Hogy is van ez? Mi ennek a lényege?

Rosszul tudod. hogyne lenne genetikai változás?! Csak ez nem egy napos folyamat, nem igazán él az ember addig, hogy hatékonyan megfigyelje, maximum nagyon gyorsan szaprodoó élőlényeknél: pl a baktériumok gyógyszer reziszteniciája.

Másrészt az időlépték nem jó. Nem egy pár generáción belül lesz madár, hanem évmilliókon keresztül tertó folyamat. Apró lépésekkel. Elméleti pléda: elkezd tollat növeszteni a "gyík", mert jó hőszigetelő. Igen ám, de ez fejlődik, egyszer csak rájőn, hogy a levegő belekap, és pl nagyobbat tud ugrani. ez jó, mert így a ragadozó kisebb eséllyel kapja el, mint bénább társait. Fejlődik, egyre messzebb, magasabbra ugrik, majd végül már irányítani is tudja a dolgot, és pár méterig a levegőben marad. Majd mégtovább stb. Végül teljesen átalakul a sorozatos apró változások miatt, és madár lesz. A fokozatosság az egészben a kulcs!

"tudomásom szerint ma már nincs genetikai változás"

Minden nap mutációk tömkelege megy végbe minden élőlényben. A nagy része olyan helyen van, hogy nincs jelentősége, nem változik meg tőle az egyed. Ha meg igen (pl. rák), akkor a szervezet kijavítja a hibát, he nem tudja, beteg leszel. Ha véletlenül olyan mutáció jön létre, ami az egyed túlélését segíti, az úgy marad, ezáltal öröklődik és azok az egyedek lesznek életképesebbek, akikben ez megvan. Pl. a sarlósejtes vérszegénység előny a maláriával fertőzött vidékeken.

A kérdésre válaszoltam? A gyíkost nem gondoltam végig, bocs.

"Az evolúció szerint a mutáció a mozgatórugója a fejlődésnek, akkor mikor és minek a következtében állt meg? Mert tudomásom szerint ma már nincs genetikai változás, ha meg régen volt, akkor valamikor le kellet, hogy álljon..."

Rosszul tudod, nem állt meg a változás, ma is megfigyelhetőek evolúciós folyamatok. Pl:

[link]

[link]

[link]

[link]

Egy laborban egy fél literes üvegcsőben növesztettek egy egysejtű Chlorella vulgaris moszatot 1974 óta. Ez a jószág mindvégig egysejtűként élt, mint ahogy a természetben is egysejtű, a laborban is így élt húsz éven át. ( [link] A cikk megjegyzi, hogy ez alatt az idő alatt évente egyszer-kétszer láttak ebben a csőben abnormális sejtcsomókat, de ezek mindig eltűntek egy idő után. Ezek után ebbe a csőbe juttattak egy Ochromonas vallescia nevű egysejtű ragadozót, amely természetesen azonnal elkezdte felzabálni az egysejtű algákat. Először csak azt vették észre, hogy tíz nap után megjelentek a csőben telepes, többsejtű Chlorellák is, majd újabb két hét múlva az egysejtű alakok már csak egy százalékát tették ki a csőben élő sejteknek, a többi mind többsejtű Chlorella volt. Mint kiderült a csőbe juttatott ragadozó egysejtű megette a frissen létrejött, apró telepeket és az egysejtű Chlorellákat, de a nagyobb, kifejlett telepekkel nem bírt, ők biztonságban voltak. A következtetés egyértelmű: A Chlorella vulgaris egysejtű algában időnként történnek olyan mutációk, amelyek lehetővé teszik a többsejtű telepek kialakulását, ám ezek a szokásos körülmények között hátrányosak, így el is tűnnek a kultúrából. Azonban ha megváltozik a szelekciós nyomás, bekerül egy ragadozó, ezen mutációk hátrányát bőven felülmúlja az előnyük, így azonnal többségbe kerülnek a többsejtű alakok, változó szelekciós nyomás hatására egy egysejtű alga viszonylag hamar telepes többsejtűvé alakul.

MARTIN E. BORAAS,* DIANNE B. SEALE and JOSEPH E. BOXHORN (1998): Phagotrophy by a —agellate selects for colonial prey: A possible origin of multicellularity; Evolutionary Ecology 1998, 12, 153±164

"A mutációval kapcsolatban azt sem értem, hogyha pl annó születette egy gyík, amiből később egy madár lett, akkor mondjuk a gyík anyuka és apuka még szárnyatlan volt, a kisgyíknak meg komplett szárnya lett, vagy csak egy kis szárnykezdeménye, és mondjuk az ükunokájának lett teljesen kifejlett annyira, hogy már repülni is tud?"

