Miért kell vessző a "miatt" után ebben a mondatban? "Dóra a Budapest banknál szeretett volna két hitelt végtörleszteni, de adminisztrációs anomálák miatt, csak az egyiket sikerült. "

Nem kell.

Pedro

Nem kell.

Vagy van egy olyan opció, hogy az "adminisztrációs anomáliák miatt" részt közbevetett gondolatnak tekintjük (van egy erre vonatkozó gumiszabály), ekkor azonban a de után is kell vessző:

Dóra a Budapest banknál szeretett volna két hitelt végtörleszteni, de, adminisztrációs anomáliák miatt, csak az egyiket sikerült.

Viszont ilyenkor a két vessző helyett inkább érdemes gondolatjelet használni:

Dóra a Budapest banknál szeretett volna két hitelt végtörleszteni, de – adminisztrációs anomáliák miatt – csak az egyiket sikerült.

Szerintem ha ennyire rövid a közbevetett gondolat, és valójában illeszkedik a mindatba mint "nem közbevetett" gondolat (hiszen ugyanarról a dologról szól), akkor nem kell a vesszőhalmozás.

Csak megerősíteni tudom az előttem szólókat: nem kell vessző, csak ha szeretnénk elkülöníteni az "adminisztrációs anomáliák miatt" részt, de ez esetben a közbevetést nyitó vesszőt is ki kell tenni. (Vagy helyettesíthetjük gondolat-, esetleg zárójellel.)

Valóban gyakori hiba. Szintén sűrű előfordul, és még cifrább az, amikor a tárgy és az alany vagy a tárgy és az állítmány közé tesznek vesszőt.

szerintem angol eredetű a jelenség, ott tényleg el kell választani vesszővel a mondat elejére (alany+állítmány elé) betoldott határozókat.

magyarban (pl. a fenti mondatban) tényleg nem kell (sőt "tilos").

-----

a közbevetéses ötletre:

hááát, igen, én értem, de...

1) vesszővel elég béna, én mindenképp gondolatjellel csinálnám;

2) és ha már el akarjuk különíteni, akkor "normálisabb" a mondat úgy, ha a végére kerül: "...de csak az egyiket sikerült, adminisztrációs anomáliák miatt."

Meg a Figyelt kérdések is... :)

BW