Mikor vessző mikor pont?

[link]

[link]

"..csak azt nem értem, hogy mikor kell pontot, kérdőjelet vagy felkiáltójelet rakni?"

Ide például pontot lenne célszerű, mivel kijelentés. ("Nem értem, hogy ...") Az lehet zavaró, hogy a "mikor" itt nem valódi kérdés, legalábbis nem az határozza meg a mondat jellegét. Pl:

- Nem tudom, hány óra. (Ez sem kérdés, a "hány" kérdőszó ellenére. A mondat fő része kijelentés: "Nem tudom, ...", a kérdőszó az alárendelt tagmondatban van.)

- Nem tudod, hány óra? (Ez már valódi kérdés, de ez sem a kérdőszó miatt.)

- Hány óra? (Ez már a kérdőszó miatt kérdés, ez fejezi ki a valódi kérdést.)

"A felkiáltójel (!) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – felkiáltás, felszólítás, meglepetés, óhajtás, kívánság, vágy, parancs, tiltás, kérés jelölésére szolgál"

[link]

(A magyarban a levél elején lévő megszólítás végén is használjuk.)

"Mikor vessző mikor pont?"

Röviden: Pont a kijelentő mondat végére kell. A vessző a mondatrészeket választja el egymástól a mondaton belül.

Hogy mi számít egy mondatnak, az stilisztikai kérdés.

-

+

[link]

[link]

[link]

Ha csak közölni akarsz valamit, akkor pontot raksz a végére.

Értelemszerűen ha kérdezni akarsz, akkor kérdőjel megy a mondat végére.

Felkiáltójelet két esetben használunk; az általános eset az, hogyha a mondatot valamilyen indulattal mondunk, akkor azt felkiáltójellel zárjuk, viszont ha a mondat felszólító módban van, akkor is kell a felkiáltójel a végére.

Olyan speciális eset lehet még, hogy a mondat végére kérdőjelet és felkiáltójelet is teszünk, akkor a kérdést valamilyen indulattal tettük fel.

A bármilyen szöveg célja az információközlés. Az is információközlés, ha azt tudakolom, hány óra. Nagyjából azt mondom, érdekelne az idő állása, de nem tudom. Feltételezem, te igen, kérlek közöld ezt velem.

Mint eddig is láthatod, az én szövegem már eddig se túl rövid, ráadásul sokféle információt közlök. Ezeket lehet kategorizálni, többnyire egy kijelentés egy mondat, végére pont kerül ha közölte, kérdőjel ha kérdeztem, felkiáltójel ha parancsoltam vagy kértem valamit. Egy mondat egy állítását rögtön magyarázhatom is, ekkor az egyes részek közé vesszőt teszek azért, mert az ember a hangsúlyokkal tudja szabályozni mondandója lényegét, fontosságát, jellegét.

Minthogy beszédünk, közlendők bonyolult, ezért sokféle jellel tesszük átláthatóbbá, érthetőbbé. Ezeket a szabályokat tartalmazza egy nyelvtankönyv. Ha valóban mg akarod tanulni, akkor onnan tájékozódhatsz a legkönnyebben.

Egyébként bármilyen tanulást elkezdeni soha nem ciki. Kizárólag az ciki, ha valaki ezer hamis érvet próbál keresni arra, miért nem teszi.