Milyen feszültségű, teljesítményű és méretű akkumulátorral táplálták a Transzatlanti Távírót a 19. században?

Olvastam, hogy az 1880-as évekig az egyetlen megbízható áramforrás a világon a Volta által a század elején feltalált akkumulátor volt. Ez lényegében az autóakksi primitív őse volt, kénsavval töltött vályuban áztak a réz és cinklemezek.

A 19. század felére már voltak távírók, amiket ilyen akkumulátorokkal láttak el. Még nem voltak hangszórók és izzólámpák, ezért az egyetlen indikátor amit tudtak használni, az az elektromágnes volt. A fogadó oldalon elkezdett magától csapkodni a jelelőgomb, amikor üzenetet küldtek, mivel pillanatokra aktiválódott az elektromágnes, ami magához húzta a rugós gombot.

1858-ban ilyen technológiával transzatlanti távírókapcsolatot hoztak létre Nagy-Britannia és az USA között.

Hogy nézhetett ki az az akkumulátor, amivel ilyen teljesítményt tudtak előállítani és hány voltos lehetett?