Az igazi meg nem értett zsenit az különbözteti meg a megnemértett zseni szerepében pózolni akarótól, hogy az igazi nem hangoztatja?

A zsenialitás különbözteti meg.

A pózolni akaró csak egy ócska ripacs, aki többnek akar látszani a valódi énjénél. A zseninek nincs szüksége pózokra, neki ott van az a zsenialitás, ami a ripacsnak nincs meg.

A kettőt bizony néha elég nehéz megkülönböztetni egymástól.

Kicsit paradox ez a dolog, elvégre ha a "nemzseni" el tudja játszani a zsenit, akkor ő maga a szerepjátszásban zseni.

Alapvetően pedig van az a mondás, hogy a tudás szerénnyé tesz. Ebből kiindulva igen; akinek nagy a tudása, az nem dicsekszik vele.

Az igazi meg nem értett zsenit az különbözteti meg a megnemértett zseni szerepében pózolni akarótól, hogy az igazi nem hangoztatja?

Az igazi meg nem értett zseni is hangoztatja, hogy ő különbözik az átlagtól, hogy sokkal nagyszerűbb az emberiség maradék tagjánál, de kijelentéseit hangos röhögéssel és elutasítással fogadják, emiatt a megnem értett zseni magányos.

Aki méltatlanul hangoztatja magáról, hogy ő egy meg nem értett zseni, csak azért teszi, hogy feldobja a társaságot (ó, én milyen zseni vagyok), de a kijelentését sem ő, sem a társaság nem veszi komolyan, és a kijelentés után mehet tovább a szórakozás .