Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Valaki fel tudna világosítani...

Valaki fel tudna világosítani történelmileg? Ma Ukrajna területén rengeteg orosz anyalnyelvű ember él. Beszéltem is egy ukránnal, mondta nekem hogy neki az anyanyelve az orosz, de ennek ellenére ő ukránnak tartja önmagát. Vajon miért van ez?

Figyelt kérdés
Sok ukrán városról azt olvastam,hogy nagyrészben oroszok lakják. Tehát orosz és ukrán anyanyelvűek. Hogy kerültek oda az oroszok? Ki volt ott előbb? Vagy egykoron egy közös szláv nyelvből alakult ki az ukrán és orosz nyelv is?

2022. febr. 3. 13:07
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

legfőképp a szovjet időkben alakult így

egyrészt fentről az orosz kultúra volt a domináns és preferált, ami már önmagában elindított egyfajta asszimilációt

másrészt betelepítések révén. az ukrán lakosságot a háborúkon túl megtizedelte három nagyon komoly éhínség, a helyükre oroszok érkeztek. különösen így volt ez az erősen iparosított vidékeken, melyek szivacsként szívták fel a munkaerőt.

2022. febr. 3. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%
Mesterségesen telepítettek be orosz lakosságot, kifejezetten azzal a céllal, hogy a Szovjetunió egyetlen hivatalos nyelvét, az oroszt, Ukrajnában is beszéljék.
2022. febr. 3. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%

Mindegyikük gyökerei a Kijevi Ruszig nyúlnak vissza, amit a mongol invázió, vagy ahogy mi jobban ismerjük a tatár járás söpört el 1240 körül.

Innentől válik szét lényegében az ukrán és az orosz történelem és a két terület népességének kulturális alakulása.

Igen, egy tőről erednek, a nyelveik is viszonylag jól érthetőek egymás számára, de kb fél évezredig fejlődtek külön utakon más behatások által. Az ukrán kultúrára nagy hatása volt a Lengyel-Litván uniónak, mely a térség ura volt a 14.század végétől a 18.század végéig. Az itt kialakult szabad kozákság is komoly befolyásoló tényező volt.

Ami az oroszokat illeti, az ország keleti fele mindig is határzóna volt, így ott történelmileg sok az orosz. Ami a Krímet és a Fekete-tengeri részeket illeti, azt csak az 1700-as évek végén foglalta el Oroszország a törököktől, és hagyományosan tatárok lakták nagy részben. Az oroszok csak ezután kezdtek ezekre a területekre betelepülni, illetve a Sztálini deportálások nyomán változott meg lényegesen a terület demográfiája.

2022. febr. 3. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
94%

A fehérorosz, orosz, ukrán nemzetek kb. a 15. században váltak szét külön nyelvű népekre. Addig egy egységesnek mondható keleti szláv etnikum élt Kelet-Európában. Az orosz és az ukrán nyelv ezért eléggé hasonlít is, nagyjából megértik egymást. Kb. ezt úgy kell elképzelni, mintha egy autentikus csángó nyelvjárást hallgatnál. Vannak szavak, amiket nem értesz, de alapvetően a két ember megérti egymást. Ilyen lehet az orosz, az ukrán és a fehérorosz nyelv különbsége.


A 15. század előtti keleti szláv népet egyébként különféleképpen szokás megnevezni, a "rusz" kifejezéstől kezdve sok helyen lehet olvasni, hogy egyszerűen "orosz". Pl. a Kijevi Rusz fejedelemségeire szokták mondani, hogy "orosz fejedelemségek". De ez megtévesztő, mert azokban az időkben ezek a népek egységes keleti szlávok voltak, nem pedig oroszok, ukránok, fehéroroszok.

2022. febr. 3. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Ahogy a #3-as is írta (csak ezt nem fejtettem ki ilyen részletesen), az ukránság kialakulására, különválására valóban az hatott, hogy a Kijevi Rusz összeomlása után (ami a tatárjárás miatt következett be) előbb a Litván Nagyfejedelemség, majd a lengyel-litván állam kötelékébe kerültek, míg az oroszok nagyon sokáig tatár megszállás alatt voltak (Arany Horda). Az 1400-as években rázták csak le nagy nehezen magukról az oroszok a tatár igát, a megerősödő Moszkva vezetésével. Innentől kezdve Moszkva kezdte összegyűjteni az "orosz földeket", amibe persze ők a teljes, egykori Kijevi Rusz területeit, így Kijevet és a többi, Lengyel-Litván állam által elfoglalt területeket is beleértették.


