Az 1980-as évek végén, a 90-es évek elején (az európai kommunizmus, valamint a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlásakor/szétesésénél) lett volna esélye Magyarországnak valamiféle területi revízióra (Trianont felülvizsgálva)?

A húszas években volt egy mondás: Románia, rossz mánia. Ez kb mindent elmond arról, amit Trianonról érdemes tudni. Sajna 1945-ben ezt a vonalat erővel elfojtották. Ez azért sajnos, mert 1990 után újult erővel tört fel Trianon siratása. Azt elfelejtették közölni a néppel, hogy a Bécsi döntések és a 2. vh-t záró békék hatályon kívül helyezték a trianoni szerződést. A bécsi döntések elméletileg érvényben maradtak volna a háború után, de Sztálin úgy tartotta jónak, ha a megbízhatatlan magyarok helyett inkább a szlávok és/vagy a románok ellenőrzik az érintett területeket, így visszaadta, sőt még tett is hozzá.

1990-ben semmi ok nem volt a dolgok megváltoztatására. 2004-től pedig semmi értelme nem maradt, mert az EU tagság teljes határnyitást hozott, mindenki oda megy, ahova akar. Az egyes személy szempontjából semmi jelentősége a határoknak. egyedül az ukránok és a szerbek lehetnének még érdekesek, de azok sem igazi határok, mert mindkét országba teljesen szabad a bejárás.

Előző, a románokat lényegében nem elfoglalta Sztálin, hanem átálltak hozzá. Az új szovjet barát kormány pedig eléggé ingatag lábakon állt, azért dobta nekik oda egész Erdélyt hogy ezzel betonozza be az új rendszert.

Mivel nálunk Horty elbaltázta a kiugrást, mi leigázott ország lettünk és nem partnerek. Minden szuverenitásunkat elvesztettük a szovjetekkel szemben, így Sztálinnak nem kellett számításba venni, hogy a kommunista kormányt esetleg itt nem fogják megtűrni.

A csehek pedig a háború előtt a szovjetek legnagyobb régiós szövetségesei voltak, kézenfekvő volt hogy őket támogatják velünk szemben.

Sztálint mindig is a hideg realitás vezette a döntéseinél, sosem érzelmek, meg mert nem bízott volna egy adott népben.. senkiben és semmiben sem bízott amúgy, totálisan paranoiás volt.

A kérdésre válaszolva a jugoszláv háborúnál voltak amúgy olyan hangok, hogy be kellene szállni nekünk is. Csak a honvédség akkor már szét volt eresztve, és nem lett volna sok esély egy szerb ellentámadást visszaverni. Meg valószínűleg az összes többi szomszédos ország is nagyon nagyon rossz néven vette volna..

# 3

A II. világháborút lezáró, Magyarországgal kötött békeszerződés kimondta a bécsi döntések semmisségét.

"Meg valószínűleg az összes többi szomszédos ország is nagyon nagyon rossz néven vette volna.."

Kit érdekel. Azóta már biztos megbarátkoztak volna a status quoval. A magyar-lakta Délvidékhez semmi köze nincs a szerbeknek, Jugoszlávia kapta meg azt a területet annak idején és nem Szerbia. De ugyanezt el lehet mondani Kárpátaljáról is, amihez meg az ukrán államnak sincs az égvilágon semmi köze, ügyesebb külpolitikával azt is vissza lehetett volna szerezni még a 90-es évek elején, de ahogy valaki írta, a magyar haderő már szét volt eresztve, márpedig ilyen külpolitikai játszmákhoz erős haderő is kell...

AKKOR AZOKNAK, AKIK LEPONTOZTAK:

A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS SZÖVEGE:

"1. Cikk

1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó 1-jén voltak.

2. Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választottbírósági határozat rendelkezései semmisseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-jén fennállott határ ezzel visszaállíttatik.

3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határai között, a Magyarország és Csehszlovákia közötti előbbi határvonalban állapíttatik meg, úgy, amint az 1938. évi január hó 1-jén fennállott.

4. a) Az 1938. évi november hó 2-án kelt bécsi választottbírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki."

KIMONDJA A BÉCSI DÖNTÉSEK SEMMISSÉGÉT ÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉT.