Kezdőoldal » Tudományok » Helyesírás » Telomereből hogy lett telomer...

Telomereből hogy lett telomer és teloméra egyszerre?

Figyelt kérdés
máj. 9. 17:03
1 2
 1/12 A kérdező kommentje:
A Gemini tökéletesen megmagyarázta nekem, de hátha valakit gondolkodóba ejt.
máj. 9. 17:04
 2/12 anonim ***** válasza:
100%
Különböző szerzők különböző magyarításai.
máj. 9. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
0%

Nekem is elmagyarázta az iAsk AI.

Mondhatnám, így nem kell gondolkodni, de ez nem jó megközelítés.

Mai világban, ahol több információt kell feldolgozni, az a nyertes, aki jobban tudja használni az információforrásokat, meg persze kiértékelni az eredmény helyességét, realitását.

Noha ez nem egy bonyolult kérdés, de egyes esetekben még kérdezni is tudni kell.

máj. 9. 22:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:
Nem is az a kérdés, hogy melyik forma a jó, hanem, hogy ki döntsön a magyarításról.Vagy elég ha a közönség dönt?
máj. 10. 09:28
 5/12 anonim ***** válasza:
0%

Ahogy a másik témában említették:

www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__1..

Bizonyos esetekben akadémiai döntés, ez régebben is így működött.

Lehetnek "kevésbé fontos", marginális esetek, ami (még?) nem üti meg a hivatalos ingerküszöböt, abba nem szólnak bele.

De az általam használt AI ezt állítja:

-------

A Magyar Tudományos Akadémia által gondozott helyesírási és terminológiai útmutatók alapján a tudományos szövegekben a „telomer” a javasolt, míg a „teloméra” inkább a régebbi vagy kevésbé szigorú szakmai szövegekben fordul elő.

--------------------

És erre hivatkozik:

Magyar Tudományos Akadémia. A magyar helyesírás szabályai. (Print, Akadémiai Kiadó, 2015)↩

----------

Van egy kicsit bővebb indoklás is, de itt állandóan hisztiznek a tök normális AI-válaszokon, gátolva a hasznos tudás átadását, hiába én megosztanám szívesen.

máj. 10. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
A nyelv nem egy steril laboratórium, ahol fehér köpenyes akadémikusok rángatják a szavakat, hanem egy élő organizmus, amit a beszélők és a fordítók közösen gyúrnak. A telomere angol eredetije a magyar fülnek kétféleképpen is kényelmesnek tűnt, így a szakzsargon megtartotta a tömör változatot, miközben az irodalmibb forma is gyökeret vert. Valójában senki sem kapott felhatalmazást a döntésre, mert a nyelvhasználatban a tömeg győz az egyéni vélemények felett. Hiába próbálna bárki egyetlen helyes alakot diktálni, ha a közönség mindkettőt használja, akkor mindkettő létezni fog. A közönség döntése nem hiba, hanem a természetes szelekció eredménye a szókincsben. Az elitista szabályozás vágya csak puszta illúzió a nyelv sodrásával szemben.
máj. 10. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:
akkor nyelvi anarchia van?
máj. 10. 11:41
 8/12 anonim ***** válasza:
#7: A nyelvi anarchia emlegetése csak a lusták és a rendpártiak riogatása, mert valójában önszabályozó rendszerről beszélünk. Nem káosz ez, hanem kőkemény piaci verseny, ahol a leghatékonyabb szóalak marad életben. Ha a tudósok és a köznép másképp beszél, az nem a világvége, hanem a szaknyelv és a köznyelv természetes szétválása. Felesleges a szabálykönyveket szorongatva izzadni, mivel a nyelv soha nem kért engedélyt a változáshoz. Az értelmetlen puristák csak hátráltatják a fejlődést a felesleges akadékoskodással. Amíg értjük egymást, addig a rendszer működik, minden más csak üres elméleti pampogás.
máj. 10. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
0%

De a törvény felhatalmazza az Akadémiát a magyar nyelv ápolására, legfeljebb a döntései nem kötelező érvényűek, hanem ajánlások.

A közoktatásban és hivatalos ügyintézésben kötelező, a magánéletben nyilván nem.

Az MTA ugyan nem hatóság, de a tudományos közösség elismeri.

Nekem sajnos már régóta elég rossz tapasztalatom van a fórumos "önkéntes nyelvújítókról", akik saját tetszésükre próbálnák irányítani a dolgokat, gyakran visszataszító helyesírási hibákkal megnyilvánulva, arcátlan provokatív módon még nagybetűket sem használva.

