Ha a napokat nem hetekben, hanem tízekben mérnénk, akkor hogy írnánk le a "hétköznapi" szó tízes megfelelőjét: tízköznapi vagy tizköznapi?

A "tíz" szónál is vannak rövidülések. Például tized, tizedes, de a tízpróba szóban a "í" az hosszú marad. Mindenesetre nekem hosszú "í"-vel hangzik jobban.

Mindenesetre elég érdekesen hangzana, hogy munkatíz, hosszú tízvége stb...

Érdekes felvetés.

Csak kis kiegészítés hogy nem véletlenül célszerű 7 napos "hét". Kezdetben a Holdból tudttak kiindulni és egy Holdhónap kb. 29 nap. Ami nem osztható 10-el viszont 7-el gyakorlatilag igen (7x4=28 ez van a legközelebb a 29-hez ami prímszám), és az passzol ahhoz, hogy négy jól megfigyelhető Holdfázis van. Újhold - első negyed ("fél Hold") - Telehold - utolsó negyed (megint fél Hold).

Ha 30 felé kéne kerekítünk akkor a "hét" sehogy nem jönne ki: 30 = 3*10 = 5*6 = 2*15

Ebből az egyetlen egy ami valamire jó lehet az 2*15 viszont akkor meg 15 napos hét lenne. Meg az már valószínűleg túl hosszú is lenne.

És ehhez jönne a 365 napos év: 365=73*5 (73 meg már prímszám). Hát gondolkodhatott az ősember, hogy ebből hogyan lesz kényelmes, jól használható naptár. célszerűnek látszana akkor már az 5 napos "hét". Mert akkor egy hónap 6 "hét", egy év 73 "hét", de a Holdfázisok nem adják meg magukat olyan könnyedén.

- Tized: a "tíz" szótőhöz járul egy sorszámnévképző. A szótő elveszti a fő hangsúlyt és a kiejtés természetes könnyebbsége miatt is rövidül az í betű, illetve a hivatalos szabályok is ehhez igazodtak.

- Tizedes: ez csak a "tized" + egy képző.

- Tízpróba: ez már egy szóösszetétel. Az összetett szavakban megmarad az eredeti forma, mint egyenrangú részek, illetve az egyértelmű jelentés biztosítása.

Mindez a magyar helyesírás szabályainak része.

#2: "Más nyelvekben a hét mint idő mértékegységnek semmi köze a hetes számhoz, még csak nem is hasonlít a két szó."

Tudtommal sok más nyelvben köze van egymáshoz a két szónak, pl. a latinban → olaszban, románban; szanszkritban → bengáliban; ógörögben → görögben stb.

Félreértek valamit? Vagy mi alapján írtad a fentit?...

6.

"Az angol „week” szó az ősangol wiku szóból származik, amelynek eredeti jelentése „sorrend” vagy „váltakozás” volt, és nincs közvetlen etimológiai kapcsolata a „seven” (hét) számnévvel.

A német „Woche” szó szintén ebből a germán gyökérből ered, és hasonlóan független a „sieben” (hét) számtól."

A mesterséges entitás szerint:

" a nyelvek többségében a hét napjainak elnevezései eltérő etimológiai gyökerekből táplálkoznak." Mármint nem a hetes számon alapulnak.

4. Válaszom is mesterséges alapokon nyugszik, csak azért jelzem, hogy aki le szokott minősíteni, nem szeretném megtéveszteni.

Kérem a szokásos piros jeleket, a válasz kiemelése gyanánt!

#4: "- Tized: a "tíz" szótőhöz járul egy sorszámnévképző."

Mármint úgy érted, hogy törtszámnévképző?...

"A szótő elveszti a fő hangsúlyt"

Hogy mit csinál? :-o Erről eddig nem tudtam. Ezt hogy kell érteni? Te a "tized" szónak a második szótagjára teszed a hangsúlyt?

"és a kiejtés természetes könnyebbsége miatt is rövidül az í betű"

Valóban rövidül, bár nem az í betű, hanem az í hang.

"illetve a hivatalos szabályok is ehhez igazodtak."

Mármint az írásra vonatkozó szabályok? Oké, ez igaz, kiejtés szerint írjuk.

"- Tizedes: ez csak a "tized" + egy képző."

Hát ez is igaz. :-)

"- Tízpróba: ez már egy szóösszetétel. Az összetett szavakban megmarad az eredeti forma"

Vagy igen, vagy nem... Pl. a szegfű valóban hivatalosan szegfű, nem igazították az írásmódot a zöngétlenedést tartalmazó ejtéshez ([szekfű]), de a fog+hagyma pl ma már fokhagyma.

"Az összetett szavakban megmarad az eredeti forma, mint egyenrangú részek, illetve az egyértelmű jelentés biztosítása."

