A kommunizmus miért pont orosz földön tudott először gyökeret verni, és nem máshol?

Ez igy nem pontos, mert nem volt kommunizmus. Forradalom volt, a kb fél évezredes testi lelki nyomor miatt, aztán diktatura lett. És a kommunizmus bevezetésével álcázták a gyilkos diktaturát. Szóval technikai értelemben még csak a kommunizmus közelében sem jártak, évszázadokkal voltak elmaradva társadalmilag, technikailag, a valódi kommunizmus bevezetésétől.

A normális kommunizmust sosem úgy képzelték, hogy ilyen ezer éves feudális elmaradottság, nyomor után jöhetne. Hanem hogy legfeljebb a leggazdagabb, legfejlettebb országokban képzelhető csak el. Minimum ilyen Szaud-arábiai életszinvonal, vagy a fölött, jöhet szóba a kommunizmus.

Ami ruszkiknál volt az sima diktatura, ezer évig a cárok voltak a diktátorok, legyilkolták őket, és utánna legyőzőik lettek a diktátorok.

Mit értesz azon, hogy "gyökeret verni"? Maga Marx német volt, és Angliában tevékenykedett, a 19. században a marxista mozgalmak sokkal jelentősebbek voltak Nyugat-Európában, hiszen "alapból" az egész ideológiát a nyugati, iparosodott társadalmakra értelmezve találta ki Marx.

Viszont nagy törésvonalat jelentett a keleti balosok (oroszok) és a nyugat-európaiak között, hogy a nyugat-európai parlamentalizmusok, a demokráciák felkarolták és akceptálták a baloldali, szociális politkkát is az 1870-es évektől kezdve, míg keleten ez az egész inkább fű alatt maradt, a hatalom üldözte, ezért megmaradt a forradalmi, harcosabb, lázadóbb jellege. Ezért nyugaton inkább a szociáldemokrácia erősödött meg, amely a (orosz marxista szempontból nézve) kapitalista rendszerbe belesimulva, azt elfogadva politizált a munkásság érdekeinek védelmében, és nem is sikertelenül. Keleten viszont a cári rendszerben elképzelhetetlen lett volna egy szociáldemokrata legitim politizálás, ott nem volt olyan parlamentális rendszer, amelyben a baloldali érdekeket valaki képviselhette volna, hiszen az orosz duma enyhén szólva nem volt demokratikus, így maradt az illegális "politizálás".

Ez az oka, hogy nyugaton a baloldali érdekek képviseletét el tudták képzelni úgy, hogy indulnak a választásokon, parlamenti mandátumokat szereznek és pártpolitkában védik a munkásság érdekeit a politikusok, hiszen a politikai struktúra adott volt erre, és látták is ennek sikeres alkalmazásának lehetőségét. Ez jobban is megfelelt a nyugatias társadalmaknak, hiszen ott a legjelentősebb társadalmi rétegek a középrétegek, a polgárság voltak, és nem a munkásság.

Ezzel szemben Oroszországban a társadalom többségét a szegényparasztság, városi szegénység tették ki, és ez a társadalom egyébként is hozzá volt szokva az alá-fölé rendeltséghez, a cári önkényben nevelkedett, így a marxista proletárdiktatúrának is "rutinnal" vetette alá magát, egy ilyen proletárdiktatúrát egy polgári, nyugatias társadalomban már akkor sem lehetett volna megcsinálni, de már magyar viszonylatban sem nagyon.

Vannak más szempontok is, pl. az I. vh után a vesztes, frusztrált társadalmú országokat nyugaton is lehetett manipulálni, tehát nyugaton is gyökeret verhetett a szélsőség egy extrém történelmi helyzetben, nem véletlen a nácizmus, és az olaszoknál a fasizmus hatalomra kerülése. Viszont mindkét helyen volt lehetőségük akár a marxista szélsőségeknek is hatalomra kerülni (Németországban ez sikerült is Münchenben), az már a kommunista - széljobb harc eredményétől függött, hogy melyik győz, akár győzhettek volna a kommunisták is mindkét országban.