Mindenesetre az 1500-as években szétesett az Arany Horda több kisebb tatár kánságokra, amiket fokozatosan a Moszkva által irányított orosz állam bekebelezett, kivéve a Krími Tatár Kánságot, ami egyébként az Oszmán Birodalom egyik vazallus állama lett.


Az ukrán területek pedig Lengyelország kötelékében belül léteztek. Itt az ukrán határvidéken állandósultak a harcok a törökökkel, illetve a krími tatárokkal, ezért a lengyel állam ide telepített mindenféle ukrán elemeket, illetve jöttek szép számmal lecsúszott lengyel nemesek, mindenféle deklasszált elemek is a határvidékre. Ezekből alakult ki a kozákság. A kozákok szabadon művelhették a határ vidéki földeket, cserébe viszont fegyveres szolgálattal tartoztak a lengyel királynak (de csak neki!), a fő céljuk tehát a határvédelem volt, a lengyel államnak pedig gyakorlatilag ingyenes haderőt jelentettek a török-tatár-lengyel határvidéken. Ezek a kozákok kb. olyanok voltak, mint nálunk a hajdúk, senki nem parancsolt nekik, gyakorlatilag saját katonai rendszerük volt, aminek a vezetője a kozák hetman volt, és mint írtam, ő csak a lengyel királynak engedelmeskedett. Ennek a kozák hetmanátusnak a központja Zaporozsjében volt, Szics városában, ami egy kozák település volt, pl. a Tűzzel-vassal című filmben is szerepel. Ez a kozákság egyébként az ukrán nemzeti öntudatnak egy fontos része.


A lengyelek és a kozákok között az idők során elmérgesedett a helyzet, ugyanis a lengyel államot igazából a lengyel nemesi rendek irányították és nem a király. A király éppen hogy a lengyel rendek elleni harcában sokszor a kozákok fegyveres erejére támaszkodott, ezzel ellensúlyozta őket. A kozákok egyébként nemességet szerettek volna szerezni, amibe a lengyel rendek nem mentek bele. A lényeg, hogy 1648-ban Bogdan Hmelnyickij kozák hetman vezetésével fellázadtak a kozákok a lengyel nemesi köztársaság ellen. A harcok több évig is tartottak, közben a kozák hetmanátus úgy viselkedett, mint egy önálló állam, külpolitikai kapcsolatokat tartott az oroszokkal, törökökkel, tatárokkal, Erdéllyel stb. Ezért a történettudományban kérdés, hogy a hetmanátust tekinthetjük-e úgy, mint az ukrán állam amolyan előzményét (persze az ukránok annak tekintik). Mindenesetre a lengyelek elleni harcoknak az lett a következménye, hogy a kozák hetman hűségesküt tett az orosz cárnak, így a kozákság átpártolt az oroszokhoz, magát az ukrán területeket pedig kettéosztották Lengyelország és Oroszország között (pl. Galícia továbbra is Lengyelország része maradt).


Az 1700-as években az volt fontos változás, hogy Nagy Katalin cárnő teljesen centralizálta és modernizálta Ororszországot, és mindenféle történelmi autonómiát megszüntetett, így megszűnt a kozák hetmanátus is, a kozákokat a reguláris orosz hadseregbe sorozták be. Egyébként Nagy Katalin foglalta el a Krími Tatár Kánságot is, így Krím az orosz terület lett (történelmileg ezért a mai ukrán államnak nem sok köze van hozzá, így az oroszok azt a területet jogosan foglalták vissza szerintem).

2022. febr. 3. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 MDaniel98 ***** válasza:
71%
Többnyire ott van orosz többség, ahol jelenleg konfliktus is van, tehát a Donbasz-régióban.
2022. febr. 8. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!