Ha egy ragasztó megköt egy felületen, akkor a ragasztó és a felület atomjai kovalens kötéssel fognak kapcsolódni egymáshoz? Ha nem, akkor mi az az erő, ami ennyire odatapasztja a ragasztót az anyaghoz? Az ionos kötés?

[link]

Több hatás van érvényben.

Mechanikus adhéziós kötésre példa: mikroszkopikus szinten a legtöbb anyagban különféle méretű és alakú apró pórusok találhatóak. Ha egy folyékony anyag ezekbe képes behatolni és ott megkeményedni, akkor ezzel össze fogja tartani a két anyagot.

Mivel a ragasztónak nem szabad a tubusban megkötni, úgy vannak megoldva (oldószerek vagy speciális tartótubus segítségével) hogy csak a levegővel (vagy -speciális ragaszóknál- a ragasztandó anyaggal) érintkezve aktivizálódjanak. A modell ragasztónak azért keményedik meg és megy tönkre, ha nyitva hagyod a tubust és engeded kiszáradni, és azért van olyan erős acetonos szaga, mert acetonos oldószerben tárolt polisztirol molekulákból áll. Mire a ragasztó megköt, az összes acetonos rész elpárolog, tehát a kész megragasztott tárgynak nem marad szaga, mert az már eltűnt a levegőben.

Egyes ragasztószereknél, pl. az epoxi gyantáknál két külön tárolt szert kell összemixelni, és ezek fogják majd aktiválni areakciót.

Jó cikk: [link]

#11:

Próbáld ki, hogy két üveglapot úgy illesztesz össze, hogy közöttük víz legyen (csak hajszálvékony rétegben). Már 10x10 cm-es méretben sem tudod őket elválasztani egymástól, ha nem csúsztatod el egyik lapot a másikon.

A poharaknak ezért is homorú, egyenetlen vagy mintás az alja, soha nem sík, hogy ne akarjon odatapadni az asztallaphoz meg más, sima felületekhez.

#3:

"Ne próbáld meg mégegyszer gyengíteni a válaszomat a hülyeségeddel!"

Mert akkor mi lesz, kedves Scandium21?