Az emberi etnikumok átlag IQ szintjében valóban nem mérhető különbség vagy csak a kutatók nem merik ki mondani a PC -ség miatt?

11.

Ezt mondom, hogy kár magyarázkodni.

Vannak különbségek, pont.

A feketék viszont jól futnak.

11: Az ázsiai országokban nem kompetencia alapú oktatás van, hanem megtanulnak tényeket is, de gondolkodni is tanulnak; hasonlóan, mint a kompetencia alapú oktatás előtti rendszerben az európaiak.

Kultúrsemleges IQ teszt nem létezik. Például mi hiányzik egy kémény nélküli házról? Kémény, vagy kereszt, mivel ez egy templom?

Kedves Kérdező!

Az senki nem mondja, hogy nem lehetnek az etnikumok között az IQ-ban különbségek. Egyértelműen lehetnek. Azonban ennyiből következtetéseket levonni elég visszás lehet.

Először is egy honlap a témáról (igaz, itt nem etnikumonként, hanem országonként van bontva, de ez azért egyszerűbben értelmezhető, besorolható kategória):

[link]

És akkor a problémák:

1. Egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy mit mutat az IQ, illetve mi egyáltalán az az intelligencia. Eleve nagyon sok intelligencia modell van, sok közülük több (akár egész nagy számú), többé-kevésbé független részegységre mutatja az intelligenciát. És akkor a még jön a kérdés, hogy pontosan mit mér az IQ teszt. A kedvenc meghatározásom az IQ-ra, hogy az IQ az, amit az IQ teszt mér.

2. Nincs ki mondva sem a kérdésben, sem (ha jól láttam) az eddigi válaszokban, de a hasonló kérdések az IQ/intelligencia genetikai meghatározottságára szoktak vonatkozni. Csakhogy a két kérdés nem ugyanazt jelenti. Az intelligenciát nem csak a genetikai háttér, hanem a környezet is erősen befolyásolja (ide értve például a gyerekkori környezetet és az oktatást, az egészséges táplálkozást és a megfelelő egészségügyet). Ráadásul az sem egészen egyértelmű, hogy a kettőnek milyen a viszonya. Szóval lehet úgy is két csoport IQ-jában különbség, hogy a genetikai háttér ezt egyáltalán nem indokolja.

3. Némileg az előzőhöz kapcsolódik: ha két mennyiség változása együtt mozog (kicsit szakszerűbben: a két mennyiség erősen korrelál), az egyáltalán nem biztos, hogy ok-okozati összefüggést jelent. Jelen esetben ha ki is mutatunk szignifikáns különbséget a népcsoportok IQ-jában, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az eltérő IQ az eltérő etnikum következménye. Hogy egy szemléletes példán bemutassam, mire gondolok: tegyük fel, hogy megvizsgálunk két csoport embert. Az egyik csoportban az emberek átlagosan soványabbak, és barnább bőrűek, a másikban pedig kövérebbek, és sokkal világosabb a bőrük. Itt tehát mondhatjuk, hogy a testsúly és a bőrszín között korreláció van. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ha valaki lefogy, akkor amiatt sötétebb lesz a bőrszíne. A fenti esetben például kiderülhet, hogy az első csapatban, éhező, egész nap a napon dolgozó munkások voltak, a másik csapatban pedig ülő munkát végző, egész nap árnyékban levő személyek. Tehát a korreláció nem jelent ok-okozati kapcsolatot. (Az más kérdés, hogy elég bénák vagyunk, ha ez a fenti esetben nem tűnt fel rögtön, de remélem, érthető a példa.)

4. Átlag IQ-ról beszélünk. Azaz egyetlen számmal próbáljuk jellemezni az egész populációt, így szükségszerűen információt veszítünk. Például ha az egyik népcsoportban gyakoribb az értelmi fogyatékosság (például valamilyen genetikai betegség miatt), akkor ha népesség többi része teljesen hasonló eloszlást mutat egy második etnikumhoz, az első népcsoport átlag IQ-ja alacsonyabb lesz. Tehát nem biztos, hogy az átlag önmagában olyan nagyon informatív.