Nem négy nemzedék alatt történt. Az elején nyilván a tollak hőszigetelő szerepe is fontos volt, ugyanis a kreacionista érvelők valamiért mindig figyelmen kívül hagyják, hogy a tollak jó hőszigetelők, könnyen lehet,hogy eredetileg csak annyi volt a szerepük, mint az emlősök szőrének, segítettek megtartani a testhőt. Aztán kialakultak a siklórepülésre képes dinoszauruszok, kb. olyanok, mint a repülő mókus, felmásztak egy fára, aztán onnan elrugaszkodtak és jutottak ameddig jutottak. Aztán nyilván azok az egyedek, amelyeknek kicsit nagyobb szárnyuk volt, jobban csapkodtak vele, előnybe kerültek, mert messzebbre tudtak siklani, ez a folyamat aztán addig növelte a mellső végtagok méretét, amíg képessé nem váltak valamilyen vergődő repülésre, onnantól pedig csak ügyesedniük kellett.

Ha megnézed a Dromasaurusokat, ezek vélhetőleg röpképtelen futógyíkok voltak, tollakkal. [link]

Ha megnézed például a Microraptor guit, ő már siklórepülésre alkalmas négyszárnyú gyík volt.

[link]

Az Archeopteryx pedig már egészen madárszerű hüllő volt, vélhetőleg röpképes. [link]

"Honnét tudta, hogy azt repülésre kell használni?"

Nem tudta előre. Egyszerűen amelyik jobban siklott, messzebbre jutott, jobban menekült, nagyobb eséllyel élt túl. A szelekció lényege az,hogy ami működik, az működik, előnyös és szaporodik, ami meg nem, az hátrányos és fogyatkozik. Például itt egy jó kísérletsorozat ennek a bemutatására: [link]

Szióka tök szimpi vagy, h ilyeneken agyalsz! :) A kérdésedre nem tudom pontosan a választ, engem is érdekel, de én csak annyit tudok tanácsolni, h nézz egy dok.filmet a youtuben. Méghozzá ezt: http://www.youtube.com/watch?v=PNGjjoXvdLE 3 részből áll.

Nagyon érdekes, és sztem megfogod érteni. Üdv: egy lány

"Ezek szerint mi emberek is mondjuk pár millió év után mondjuk kinő a szárnyunk, vagy nő még egy fejünk??"

Lehet, hogy még egy fejünk nem lesz, de pár millió év alatt annyit változunk, hogy nem ismernénk magunkra.

"De akkor pl van a lámpás hal, ami ha jól tudom fluoreszkál, "felkapcsolja" és elűzi ezzel a ragadozókat. Az igy mondjuk volt sima hal, és akkor egyszer csak kezdett nőni a lámpája és egy szép napon pár évmillió után felkapcsolódott??"

A mélytengerekben rengeteg bioluminescens hal él. Vélhetőleg előbb volt neki világító foltja, amire néha rácsaptak kisebb halak, ebből alakult ki először egy olyan, ami dudoron hordta a foltját, majd valami ujjféle nyúlványon, ami meghosszabbodott.

"Ezek szerint mi emberek is mondjuk pár millió év után mondjuk kinő a szárnyunk, vagy nő még egy fejünk??"

Még egy fejünk valószínűleg nem nő majd, mivel kétfejű gerincest egyet sem ismerünk, nyilván több baj lenne vele, mint előny, például mi van, ha a a két fej ellenkező irányba akar menni? Szárnyunk legföljebb akkor nőhet, ha ebből bármilyen előnyünk származik. Mivel ekkor a nagy testűek vagyunk, nyilván nem fogunk fáról-fára siklani, tehát a kezdeti lépéseknek semmilyen előnye sem lenne, vélhetőleg szárnyunk sem fog nőni, egyszerűen azért, mert olyan dög nehezek vagyunk, hogy úgysem tudnánk vele repülni.

Ha azt kérdezed, hogy például a repülő mókusból kialakulhat -e valamilyen repülő emlős, mint például a denevér, az lehetséges, semmi akadálya sincs. [link]