Mi a különbség a "külömbség" és a "különbség" szavak között?

A különbségnél a szótövet nézve önálló szó (külön).

A külöMBségnél ilyen szótő nincs a magyar nyelvben (külöm!), értelmetlen.

A különb szó eredetileg a külön szó és a -bb melléknévképzőből származik, kvázi a különebb egy rövidült alakja. Viszont ez a kifejezés így ebben a formában némi jelentésmódosuláson is átesett, használjuk „különösebb” értelemben (különb dolgokat is láttam már), de használjuk jobb, eredményesebb, kiemelkedőbb értelemben is. (Nála különb férjet nem is találhatott volna.)

A szót ejtették és ejtik is néha „m” hanggal – külömb –, de a helyesírási szabályzat itt a szóelemző írásmód mellett döntött, tehát a helyes írásmódja: különb.

Ergo a szónak csak egyfajta helyes írásmódja van: különbség.

(Itt nincs meg az kettősség, ami az egyelőre-egyenlőre esetén megvan, ott valóban kétféle írásmód van és mindkettő mást jelent. Egyelőre < egy+előre = előreláthatóan egy ideig. Egyenlőre < egyenlő + re = azonos méretű, egyenlő részekre (osztás, vágás).)

#9 linkjéről:

"Az egyik a különb, különbözik, különböző, különbség stb. szavak írásmódja. Ezeket eredetileg mb-vel írták (külömb, külömbözik, külömböző, külömbség), egészen addig, míg a nyelvészek fel nem fedezték, hogy a külömb történetileg a külön melléknév középfokú változata..."

Érdekes, mert én is így írnám:

- Az a különbség köztünk, hogy én külömb vagyok nálad.

Nem is tudtam, hogy ez már helytelennek számít. :o