Sok esetben én azt látom a kis nyelvújítón, hogy diszlexiás, diszgráfiás, vagy valami mentális baja lehet neki, ami gátolja őt.

Vagy némelyik életében nem sok könyvet látott belülről, de azért igyekszik okoskodni.

Némelyik fórumon még a szabályzatban is szerepel, hogy igyekezz helyesen írni, ennek csupán annyi oka van, hogy a kulturáltabb réteget irritálhatják bizonyos hibák, ami felesleges vitákat provokálhat.

Ezért illik tiszteletben tartani a közízlést.

Ez olyan, mint nem illik más képébe fújni a bagófüstöt.

Vannak bizonyos szabályok az életben, amit illik betartani, ennyi csak.

máj. 10. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

A nyelvi anarchia fogalma két fő megközelítésben értelmezhető: egyrészt egy kritikai, nyelvhelyességi szempontú „zűrzavarként”, másrészt egy szabadelvű, nyelvészeti filozófiaként.


Íme a fogalom részletesebb kibontása:

1. A „szabálytalanság” mint anarchia (Nyelvművelő nézőpont)


A konzervatívabb nyelvfelfogásban a nyelvi anarchia a nyelvi normák felbomlását jelenti. Ez akkor következik be, amikor a beszélők tudatosan vagy tudattalanul figyelmen kívül hagyják a helyesírási, nyelvtani vagy stilisztikai szabályokat.


Jellemzői: Szleng túlsúlya, idegen szavak (pl. anglicizmusok) kritika nélküli átvétele, a mondatszerkesztés szétesése (különösen az internetes kommunikációban).


Veszélye: A kritikusok szerint ez a közös kód sérüléséhez és a megértés nehézségéhez vezet.


2. A nyelvi libertarianizmus (Nyelvészeti nézőpont)


Létezik egy pozitívabb vagy semlegesebb értelmezés is, amely szerint a nyelv természeténél fogva „anarchikus”, hiszen nincs egyetlen központi hatalom (még a Magyar Tudományos Akadémia sem), amely teljes mértékben uralni tudná a nyelv fejlődését.


Alulról szerveződés: A szavakat nem „fentről” osztják ki, hanem a beszélők közössége hozza létre és szelektálja őket.


Kreativitás: A „nyelvi anarchista” szerint a nyelv él és változik, a szabálykönyvek pedig csak utólag próbálják leírni azt, ami a valóságban történik. Az egyéni szóalkotás és a szabályok áthágása a szabadság és az önkifejezés eszköze.


3. Jellemző példák a mai magyar nyelvben


A nyelvi anarchia jelenségeit leginkább a digitális térben láthatjuk:


Helyesírás elhagyása: Kisbetűs mondatkezdések, ékezetek hiánya, rövidítések (pl. nemtom, sztem).


Kevert nyelvhasználat (Hunglish): „Meetingeljünk a projekt kapcsán, és csekkoljuk a deadline-okat.”


Új jelentések: Amikor szavak az eredeti jelentésüktől teljesen eltérő kontextusba kerülnek (pl. a „durva” vagy a „beteg” szavak pozitív jelzőként való használata).


Összegezve: A nyelvi anarchia nem feltétlenül jelent káoszt. Míg egyesek a nyelv pusztulását látják benne, mások a nyelv természetes, demokratikus és korlátok nélküli fejlődését, ahol a „szabály” csak egy ajánlás, a lényeg pedig az egyéni kifejezésmód.

máj. 10. 12:03
1 2

Kapcsolódó kérdések:

Melyik egysejtű örök életű?

Melyik az, amelyik folyamatosan elegendő telomeráz enzimet termel és ez által kijavítja a rövidülő telomereket? Netán a halhatatlan medúza is képes erre?

Mit gondoltok a felvetésemről (genetika)?

A rákról, mint betegség családról a legáltalánosabb amit elmondhatunk, hogy több, a sejt alapvető életműködését befolyásoló mutációnak a felhalmozódásától kialakuló betegség. Szükséges hogy mutáció lépjen fel a sejt apoptózist szabályozó mechanizmusában, szükséges...

Ha 30 évente lecserélném a belsőszerveimet, akkor örökké élhetnék?

Tegyük fel, hogy az agyamat is tudom cserélgetni, ill. mindig 15-20 éves szervekre cserélném le a már használtakat.




Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!