Ööö...

az első tagmondat eleve nem igaz (ld. fent), de nézzük a többi tagmondatot:

"mint egyenrangú részek": Ez mit jelent?... Érti valaki? (Lehet, hogy csak bennem van a hiba, segítsetek...)

"illetve az egyértelmű jelentés biztosítása.": És ez mi? Az "egyértelmű jelentés" biztosításához szükség van rá, hogy az összetétel tagjait eredeti írásmódjuk szerint ÍRJUK, függetlenül attól, hogy úgy EJTJÜK-e? Tényleg nagyon kérem, hogy ezt magyarázza el valaki, borzasztóan köszönöm előre is. – Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy milyen az, amikor van egy szó, amelynek a beszédben nyilván nem okoz gondot a jelentése, írásban azonban szükséges az ejtéstől eltérően írni ahhoz, hogy "egyértelmű legyen a jelentése".... (???)

"Mindez a magyar helyesírás szabályainak része."

:-o Hol? A 45. pont mintha ennek az ellenkezőjét állítaná...

A "mindez" szó különösen zavarba ejtő... Úgy érted, hogy nemcsak az utolsó mondat, hanem a felsorolás mindhárom eleme szerepel a helyesírási szabályzatban (illetve levezethető belőle)?...

Az elsőben például ott van, hogy "szótő elveszti a fő hangsúlyt" – ilyesmit nem találtam a szabályzatban. (a hangsúly szó 4-szer szerepel benne, de mindegyik előfordulása a mondaton belüli hangsúlyviszonyokról szól, nem a szavakon belüli hangsúlyról.....

A harmadikról meg már beszéltem...

Szóval ha segítenél (te, vagy bárki más) "mindezt" megtalálni a szabályzatban, az sokat segítene... Köszönöm előre is!

[Felhívom a figyelmet – már előre, a félreértések elkerülése végett –, hogy a válaszomban kizárólag a #4-es válasz tartalmával foglalkoztam, annak a nyelvi és helyesírási szempontból fontos, véleményem szerint kifogásolható vagy kérdőjeles elemeire reagáltam (illetve arra a kevéskére is, amivel egyetértek). A #4-es válaszadóval nem foglalkoztam, a személyét nem "támadtam" (nem is ismerem), nem személyeskedtem, minden ilyen jellegű vádat már előre is visszautasítok.]

#7: "4. Válaszom is mesterséges alapokon nyugszik, csak azért jelzem, hogy aki le szokott minősíteni, nem szeretném megtéveszteni."

Oh, a #7-est még nem is láttam, amikor a #8-ast írtam... Ettől persze még a levelem minden része érvényes továbbra is. Hogy a válaszod "mesterséges alapokon nyugszik", az minden bizonnyal nem jelenti, hogy kevésbé értenél egyet vele, mint ha saját kútfőből írtad volna. Ha te vagy a Szervizmérnök úr, akkor – úgy gondolom – bátran feltételezhetem, hogy a mesterséges alapokon nyugvó választ most is legjobb tudásod szerint ellenőrizted, ahogy mindig is szoktad. Így a felmerült kérdésekre minden bizonnyal megvannak a válaszok, várom őket izgatottan.

Részemről a fel- és leminősítés sosem azon múlik, hogy mesterséges alapokon nyugszik-e a válasz (és azon sem, hogy ki küldi be), hanem kizárólag az alapján szoktam értékelni, hogy hasznosnak találom-e a választ (magam vagy mások számára).

#7: "6."Az angol „week” szó az ősangol wiku szóból származik, amelynek eredeti jelentése „sorrend” vagy „váltakozás” volt, és nincs közvetlen etimológiai kapcsolata a „seven” (hét) számnévvel.

A német „Woche” szó szintén ebből a germán gyökérből ered, és hasonlóan független a „sieben” (hét) számtól.""

Remek, de ez mire válasz? Írtam én az angolról vagy a németről?... Vagy csak úgy eszedbe jutott?...

És honnan jön ez a "wiku"? Sehol sem találom... Most már nagyon felcsigáztál, szeretnék tisztán látni a témában. Segítenél azzal, hogy megadod a forrását ennez az etimológiának? Köszönöm.

#7: "A mesterséges entitás szerint:

"a nyelvek többségében a hét napjainak elnevezései eltérő etimológiai gyökerekből táplálkoznak." Mármint nem a hetes számon alapulnak.""

Ez is remek – és ennek sincs köze az eddigiekhez: nem a hét napjainak a nevéről van szó (vagy legalábbis eddig nem arról volt), hanem magát a teljes hetet jelölő szóról... De azért köszi, hogy megpróbáltad!

Elképesztő kitartás, le a kalappal! Edison jut eszembe, akiről a legendák a legkülönfélébb számokat írják, hogy hány ezer elvetélt kísérlet után sikerült egy működő izzót előállítania... Ne add fel, öregem! :-)