Hogy helyes, "szelíd volt, és nyugodt" vagy "szelíd volt és nyugodt"?

Szerintem vesszővel helyesebb mindegyik; de gyakran én is kispórlom, mert szerintem jobban hangzik nélküle sokszor.

A szelíd/nyugodt esetben talán azért kell a vessző, mert ez a konstrukció két állítmánnyal és két (a második esetben rejtett) alannyal rendelkezik, ergo már összetett mondat, és azok tagmondatai vesszővel elválasztandók.

Annyira nem vagyok biztos a dolgomban, szóval all due respect javítsatok ki ha mindez pontatlan vagy esetleg full fság lenne!

"szelíd volt, és nyugodt"

ez az ún. hátravett mondatrész tipikus esete, vö. 248/e:

"Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt, és szegény nővérére. Aztán elővette a szendvicset, meg a mobilját. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!"

[link]

"Szóval azt akarom kérdezni, hogy..."

rád van bízva, én alapból ezt "egy lendülettel" mondanám, nem érezném indokoltnak a vesszőt, de ha pont azt szeretnéd érzékeltetni, hogy van egy is szünet (pl. egy kicsit megakadsz, elgondolkozol a "szóval" után), akkor tegyél nyugodtan, nem szabálytalan;

a sőt-re ugyanezt mondanám;

a "pedig így meg úgy" esetében viszont nem tennék vesszőt semmiképp, ott nem annyira tudok elképzelni ilyen kis szünetkét. (persze lehet azt is vontatottan, bizonytalanul mondani, de egy ilyen elakadást már inkább így jeleznék: "pedig... így meg úgy")

A kérdező megkérdezett számára bizonytalan példákat. Nem félt! Ez jó, sőt nagyon jó.

A #2 válaszoló mondott egy véleményt, hangsúlyozván hozzá nem értését, csak ráérzését. A #4 válaszoló lényegében ezt magyarázta is. Az olvasók nagy része nem ért a nyelvtanhoz, ha egyiket lepontozza, másikat nem.

Most felsorolásszerűen én is elmondom a véleményemet.

1. szelíd volt... - BringaManó megválaszolta.

2. Szóval azt... - szövegkörnyezet függvénye, ritkábban az első, de ha az előzőkkel ellentétben, nyomatékosítva, akkor a második.

3. jó volt... - első, ha ki akarom emelni, második, ha a "nagyon jó" a "jó" fokozása (kicsi a különbség).

4. sőt, ez... első, mert kell a vessző a hagsúlyozáshoz.

5. pedig ... második, mert egy előző mondat feltehető magyarázata, nem ellensúlyozás.

A magyar nyelv tömör, de néha "dagályos", mert képes finom hangulatai megkülönböztetésre. Szóban ezt hangsúlyozással, testbeszéddel jelezzük, írásban írásjelekkel. Érdemes tudni, a nyelvtanhoz is különböző szinten értünk. Az a tudás magasabb foka, ha ilyen módon képesek vagyunk hangulati, érzelmi különbséget tenni, amit kevesebb tudással félre lehet érteni. De hát így van ez minden témában.

Szép napot!