Mit gondoltok, ha Szergej Koroljov nem halt volna meg 1966-ban, a szovjetek is eljutnak a Holdra?

Nem valoszinu, a korai tervezesi fazisban reszt vett, de az N1 teljesen hibas konstrukcio volt - tulzottan sok hibalehetoseggel - 30 kulon hajtomuegyseg, mint sajat rendszerekkel mernoki remalom es a kudarc biztos receptje volt, ahogy az torent is.

Akkor is mar fellepett a gond, amitol vegul a szovjetek osszeomlottak: nem birtak anyagilag a kutatast es az urprogramot (nem veletlen hagytak abba az amerikaiak is nem sokkal kesobb...) - ezert probaltak a mar ismert hajtomuveket hasznalni, hogy penzt sporoljanak.

Érdekes, hogy az akkori diktátorok (vagy ha nem is diktátorok, de teljhatalmú vezetők) nem rendelték el az orosz kutatóknak, tudósoknak, hogy ingyen dolgozzanak.

Pl. így:

"Dolgozzatok tudósok és mérnökök, készítsetek nekünk hibátlanul működő űrhajót, de ne is várjatok érte pénzt, különben kiherélünk, aztán fejbe lövetünk titeket. Mi majd a nyersanyagot beszerezzük ingyen azoknak a bányászoknak a segítségével, akiket a 2. Világháború után raboltunk Kelet-Európából. További sok sikert."

Biztos vagyok benne, hogy ez esetben épült volna tök ingyen olyan minőségű űrhajó, mint az USA-ban.

Ez a hozzáállás inkább a szabotást és a minél nagyobb menekülési próbálkozást hozta volna el, közel sem a minél precízebb munkát.

Ezzel a technikával lehet követ fejteni, high-tech eszközöket és mérnöki csodákat kicsikarni nem.

Le voltak maradva a szükséges technikában. Nem Koroljov szaktudása volt kevés.

A gátlástalan versenyben az volt a cél, hogy az USA-nál előbb érjenek oda. Nem a Holdra jutás, hanem az ELSŐNEK Holdra jutás volt a kitűzött cél. Onnantól, hogy ez nem sikerült, már nem volt politikai jelentősége az emberes Holdra szállásnak. Az Apollo 11 után a sZU hivatalosan azt állította, nem is volt terve embert juttatni a Holdra, csak önműködő eszközöket.

Ha a politikai előny már nem játszott, maradt a katonai, de mivel rájöttek (USA is), hogy a Hold, mint stratégiai rakétaindító bázis sokkal drágább az interkontinentális ballisztikus rakétáknál, inkább azok fejlesztésébe ment a pénz. A politikai, propaganda cél már a hosszú idejű űrben tartózkodás, az űrállomás-építés lett (tagadhatatlan katonai célok érdekében is).