Ha magasabb lenne a levegő oxigéntartalma, akkor tényleg rövidebb ideig élnének az emberek?

Ha a légkör oxigén tartalma magasabb lenne, akkor az oxidatív folyamatok nagyobb sebességgel zajlanának. Hevesebben égne a tűz, növekedne a motorok teljesítménye (ugyanolyan üzemanyag fogyasztás mellett stb. Az összes szervetlen kémiai oxidatív folyamat felgyorsulna.

Az élővilággal azomban nem ez a helyzet. A szervezetben a kémiai folyamatokat az enzimek irányítják, olyan módon, hogy az általuk szabályozott biokémiai reakciók sebeségét megnövelik. Nem is kicsit (pl. a hidrogénperoxid bomlását a kataláz enzim 1 000 000-szorosára növeli). Ez azt jelenti, hogy csak olyan folyamatok zajlanak le az élő szervezetekben (a baktériumtól az emberig), amelyhez van enzim.

Az oxigén felvételét és felhasználását is enzimek szabályozzák.

Az oxigén tartalom 10%-os növekedése a szervetlen reakciók sebességét 2-5-szörösére növeli. 50-60% oxigénnél nem lehet több a légkörben (a Földiben csak 21% van), mert akkor abban minden azonnal elégne. Különösen az olyan gyúlékony anyagok, mint a szén, ami az emberi test 60-65%-át adja, azonnal széndioxiddá alakulna és nem jönnének létre olyan bonyolult szerves molekulák, mint az enzimek, nem fejlődhetne ki az élet.

De ha mondjuk 30% körül lenne az oxgén, akkor kialakulhatna az élet, ami alkalmazkodna a magasabb oxigén tartalomhoz, és ugyanolyan hosszan tudna működni, mint mi. Mert az élő szervezetek legfontosabb tulajdonsága az alkalmazkodás.Ez azt is jelenti, hogy semmivel sem lenne kevesebb baci, mint ma, és a fejlettebb létformák (pl. ember) teljesíménye sem növekedne.

Ha mi (a 21%-hoz szokott szervezetünkkel) kerülnénk be egy 30%-os légkörbe, akkor swm rövidülne le az életünk, vagy növeledne a teljesítményünk, mert enzimeink beszabályoznák a folyamatainkat a megszokott szintre. Alkalmazkodnánk a környezethez. Amíg ez be nem következik, valószínúleg rettenetes fejfájásunk lenne, mert szervezetünk, a megnövekedett oxigén nyomás miatt nem tudná leadni a széndioxidot.

Ez ugyan olyan adaptáció, mint amikor a ritkább légkörhöz (magas hegyeken) alkalmazkodik a szervezet.

Az amerikai űrprogram első űrhajói (Mercury, Gemini) még tiszta oxigén légkörrel repültek (100% oxigén), de a kabinban uralkodó nyomás kisebb volt, mint a légköri nyomás (ha jól emlékszem, csak 1/3-a volt, ami éppen 30%-os oxigén tartalomnak felel meg). Az űrhajósokon semmilyen teljesítmény változást nem tapasztaltak a földi teljesítményükhöz képest (pedig folyamatosan mérték)

A rövidebb élettartam feltételezése a felgyorsult anyagcseréből ered, nem feltétlenül igaz. És persze attól is függ, hogy arról beszélünk, hogy egyszer csak megemelkedne az oxigénszint, vagy magasabb oxigénszintben fejlődtünk volna ki. Van logikai alapja a rövid élettartamnak, mint következtetésnek, de nem feltétlenül igaz.

A jobb immunrendszer csak mint a gyorsabb anyagcseréből levont következtetés működik, ez sem biztos, hogy igaz, az is lehet, hogy éppen könnyebben vezetne halálos immunreakcióhoz, túlemelt lázhőmérséklet miatt.

Vírusok, bacik? Nem mind döglik bele a magasabb oxigénszintbe, ami meg fertőtlenít, az az aktív oxigén, szóval ha annak a szintje arányosan emelkedne, talán igaz.

Az, hogy hidegebb lenne, hát, amennyiben minden más körülmény azonos lenne (ami merész feltételezés), akkor igen, üvegházhatás szempontjából az oxigén átlátszóbb gáz, kevésbé tartja itt a hőt.

De ha belegondolunk, hogy a dinók virágzó korában, amikor pont magasabb volt az oxigénszint, éppen egy baromi meleg időszaka volt a földnek, máris kérdésessé válik a dolog.

Az elméletet viszont alátámasztja, hogy a tengeri plankton elszaporodásával előálló oxigénszint-emelkedés (mint egyik kiváltó tényező, bár az ezzel együtt járó széndioxid-szint csökkenés talán még inkább számított) jóval a dinók előtt egy jégkorszak beindulását eredményezte.