Hogyan zajlott a honfoglalás? Úgy kell elképzelni mint egy Viking portyát?

#4

"Nagyrészt szlávok/elszlávosodott egyéb népek lakták abból ítélve, hogy a Kárpát-medence tele van szláv földrajzi nevekkel."

Ezt alá tudnád valamivel támasztani? Leginkább a kijelentés második felét.

*Kérdezem ezt abszolút nem számon kérő hangnemben*

12-es: Köszönöm a kérdést:) Az lehet túlzás, hogy tele van, de tény, hogy sok víz és földrajzi helynek van szláv eredetű neve. Ez arra utalhat, hogy a honfoglalók nem mindig nevezték el ezeket, hanem az előttük már ott élő szláv nyelvűektől(akik nem feltétlenül voltak echte szlávok amúgy) vették át.

Néhány példa:

Hegységek: Mátra, Cserhát, Gerecse.

Víznevek: Balaton, Zagyva, Bodrog, Bódva, Kraszna, Galga.

Ezen kívül van még pár település és megye aminek szláv elnevezése van, pl: Visegrád, Csongrád, Nógrád, Zemplén.

Az Alföldön mondjuk nemigazán vannak szláv földrajzi nevek, de a Dunántúlon, északi részeken, Erdélyben azért akadnak ilyenek. A mai Szlovákia és Kárpátalja területén meg méginkább, de oda ugye később is mentek szlávok.

Ezzek egy érzékeny témát érintünk most amúgy, mivel egyes körökben a szláv kb. szitokszónak számít és gondolom most le is pontoznak annak rendje, módja szerint. Viszont szerintem teljesen értelmetlen elhallgatni, hogy bizony 1100 éve a szomszédságukban élünk, tehát ők is hatással voltak ránk, nem csak mi rájuk.

A szláv szavak is a szkíta- magyar nyelvből erednek, mint például a hrad szó, amely körül kerített helyet jelöl. Eredete a magyar kert szó, amely a kör szóból származik.

Ezért, ami szlávnak tűnő helynév, az is magyar eredetű.

A Balatont eredetileg fertőnek hívták, csakúgy, mint a Fertő tavat.

"Azután a pelso tó-név sem lehet csak azért szláv, mert a kárpáti tótok most a tavat pleso-nak liijják : hisz a svéd lapoknál is plesse hegyi tó, mit az okbul említek meg, hogy lássuk, mennyire nem kell sietni a geographiai nevek magyarázásával. A régi pels i név alkalma­sint azt jelentette vala, mit az újabb balaton, mi igazán szláv szó, és mocsárt jelent, meg a fertő, mi már nem szláv szó, de hasonlóképen mocsárt jelent. Szóval a Magyar- és Erdély-or- 'szági folyó- és tó-nevek, a mellyek már a rómaiak idejében meg­voltak, nem szláv népektül származnak, hanem vagy a keltáktul, vagy ezeket is megelőzött más népektül, hisz a kő kor embereit— s illyenek voltak nálunk is — épenséggel nem ismerjük"

[link]