Mi a különbség a "semmi" és a "semmi" között? Melyikből keletkezett az univerzumunk? Melyik fluktuál? (és egyéb kérdések a semmivel kapcsolatban).

Hosszú lesz, aki ért az ilyen dolgokhoz, az kérem olvassa végig. Köszönöm.

Két fajta semmi van. Az egyik a "semmi", tehát az a semmi, ahol még maga a semmi sincs, azaz gyakorlatilag nincs is értelme magnak a dolognak, a másik pedig a "létező semmi". Mondok egy példát. Vegyünk egy teljesen üres dobozt, amiben nincs semmi. És most gondoljunk arra, hogy mi van az univerzum határán túl. Mind a dobozban, mind az univerzum határán túl a "semmi" van, mégis, az egyik "látható semmi", a másik "értelmetlen semmi", azaz az univerzum határán túl semmi sincs, még maga a semmi sem. Egyszerűen nincs. Még maga az üresség sincs. Viszont a dobozban van semmi, azaz van üresség.

Tehát az egyik semmi látható, és "érzékelhető semmi", míg a másik nem is érzékelhető, "nemlétező semmi".

És akkor itt rátérnék az ebből következő kérdéseimre. Ha a semmi fluktuál, akkor melyik semmi fluktuál? Mert hallottam dokumentumfilmben, és egy tanultabb illető is mondta nekem, hogy olyan hogy semmi, nem létezik. A térben amiben vagyunk, mindig van valami, mert kvark és antikvarkpárok keletkeznek, és semmisülnek meg mindenhol. Jó, nem biztos hogy ezeket a részecskét mondta, de gondolom tudjátok miről beszélek. Ez viszont azt jelenti, hogy mondjuk egy szilárd anyag atomjainak kötései közötti "üres térben" is ilyen részecskepárok keletkeznek. Sőt, még a atommag, és az elektronburok közötti térben is. Vagy tévedek?

De tovább megyek. Azt állítják, hogy emiatt nem létezik "a semmi". De ha tényleg nem létezik, akkor mindenhol ilyen részecskének kéne lennie. Mondjuk pl két részecskepár között is részecskepárnak kéne lennie. De nem így van, azaz mégsem igaz, hogy nem létezik üres tér, mert igenis létezik, pl. a kvark és antikvark párok között is üres tér van, illetve mondjuk egy kvark peremén lévő kis 10^-20 köbméter nagyságrendű térfogatban is üresség van, azaz szimplán csak maga a tér. Azaz igaz az, hogy rengeteg részecske van a térben, amit nem is érzékelünk, de ezen részecskék között ugyanúgy van tér, és emiatt ugyanúgy léteznek kis "térfogatok" a térben, melyek teljesen üresek, szimplán csak "terek".

Ez az egyik. A másik, hogy ha az univerzum a semmiből keletkezett, akkor melyik semmiből? Mert ugye valóban keletkeznek részecskék a semmiből. Na de nem a "nemlétező semmiből", hanem a "látható semmiből", azaz az üres térből. De állítólag az univerzum keletkezése előtt nem volt üres tér. Nem volt semmi, sőt, még a semmi sem volt. Egyszerűen nem létezett. Viszont mégis kijelentik, hogy megjelent az anyag a "semmiből". Igenám, csakhogy attól, hogy a mi univerzumunk üres terében, az üres semmiben részecskék jelennek meg és tűnnek el, még nem biztos, hogy az univerzum létezése előtti "nemlétező semmiben" is részecskék jelentek meg. Mert eddig a tudomány bizonyította a részecskék megjelenését, de csak az üres térben. A nemlétező, mondjuk univerzumon kívüli semmiben nem bizonyította. Mert bizony a tér nélküli semmiben nem jelenhet meg valami, hiszen nincs hol megjelennie, nincs tér, amiben megjelenhet, azaz először térnek kellett megjelennie. Mégis azt állítják, hogy a nemlétező semmiben, megjelent valami. Mégpedig nem "üres tér", nem az "üres tér semmije", hanem anyag, és energia. Illetve még azt nem értem, hogy a tudósok miből következtetnek arra, hogy az univerzumunk létrejötte előtt nem volt tér sem. Ugyan miért ne lehetne az, hogy volt egy hatalmas üres tér, a végtelen üresség, tele részecskepárokkal, és hirtelen megjelent az univerzum. Na de ők azt állítják, hogy "még a semmi sem volt". Tehát egy nemlétező dolog csak úgy megjelent, a maga 10^52 kiló anyagával (vagy hasonló nagyságrendben). Egyáltalán mivel bizonyítják azt, hogy az univerzum keletkezésekor kezdett tágulni a tér is? Miért nem lehetséges az, hogy már alapból végtelen nagy üres tér volt, és abban fejlődött ki az univerzum? Lehet hogy nem tágul, hanem egyszerűen végtelen, és csupán a csillagok távolodnak egymástól. Egyáltalán miből következtetnek arra, hogy az univerzumnak kell legyen egy határa, mégpedig olyan, amelyen áthaladni nem lehet, mert a tér ott véget is ér?

Szerintem olyan, hogy "nemlétező üresség" sosem volt. Mindig is volt tér, ahol az anyagnak volt helye megjelennie.

Nos ennyit szerettem volna mondani. Sajnálom, hogy a szöveg inkább hasonlít a saját gondolataim, ötleteim leírására, és saját igazam bizonygatására, mint kérdésre, de nem az akart lenni, hanem csupán... Na jó, de, részben az akart lenni, viszont én tudom, hogy vannak nálam okosabb emberek, tudósok, akiknek igazuk van még akkor is, ha én valami másban kegyetlenül hiszek. Hiába mondok 1-2 állítást, amikor ők ott szépen bizonyítják, hogy nekik van igazuk, és nem nekem. Teljesen el is fogadom, a kérdéseket azért tettem csak föl, mert hátha valaki el tudja mesélni, el tudja magyarázni nekem, hogy a tudósok miért állítják "A" helyett "B"-t,amikor "A" sokkal logikusabb és ésszerűbb. Tudom, mindig úgy van, ahogy mi logikusnak hisszük, de mégiscsak, hátha valaki el tudja magyarázni, hogy a tudósok miért, és hogyan jöttek rá, hogy "A" helyett "B" a megoldás. Hátha.