Az egyenaramu halozatban a negativ toltesu elektronok aramlanak a pozitiv polus fele, de mi tortenik a valtoaramu halozatban? 50-szer valt polust az aram, oda-vissza aramlanak az elektronok? Miert hivjuk az egyik vezetot fazisnak a masikat nullanak?

Az egyik pólus a tápoldalon le van földelve, ezt hívják nullának. Ezen tehát sosem fog világítani.

A másikon meg igenis változik a pólus, nullától egyik irányú maximumig, majd nullán át másik irányú maximumig.

"Az egyenaramu halozatban a negativ toltesu elektronok aramlanak a pozitiv polus fele, de mi tortenik a valtoaramu halozatban? 50-szer valt polust az aram, oda-vissza aramlanak az elektronok?"

Igen. De ezt úgy képzeld el, hogy az elektronok baromi lassan mozognak, óránként pár centit.

"Miert hivjuk az egyik vezetot fazisnak a masikat nullanak?"

Mert a "nulla" potenciálja végig nulla volt, vagyis földpotenciálon van. A "fázis" feszültsége pedig -325 és +325 volt között változik szinuszosan. A feszültség két pont közötti potenciálkülönbség. A fázis és a nulla között tehát 325 és -325 V között változik a pillanatnyi feszültség (ez "átlagban" 230 V lesz).

Te a földön állsz, tehát földpotenciálon vagy.

Ha fázisceruzával hozzáérsz a nullához, akkor nincs potenciálkülönbség, nincs feszültség, tehát áram sincs, tehát teljesítmény sincs, nem gyullad ki a glimmlámpa.

Ha a fázishoz érinted, akkor van pot. különbség, van feszültség, elindul az áram, kigyullad a glimmlámpa.

Kb. így.

Igen, az elektronok oda-vissza mozognak.

Valójában nem is egy fázis van, hanem 3. A közös nulla-pontjuk van leföldelve.

A lakásokba csak 1 fázist szoktak bekötni. ( Jó pénzért beköttetheted mind a 3-at)

Ha kicsit bonyolultnak tűnik Tesla Bácsit okold érte, mert ő találta ki.

Az erőműben ahogy forog a generátor, három fázist hoz létre. Tekercsek segítségével hozza létre. Egyszerűség kedvéért legyen 3 tekercs. Képzeld el, hogy egy mágnes forog, körülötte a 3 tekercs 120 fokonként. A mágnes szinuszos feszültséget fog indukálni a tekercsekben.

A tekercsek 1-1 végét összekötik és leföldelik. A másik végüket kivezetik, ez a három kivezetés lesz a három fázisvezető. Ez a három megy keresztül transzformátorokon, távvezetékeken. A házad közelében, a transzformátornál van egy földelés, innen jön a nulla. (Olyan, mintha össze lenne kötve az erőműben lévő földeléssel)

A házadba bevezetik az egyik fázist és a nullát. Ez a kettő lesz a konnektor két lukjában.

Ugye ez az egész azért jó, mert így csak a fázist kell elvezetni a fogyasztókig, a "visszamenő" nullát nem, a "visszaút" a földben vezet.

Nagyon lebutítva valami ilyesmiről van szó. :)

bármilyen meglepő, a fázisceruza (itt most hagyományos glimmlámpás fázisceruzát értek) egyenáramú hálózatban is jelez (ha a feszültsége nagyobb mint a ceruzában lévő glimmlámpa gyujtófeszültsége), ha az egyik (és ez tetszőleges) felet földeljük.

A vezetékhez érintve a glimm egyik vagy másik elektródája világít csak, a polaritástól függően.

A földeléshez:

középfeszültségű hálózatok (jellemzően a 35-10 kV) a fázisvezetők csillagpontját nem szokták földelni, kisfeszültség esetén (pl 0.4kV ) és nagyfeszültségen (110kV +) is szokták földelni.

Az ok: (villamos művekből annó azt tanították, hogy kisfeszültségen az érintésvédelem működtetése a legfőbb ok, középfeszültségen az üzembiztonság (ha egy szigetelt csillagpontú hálózat egy fázisához hozzáér a rekettyebokor (Vigh Csaba tanárúr kedvenc példája volt) akkor nem alakul ki zárlati áram (csak a szórt kapacitásokon keresztül) és az üzem megy tovább.

Azonban nagyfeszültségen (ami lényegesen kevesebb van mint középfeszültségű elosztóvezeték) már ez sem engedhető meg, így azok csillagpontja földelt.

Egyenáramú hálózat esetén a földelés sok egyéb dolog függvénye is. létezik két (ott az egyik vezető egyben a földpotenciálra is van kötve) és háromvezetős rendszer (a földelő vezeték a harmadik vezető) is.

"Miert van az egyik ag lefoldelve, nullazva a masik meg nincs?"

Hogy is érted? Miért az egyik, miért nem a másik, vagy miért nem mindkettő? Azt még gondold csak át, mi lenne, ha mindkettő le lenne földelve... :D Ha már a többiek itt behozták a 3 fázist, a közös pontjukat azért előnyös leföldelni, mert az szimmetria-okokból amúgy is földpontenciálon van.

A földelés vagy nem földelés különböző üzemviteli előnyöket és hátrányokat jelent, amelyek ráadásul feszültségszintenként is különböző jelentőségűek. az üzemeltető szabadon választhat közöttük. Például ha a csillagpont földelt, akkor nem lehet a fázisfeszültségnél nagyobb a föld és a madzag között. Ha a csillagpont nem földelt, akkor az egyik fázisvezető testzárlata esetén a másik kettő feszültsége földhöz képest felugrik vonalira. Ugyanakkor, ha a csillagpont nem (sem) földelt, az egyik fázisvezető testzárlata, mint #7 írja, nem jelent zárlati áramot, tehát az energiaellátás, ha akarjuk, nem szakad meg.

#6, "Ugye ez az egész azért jó, mert így csak a fázist kell elvezetni a fogyasztókig, a "visszamenő" nullát nem, a "visszaút" a földben vezet."

Bocs, normál állapotban az üzemi áramokból vajmi kevés megy a földben, mondhatnánk kis nagyvonalúsággal, hogy semmi. Utoljára az 50-es évek elején álmodoztak olyanról, hogy egy vezetőt a föld helyettesít, de inkább letettek róla.

"mint annál az íróasztal játéknál, ahol fel van függesztve 7-8 fém golyó egymás mellé, és meglökik a szélsőt,és a másik oldalon kilökődik egy golyó, és vissza. A középső golyók pedig állva maradnak. "

Newton bölcsőnek hívják.

És igen hasonló a váltakozó feszültségű elektronok áramlásához!