5. Szintén fontos észrevenni, hogy az átlag a teljes népességre vonatkozik, így az egyes személyekre elég korlátozottan lehet levonni belőle következtetéseket. Például a fenti link alapján Szingapúrban az átlag IQ 108 volt, Egyenlítői Guineában pedig 56. Ez alapján mondhatjuk, hogy ha random kiválasztunk 1-1 embert a két országból, akkor valószínűleg a szingapúri IQ-ja lesz magasabb. (Igazából még ennek sem feltétlenül kell igaznak lennie, függ az eloszlástól, de azért csodálkoznék, ha nem így lenne.) De ettől még simán lehet, hogy az egyenlítői-guineaié lesz magasabb. Sőt, elvileg az is lehet, hogy nagyon intelligens emberek nagyobb arányban vannak E. Gunieában, mint Szingapúrban, ha az előbbiben jóval nagyobb a szórás. (Persze ez sem nagyon valószínű, de az átlag alapján ezt sem tudjuk eldönteni.)

Összegezve: biztos, hogy vannak az etnikumok IQ átlagai között különbségek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a genetikai háttér (azaz az etnikum) okozza az eltérést. Az etnikumok közötti eltérés legnagyobb részét biztos nem a genetikai háttér okozza, hanem az eltérő környezet (társadalmi/gazdasági helyzet). A genetikai háttér is okozhat persze eltérést az IQ-ban, de népcsoportok esetében tudtommal egyértelműen ilyet még nem mutattak ki. (Az is igaz, hogy ez tényleg érzékeny téma, így nyilván a kutatók is óvatosak.) Az általam adott linkben is erre a következtetésre jutottak a felhasznált szakirodalom alapján.

#11

"De akkor miért van az, hogy egy fejlett európai ország sose éri el IQ teszten azt az eredményt mint Kína vagy Japán?"

Talán azért, mert a kelet-ázsiai országokban nagyon jó az oktatás? Például ha a PISA teszt eredményeit megnézzük, egyértelműen ezek az országok a legjobbak. (Az első linken a szövegértés alapján vannak sorba rendezve, ott kicsit kevésbé emelkednek ki az ázsiaiak, de a második linken megtalálhatóak külön sorba rakva a matematika és természettudomány eredmények alapján is, azokban csak ázsiai országok, vagy azok részei vannak az első hétben.)

[link]

[link]

[link]

#17

Értem mire gondolsz, de vegyünk egy extrém példát.

'A' etnikum: a népesség 10% jellemző öröklött értelmi fogyatékosság (legyen az IQ-juk átlaga 50), a maradék népesség átlagos IQ-ja 105. Átlag IQ: 99,5.

'B' etnikum: a népesség 0,5%-ára jellemző öröklött értelmi fogyatékosság, a maradék átlaga IQ-ja 100. Átlag IQ: 99,75

Természetesen 'B' népességnek magasabb az IQ átlaga. Ezzel nem lehet vitatkozni. De általában nyilván nem csak egy számadatra vagyunk kíváncsiak, hanem következtetni akarunk valamire belőle. A fenti esetben például könnyen lehet (bár az eloszlások hiányában nem megmondható), hogy ha a mediánt nézzük, akkor már az 'A' etnikum vezet a 'B' előtt. És valószínű, hogy ha egy-egy random embert választunk ki a két népességből, akkor valószínűbb, hogy az 'A' etnikumból választott személy lesz az intelligensebb. Szóval itt csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az átlag csak egy származtatott érték, persze elég fontos, de nem biztos, hogy a minket érdeklő kérdés szempontjából ez mutatja meg legjobban a társadalmak közti különbségeket.

#16

"Ezek szerint az európai oktatás le van maradva? ;)"

Egyes ázsiai országokhoz képest mondhatjuk, hogy le. (Persze itt a kultúrális különbségek is elég fontos hatásúak lehetnek.) Egyébként is nehéz egységesen "európai" oktatásról beszélni, a magyar és a finn oktatási rendszer között például elég komoly különbségek vannak.