Egy 1 km vastag tömör acél falú kocka belsejében lévő atombomba szét tudná robbantani a kockát?

A keletkező energia felmelegítené az acélkockát amire ő a szakítószilárdság drasztikus csökkenésével válaszolna aztán valahol elengedné a keletkező túlnyomást.

De tényleg neked nincs jobb dolgod?

Ez a kérdés a legizgatóbb számodra?

Szóban egy szóval válaszoltam volna, remélem tudod hogy mi az..

Most egy, a hirosimainak megfelelő "kispályás" bombában gondolkodom.

Nem lenne azonnal robbanás.

Előbb-utóbb szerintem valahol kijutna a sokezer fokos, sokezer bar-os magma, utat olvasztva magának.

Gyanítom, hogy egy talajon álló kocka esetében ez a pont valahol alul lenne. Ott kilépne a koncentrált nyomás,lőne magának egy, a felszínközeli atomrobbantásokhoz hasonló krátert, ahová besüllyedne.

Olyan sugárnyalábot produkálna, mint pár ezer Ariane hordozórakéta egyszerre. Azzal a pikáns plusszal, hogy még iszonyat radioaktív is.

De ez természetesen édeskevés egy 1 km élhosszú acélkocka millió tonnáinak megemeléséhez. Ahhoz elég, hogy krátert fújjon.

Azért utána kellene nézni a földalatti atomrobbantások hatásainak. Abból valamifajta kép kialakulhat mi is történne.

Rendben, hogy rengeteget számít a bomba hatóereje, milyen a "talaj" (a kőzet minősége) milyen mélyen robbantanak...stb.

[link]

A töltet "csak" 104 kilotonna TNT-nek megfelelő (435 TJ) hatóerejű volt. (104 kilotonna = 0,104 megatonna!)

A legnagyobb felrobbantott nukleáris töltet:

[link]

Ez valószínű "kinyitná" az egy kilométer falvastagságú vaskockát is. (De az sem számítana milyen anyagból van, - lehetne akár gyémánt is - hiszen a robbanás pillanatában olyan magas hőmérséklet keletkezik amelynek semmilyen anyag nem állhat ellen. És persze a hőmennyiség is hatalmas. A bomba robbanásakor 39 nanoszekundum (3,9·10^−8 másodperc) alatt 2,1·10^17 joule energia szabadult fel, ez 5,3·10^24 watt teljesítményt jelent. Ezt 50 megatonna azaz 50000 kilotonna! TNT robbanási energiájával egyenértékű bombával érték el) :)

Egy látványos (és sikeres, mert nem képződött nyílt kráter) földalatti atomrobbantás.

[link]

dellfil

Nem tudom, szerintem a föld alatti robbantásokat nem a sziklakéregbe fúrva végezték, hanem sokkal lazább talajban. Annak meg a szilárdsága ezredrésze sincs a vasénak.

Érdemes szerintem a felszabaduló hőenergiát átszámolni a vas fajhőjével, hogy az 1 km-es kocka, amennyiben homogén melegedne, mennyire melegedne fel egy atombomba energiájától.

Aztán el lehet indulni befelé, a hőkiterjedést egyre csökkenő méretre számolva és nézni a hőmérséklet emelkedését. El fog jönni a határ, aho laz összhő már elég az olvadáshoz. Na kb. az az a pont, amennyi, a robbanáskor megmaradó szilárd kéreggel lehet számolni. És akkor arra lehet feldobni a kalkulációt, hogy az milyen nyomást bírna. Persze az megint csak állati kérdéses, hogy mekkorát kellene, hiszen belül lenne a plazma, gáz, majd folyadék fázis, kifelé eleinte drasztikusan, majd lassabban csökkenő nyomással.

Nem mondom, hogy nem számítható a hatás, de szerintem közel sem tippelhető. Én nem tenném rá a fejem, hogy egy ekkora vaskockát szét tudna vetni. továbbra is az előző tippemre hajlok inkább.