Villamossagtan. Ezt ti tudtatok? (link Khan video). Suliban miert nem magyaraznak ilyen jol?

A szakirodalom ismeretének teljes hiánya mellett a megállapításod nem mérvadó.

Mellesleg ilyen youtube-os videók legfeljebb kiegészítések, de semminemű szakirodalmat nem pótolnak.

Általános iskolában nem lenne célszerű ilyen részletességgel tanulni. Ott lehet, hogy elhangzik, hogy ha egy vezetékben áram folyik, akkor mágneses mező alakul ki körülötte, illetve ha egy vezeték változó mágneses mezőben mozog, abban áram indukálódik. Ennyi azon a szinten elég is. Hogy egy átlagos középiskolában mi a helyzet, azt nem tudom, mert én villamosenergia-ipari technikusnak tanultam, mit jóval részletesebben – a videóban elhangzottaknál is részletesebben – tanultuk a témát (jobbkéz-szabállyal, miegyebekkel együtt).

Ha valakinek nem ez lesz a szakmája, akkor nem biztos, hogy tele kell tömni a fejét ilyen részletességű ismeretekkel, lehet bőven elegendő egy egyszerűbb, általánosabb kép is az elektromos áram és a mágneses mező viszonyáról, az elég mondjuk egy transzformátor működésének a megértéséhez is. Akinek meg ez lesz a szakmája, az meg nyilván részletesebb ismerettel kell, hogy rendelkezzen a témáról.

Ez olyan, hogy sok ember tudja, hogy egy tömeg meggörbíti maga körül a teret. És ennyi ismeret bőven elég is nekik. Néhányan pontosabban tudják, hogy igazából a téridőt görbíti meg. Kevesebben vannak, akik tudják, hogy a téridő görbületében a tömeg bár fontos szerepet játszik, de még néhány egyéb tulajdonság is befolyásolja a görbület mértékét. És nekik is elég ennyi infó. Hogy milyen módon, milyen tulajdonságokat sorba véve, milyen képlet alapján pontosan hogyan kell kiszámolni a téridő görbületének mértékét, azt csak magasabb szinten tanítják, mert a jelenséget csak adott területeken és egy bizonyos tudásszint felett szükséges ismerni ilyen részletességgel.

#% Gondolom azért, mert nincs rá érdeklődés, és manapság már aligha érdeklődnek ilyenek után a mai diákok.

Ez persze jó annak, akit egyébként sem érdekel az ilyen, nem traktálják vele, másrészt hátrány olyanoknak mint te, akik érdeklődőek, és nem elégszenek meg az alapszintű tudással.

Javaslom egyébként Simonyi: A fizika kultúrtörténete c. könyvét, tetszeni fog neked.

> Az jol hangzik hogy van sok ilyen konyv, de akkor miert nem abbol tanitanak?? Egyik tanarom se ajanlotta figyelmunkbe azokat a konyveket.

Hol? Kik?

Miért nem tanítják az általános iskolában a többismeretlenes egyenletek megoldásánál a lineáris algebrát? Sokkal univerzálisabb és egyszerűbb bonyolultabb esetekben. Azért, mert még nincs meg a megfelelő tudásszint a lineáris algebra megértéséhez, ahhoz előbb pont, hogy a hagyományos, általános iskolai módszert kellene elsőre elsajátítani.

Miért nem tanítják az általános iskolában a kör területének kiszámítását integrállal? Sokkal jobban érthetővé válna, hogy miért pont az a kör területének a képlete, ami. Sőt sokkal univerzálisabb tudás lenne, amivel más alakú síkidomok területe is kiszámíthatóvá válnak. Azért, mert még nincsenek azon a tudásszinten, hogy megértsék az integrálszámítást.

Vagy pl. miért nem tanítják az ötödikes fizikában a változó sebességű mozgást szintén integrállal? Azért, mert egy egydimenziós, állandó gyorsulású mozgásnál az

s = v[0] * t + a/2 * t^2

képlet még megérthető, megtanulható, egy tanítási órán átadható tudás. Ha meg azt tanítanánk meg, hogy egy adott irányú és nagyságú gyorsulással, más irányú kezdősebességgel egy harmadik irányban történő elmozdulást hogyan kell Integrálással kiszámítani egy görbült téridőben, az nyilván univerzálisabb tudás lenne, csak ahhoz előbb meg kellene tanítani 10-11 éves gyerekeket integrálni, és nem is alapszinten.

Vagy miért nem tanítják általános iskola második osztályában a szorzótáblát úgy, hogy:

2 * 3 = 6

2 * 3i = 6i

2i * 3 = 6i

2i * 3i = -6

…

Nem tudom ezen mi nem érthető. Adott szintű tudáshoz adott szintű tudást kell átadni. Egy adott szinten ez lehet nulla. Pl. egy általános iskolás gyereknek nulla szinten kell kvantumfizikai számításokat végeznie. Egy kicsit magasabb szinten egy vázlatos, egyszerű kép szükséges és elegendő, egy sokkal pontosabb és részletesebb kép meg nem szükséges. Pl. vegyük a kémiát. Tudjuk, hogy az elektron nem egy golyó, nem kering az atommag körül, pláne nem körpályán, hanem bizonyos valószínűségi függvény írja le az állapotát. Sőt a kémiában az elektronszerkezetnél elő is jön ez a fajta reprezentáció, lásd: [link] . Mégis a legtöbbször bőven elegendő egy bár nem pontos, a valóságnak nem 100%-ig megfelelő, de az adott jelenséget sokkal érthetőbben leíró és megmagyarázó egyszerűsített Bohr-féle modell – annak is egy kicsi lebutított, kétdimenziós változata, a Bohr-diagram –, és nem is félnek használni. Lásd: [link]

Miért? Mert ennyi tudás, ilyen szintű részletesség itt nem csak hogy elegendő, de praktikusabb is.