DC tápegységek?

Figyelt kérdés

DC tápegységeknél, mit jelent az áramszablyozott, meg a feszültségszabályozott üzemmód? Nem értem. Be tudom állítani, hogy hány V-ot, és hány A-t szeretnék? Az áramfelvétel nem terhelés függő?

Vagy ez csak védelmi feladat? Ha eléri a beállított áramot, akkor csinál valamit, hogy ne menjen tönkre?


Buta kérdés, de nagyon lelkes amatőr vagyok, és érdekel :D



2016. okt. 16. 22:07
 1/7 anonim ***** válasza:
A feszültség szabályzott a feszültséget tartja az áram szabályzott ha elér egy előre beállított felvett áramot akkor leveszi a feszültséget.
2016. okt. 16. 22:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Akkor, ha mondjuk feszültségszabályozott üzemmódban vagyok, akkor ha elérem a max áramot, akkor az zárlatként fogható fel, és akkor bekapcsol a védelem?
2016. okt. 16. 22:26
 3/7 anonim ***** válasza:

"ha mondjuk feszültségszabályozott üzemmódban vagyok, akkor ha elérem a max áramot, akkor az zárlatként fogható fel, és akkor bekapcsol a védelem?"


Nem feltétlenül zárlati áramnál fog lekapcsolni, de amúgy igen, a lényeg kb. ez.

A feszültségszabályozás azt jelenti, hogy az áteresztőelem (pl. soros tranzisztor) úgy fog nyitni és zárni, hogy a kimenő feszültség minél kisebb mértékben változzon. Tehát ha mondjuk beterhelsz egy fogyasztóval, akkor megnő az áram, leesik (leesne) a feszültség, ezért az áteresztő tranyó kinyit, hogy tartsa a feszt. (Nem csak soros áteresztő elrendezés van, de alap esetben ez egy jó példa.) A lényeg, hogy a kimenő feszültséget fogja "figyelni" a szabályozó kör, és annak a változásaira fog reagálni.


Áramszabályozásnál pedig a kimenő áramot figyeli, és ha eltér a beállítottól, akkor a kimenő feszültséget fogja növelni vagy csökkenteni, hogy az áram legyen állandó. Legalábbis amíg tudja, mert ha pl. nincs terhelés, akkor hiába nyit az áteresztő tranzisztor, úgysem fog a beállított áram folyni a kimeneten. Ilyenkor egy jelzést ad a táp, hogy nem tud szabályozni.


Talán nem a legjobb példák, de ezeket találtam.

Feszültségszabályzó példa:

[link]

Az OA (műveleti erősítő) képzi a hibajelet, az hajtja meg az beavatkozó elemet, itt egy soros tranzisztort. A pozitív bemenetén stabil referencia fesz. van, azt hasonlítja össze (itt a lényeg!) a kimenő feszültséggel, illetve annak egy leosztott értékével.


Áramszabályozás:

[link]

Ez egy egyszerűbb elrendezés, itt nincs műveleti erősítő. Viszont látszik a Zener-es referenciafesz., ami Rb-n esik (B pont). Az áteresztő tranyó emitterénél van egy RE ellenállás, ez a "figyelőellenállás". Az a feladata, hogy a rajta átfolyó áramot (tuképpen a terhelőáramot) feszültség-eséssé alakítsa, így a tranyó BE átmenetén lévő fesz. a terhelő áramtól fog függni, tehát az áramtól függ, hogy mennyire nyit vagy zár.

2016. okt. 17. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Mondok egy példát:

Mondjuk egy vizcsapnál a nyomást akarod stabilan tartani. Ha valaki kinyit máshol egy csapot, akkor leesik a nyomás, ezért te kicsit jobban kicsitod, hogy kompenzálj. Vagy ha megnő a csőben a nyomás, akkor kicsit elzárod.

(fesz.stab.)


De ha mondjuk adott idő alatt kifolyó víz mennyiségét (víz-áramot) akarsz stabilan tartani, akkor is ugyanazt a csapot (áteresztő-elemet) tekergeted, csak más infók alapján.

2016. okt. 17. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
google: cv cc power supply a megfelelő kereső kérdés. Alapvetően az esetek nagy részében a fogyasztók úgy vannak kitalálva, hogy állandó feszültségű táplálás kell nekik (feszültség generátoros), és az áram annyi amennyi (Ohm törvény I=U/R). Néhány esetben vannak olyanok amikor állandó áramú táplálásra (áramgenerátoros) van szükség (pl. LED) és ekkor a feszültség lesz annyi amennyi. Ennek megfelelően vagy ilyen vagy olyan a tápegység kimenete. Aztán vannak olyan fogyasztók illetve esetek amikor menetközben kell "váltani". Pl egyes akkumulátor töltők, elöször az üres akkumulátort állandó árammal kezdi tölteni (hiszen ha ráadná a feszültséget nagyon agy áram folyna), és ha az áramerősség lecsökken, akkor már "csepptöltésben" egy fix feszültséget tart az akksin. Ugyanez fordítva is, ha nagyon megnőne az áramerősség lecsökkenk a feszültség, ezzel védve az áramkört. Ez nem olyan mint egy túláram védelem ami leold, hanem egy áramkorlátozás.
2016. okt. 17. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Ez így nagyon korrekt! Nagyon szépen köszönöm! Sokat segített.
2016. okt. 17. 22:00
 7/7 anonim ***** válasza:

Egy dolog nem hangzott el:

A "szabályozás" itt azt jelenti, hogy stabilizálás, tehát feszültség- vagy áramstabilizálás. A cél, hogy a feszültség vagy áram állandó értéken maradjon a kimeneten, függetlenül a bemenő feszültség ingadozásaitól, vagy a kimeneten lévő terheléstől.

2016. okt. 20. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!