Történelmileg milyen példa van még a világon a magyar nyelvvizsgákovetelmenyre?

Nem az a baj, hogy követelik, hanem az, hogy a közoktatásban ennek elérése nem mindenhol biztosított.

A jobb gimnáziumokban igen, de már a közepesekben sem mindenhol.

Általánosban, ahol az alapok vannak, az még főleg igaz.

Hivatalosan az érettségiig B1-ig lehet eljutni. De a valóságban ez nem igaz. Egyetemen meg nincs idő alapok felhozására a tanulás mellett.

"Történelmileg"?? Mármint, hogy a múltban, valamikor valahol volt-e hasonló a világon?

Egyébként a legtöbb nyugati országban olyan szinten van a nyelvoktatás az iskolákban, hogy jól beszél mindenki, nincs szükség ilyenekre, mert kb. olyan lenne, mintha az írni-olvasni tudás lenne feltétel a diplomához.

AZ EUban csak Nagy Britanniában beszélnek kevesebben valamilyen idegen nyelven, de ott is is 70% beszél valamilyet, pedig nekik aztán nincs nagy szükségük rá.

Dániában és Hollandiában meg a lakosság 99%-a beszél min. 1 idegen nyelven.

És nem az egyetemen tanulnak nyelveket, hanem már a középiskolába eljutva folyékonyan beszélnek min. egy idegent.

Sajna Magyarországon gyatra a nyelvoktatás, illetve mi olyan helyzetben is vagyunk, hogy kevés kétnyelvű gyerek van. Nyugat-Európában, és a keleti (szláv, illetve ázsiai) országokban, ráadásul Afrikában is szinte egyértelmű, hogy kb még az írástudatlanok is tudnak legalább két nyelven makogni.

A szláv országokra jó példa Ukrajna, ill. Fehéroroszország (mindenki beszél oroszul), Ázsiában rengeteg a dialektus (Kína, India), úgyhogy ismerni kell a dialektust, az ország hivatalos nyelvét, és általában a régi gyarmati nyelvet is, Afrikában ugyanez a helyzet, pl csak Kongóban rengeteg bantu nyelv van, úgyhogy törve, de franciául beszélnek egymással.

Csak Magyarországon nincs ennek most kultúrája, ennek pedig egyszerre lehet oka Trianon, és a kommunista időkbeli népességcserék, elűzetések is.

Ma a magyar ember, ha valaha még akar tanulni egy idegen nyelvet, fizet, mint a katonatiszt. Nekem legalábbis angolból és németből is volt szükségem tanárra. Aztán a nyelvtudást szinten is kell tartani, rendszeresen időt szánni rá, mert a tanult, nem anyanyelvet rövid idő alatt elfelejti az ember. Én legalábbis így jártam a némettel.

Én úgy gondolom, hogy az a nyelv, amit az ember tizenéves koránál később kezd el tanulni, már sosem fog menni tökéletesen, jól is csak kínkeserves, vagy ha szinte azonnal költözik is az adott országba. De azért a nyugat-európaiak sem olyan befogadóak ám. Ha akarják, simán dialektusban beszélnek, stb.

A magyar, posztkommunista, oroszról átképzett angol/némettanárokkal megfűszerezett iskolai nyelvtanítással meg semmit sem ér az ember. Csak nyolcadikig vagy ötször kezdtük újra az igeidőket (most maradjunk akkor az angolnál). Vagy pl az imádott phrasal verbsekkel viszonylag ritkán találkozom élő angol beszédben.

Egyébként a fiatal tanárok meg még rosszabbak (általános, ill középiskolában). Rájöttek, hogy ráb@sztak ezzel a pályával, aztán még annyit se tanítanak, mint a komcsi tantónénik.

"A szláv országokra jó példa Ukrajna, ill. Fehéroroszország (mindenki beszél oroszul)" Persze, meg a legtöbb szláv nyelvet beszélő ért és tud valamennyit oroszul vagy a lengyel megérti a szlovákot és viszont még tanulás nélkül is, a tanulás meg sokkal könnyebb, gyorsabb ha hasonló nyelvet tanulsz (olasz-spanyol, orosz-szláv stb.). Szóval ez nem jó példa.

Ahogyan az afrikai és ázsiai min. 2 nyelven makogás sem, mert az afrikai országok legtöbbjében általában hivatalos nyelv az angol, francia, vagy a portugál, szóval ha már azt tudja és a saját lakóhelye helyi nyelvét, máris tud kettő nyelven folyékonyan. Ázsiában dettó: mivel rengeteg a nyelvjárás, van a hivatalos nyelv és van a saját nyelv.

Az tény, hogy sajnos a nyelvoktatás nagyon rossz az iskolákban és egyik kormány se tett semmit a javításáért. Mondjuk a spanyolok is "hírhetdten" rosszak idegennyelvekben - hogy az EUban maradjunk.

Érdemes megnézni a BBC riportját egy dán iskolából, ahol kb. 10 éves gyerekeket interjúvolnak meg angolul, azok meg folyékonyan válaszolnak angolul ( https://www.youtube.com/watch?v=6xpsjrcT_30). És persze a tanárok is és a szülők is folyékonyan beszélnek angolul - ahogyan a lakosság 99%-a. Valamiért mégse jutott még senkinek, egyetlen oltatási miniszternek se eszébe, hogy elmenjen Dániába és megkérdezze, hogy mégis hogyan csinálják ezt.

Az a nagy baj, hogy egyik kormány se akar foglalkozni ezzel (meg úgy általában az oktatással, ami a legfontosabb lenne az ország jövője szempontjából).

#9

Azért pl az ukrán, a belorusz és az orosz nyelv nem Annyira hasonló, mint ahogy páran elképzelik. Igen, az alapok nyilván megegyeznek, de egy oroszul beszélő ember sokat nem fog érteni az ukrán nyelvből.

A szláv példát azért említettem, mert ezek a kelet-szláv népek kultúrálisan elég közel kerültek egymáshoz az évszázadok alatt (hiába utálják most egymást az ukránok, meg az oroszok), ezért a kisebbik szláv orszàgokban, illetve a legtöbb közép-ázsiai országokban nagyon sokan beszélnek oroszul, mert évszázadokig ez volt A nyelv, otthon meg a saját nyelvükön kommunikáltak.

Az afrikai példát szintén nem értem, hogy miért nem jó. Ott sem beszéli, beszélte mindenki anyanyelveként az európai nyelveket (ez inkább a nagyvárosokban jellemző), valahogy azért meg is kell, vagy meg is kellett tanítani a gyarmatosítók nyelvét, és hogy ez Afrikában jobban sikerült, mint itt, hát, elég gáz.

Azokat a dán gyerekeket meg nagyon irigylem, sokat izzadtam, izzadok a nyelvtanulással, aztán a szavak egyszerűen nem maradnak a fejemben. 😡🥺😭