Mikor beszélünk alanyi, tárgyas, jelölt, jelöletlen, határozós, jelzős, jelentéssűrítő szóösszetételekről?

Először kell két csoport a felsoroltakból: az egyikbe tartoznak az alárendelő szóösszetételek, ezek lehetnek alanyos, tárgyas, határozós, jelzős és jelentéssűrítő összetételek.

Ha kéttagú az összetétel, akkor attól függően lesz alanyos, tárgyas stb., hogy az előtag az utótagnak milyen "mondatrésze". A rákérdezés itt is fontos, és ne ess abba a hibába, hogy mindenre úgy kérdezel, hogy milyen?

Pl. madárlátta (kenyér) - mi látta? -> madár -> alanyos

fűnyíró - mit nyíró? -> füveT -> tárgy

fülbevaló - hová való? -> fülBE -> (hely)határozós

zöldfülű - milyen fülű? -> zöld -> (minőség)jelzős

És kimaradt a jelöletlen és a jelölt a felsorolásból. Ezek azt mutatják, hogy az előtagon van-e valamilyen jele annak, hogy milyen mondatrész lenne a mondatban. Mivel az alanynak nincs jellemző toldaléka, ezért az alanyos összetételek mindig jelöletlenek (ilyen a madárlátta, napsütötte stb.).

A fenti példákat nézve:

fűnyíró: előtagja fű, nincs rajta toldalék, nem jelöli, hogy tárgy lenne, de értelemszerűen nem a fű nyír, hanem a füveT nyírják. Ezért ez jelöletlen összetétel.

fülbevaló: előtagja a fülbe - ragos névszó, a rag jelzi, hogy milyen mondatrész szerepét tölti be. Mivel jelölve van rajta ez, ezért az összetétel jelölt.

zöldfülű: előtagja zöld - nincs rajta toldalék, jelöletlen összetétel.

Előfordul azonban, hogy az utótagon van jelölve: pl. tojásfehérje (tojásnak a fehérje).