Hogyan működik a kondenzátor? Tudományos magyarázatot várok.

Ezt kicsit összekeverted. Nem fémek is feltöltődhetnek. Ez igaz. Csakhogy ha egy ebonit rudat dörzsölsz, akkor ott nem az ebonit rúd a kondenzátor, hanem a föld-cipőd gumitalpa, levegő-tested-ebonit rúd alkotta teljes rendszer. Ha pl. mezítláb dörzsölöd, nedves kövön állva, akkor nem fog olyan jól feltöltődni, mintha jól szigetelő cipőben teszed ezt.

Lokális töltések mindig mindenhol vannak, csak bizonyos távolságról szemlélve már kiegyenlítik egymást. Ha bármilyen, kémiai, fizikai módszerrel elektronok vándorlását idézed elő egy vezetőben, akkor azt mondjuk, "ott áram folyik". (Ez persze nem az atomfizikai szintű magyarázat, de képletesen ide jó lesz.) Ha a vezetőt fizikailag megszakítod (elvágod), ott az áramkör is megszakad, az elektronok mennének tovább, de a szigetelő közeg miatt nem tudnak. Ezzel máris létrejött ugyanaz, ami a kondenzátorban: van két, egymástól elszigetelt, töltött pólusod.

Tehát a kondenzátor nem ettől kondenzátor, ezt minden elvágott rézhuzal "tudja". Attól lesz kondenzátor, hogy az egymástól elszigetelt részeknek (fegyverzetek) baromi nagy felülete van, és ezek viszonylag közel vannak egymáshoz. Ez kell ahhoz, hogy sok elektron férjen el ott. Ettől kondenz az átor. Mert ott a töltések SŰRŰN helyezkednek el. Ha a töltést (azt a gerjesztést, ami miatt az egyik fegyverzetre odaáramlottak az elektronok) leveszed róla, akkor lesz egy töltött kondenzátorod. Jóságától függően egy darabig meg is tartja ezt a töltést. Mivel a szigetelés nem tökéletes, fellép az önkisülés, egy idő múlva a töltést elveszti. (Kivéve azok a kondenzátorok, melyek önfeltöltődésre hajlamosak. Azoknak a kivezetéseit szállítás közben rövidre kell zárni, különben úgy jársz, mint én, amikor leégett kb. fél centi az egyik nagy csavarhúzóm végéből, amivel kisütöttem. Siemens gyártmányú, vasúti egyenirányítóban használatos darab volt az átok.) :o)