Hány atombombát robbantottak eddig, és ez mennyire terhelte meg a földi ökoszisztémát?

Senki nem tudja biztosra, mert a kísérleti robbantások titkosak. 2000 körülit. És semennyire nem terheli meg a földi ökoszisztémát. Ezt a táblázatot nézd meg:

[link]

A sugárzás többsége természetes eredetű. És a mesterséges eredetű sugárzás túlnyomó többsége az orvostudományból származik.

"Hány atombombát robbantottak eddig, ...?"

https://www.youtube.com/watch?v=Zwzopsi4L6I

"... és ez mennyire terhelte meg a földi ökoszisztémát?"

A Föld teljes ökoszisztémáját érted? Gondolom, igen.

Nos, azt nem terhelte meg olyan mértékben, mint ahogy sokan gondolják. A túlzott félelem - szerencsére - alaptalan. Nincs ok pánik keltésre, és szerencsére - a hidegháború végeztével - a kísérleti robbantások száma is nagyon nagy mértékben lecsökkent. A nagyhatalmak (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország) - úgy tudom - beszüntették a kísérleti robbantásokat.

Egyébként a legtöbb robbantás földalatti volt, így - egy-két kivételtől eltekintve - minimálisra csökkent a radioaktív anyag környezetbe való kikerülése.

A nagy kivétel Franciaország volt, aki - többi nagyhatalommal ellentétben - vidáman folytatta a légköri kísérleteit. Meg azután ott van az oroszok (akkor még Szovjetunió) "cár" bomba robbantása. Az is légköri volt.

Mindezek ellenére, a légkörbe, talajba, vizekbe jutó radioaktiv anyagok mennyisége - globálisan(!) - nem növelte akkorára a - már meglévő(!) - háttérsugárzás mértékét, hogy annak kimutatható hatása lenne a daganatos betegségek számának növekedésére. Sem embereknél, sem pedig az élővilágban.

Pl.:

[link]

"Miben lenne más az ökoszisztéma, miben lenne egészségesebb a természet, ha nem robbantottak volna föl egyet sem?"

Nagyon valószínű: semmiben sem. Mondom ezt annak ellenére, hogy sokaknak nem fog tetszeni. De ez az igazság. :)

dellfil

Tudtommal azért szüntették be a légköri robbantásokat, mert a 60-as évek elejére olyan magas szintet ért el a rádióaktív stroncium szintje, hogy veszélyessé vált világszerte a tej és tejtermékek fogyasztása. A feltételezések szerint 12-15 kg stroncium-90 izotóp került a légkörbe, majd egyenletesen kiszóródva rárakódott a növényzetre. Veszélyessége abban rejlik, hogy emberi léptékben közepes a felezési ideje (28 év), ami azt jelenti, hogy kellőképp aktív, viszont annyira nem, hogy gyorsan elbomoljon. Továbbá kémiailag hasonló a kalciumhoz, ezért véglegesen be tud épülni a szervezetbe a csontozattal. Ráadásul pont a csontozatban lévő vérképző szervek a legérzékenyebbek a sugárzásra. A tejben azért dúsult fel, mert a tehenek nagy mennyiségű szennyezett füvet zabáltak, és a tőgyük mintegy kalciumdúsítóként működik. A tejtől már csak egy lépés volt, hogy a szennyezés bekerüljön az emberi szervezetbe. Aki a 60-as években született, annak a pontos születési dátumát 100 ezer évek múlva is pontosan tudni fogják a csontozatukban lévő stroncium-90 bomlásából számolva.

A cár-bomba a közhiedelmekkel ellentétben az egyik legtisztább nukleáris robbantás volt, köszönhetően a minimális fissziós töltetnek, és a nagy magasságban történő robbantásnak.