010. febr. 11. 15:36

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!