Egy fejlett társadalom ismertetőjele, hogy a vallást az ember magánügyének tekinti?

Szerintem a vallásüldözésekkel kevered a témát. De lehet a kérdés túl rövid és esetleg kibővíthetnéd, majd ahogy látod.

A középkorban például voltak megtűrt és üldözött vallások. De mindig magánügy volt. Sőt a középkorban sem volt mindenki vallásos - a közhiedelemmel ellentétben. A Római Birodalomban is engedtek különféle vallásokat, de a kereszténységet csak egy idő után hagyták jóvá. És már az ókorból is ismert az amit ma ateizmusnak nevezünk.

Voltak a vallás üldözések, és volt az állam, a hatalom és a vallás amikor nem volt különválasztva. De ez más kérdés egy kicsit.

De talán a kérdést is írhatnád hosszabbra, hogy hogyan érted.

És a kérdésre meg úgy alapvetően igen, az is a fejlettséghez tartozik. A vallások üldözése és akár egyéb üldöztetések is egyébként azok nem valami pozitívak egy állam vagy egy társadalom részéről és fejletlenséget is jelentenek.

Bár egy társadalom vagy állam fejlettségét azért nem csak a vallás nem üldözéséről lehet lemérni.

#4

Nem értem mi a különbség aközött, hogy a vallás magánügy és hogy nem üldözik.

6/ Az, hogy az üldözés akár halállal is végződhet és egyéb hátrányokkal akár gazdasági téren, míg a magánügy annyit jelent, hogy nem kötelező az adott vallás, hanem az egyén saját belátása szerinti.

Ennyit még a mai jog is megkülönböztet, hogy valamit tilt és valamit szabad választás szerint engedélyez.

Talán a kérdező majd még ír valamit hogyan is értette. Ezért írtam röviden pár dolgot, amivel összecserélhető esetleg.

A mai joghoz talán érdemes még annyit, hogy van amit:

- tilt

- engedélyez

- kötelezővé tesz.

A vallásüldözés a tiltás kategóriába esik, míg a magánügy az engedélyezettbe.

Igen, ez csak egy fejlett társadalom ismertetőjele lehet. De ez a fejlettség gondolkodásban és szemléletben nyilvánul meg, nem pedig gazdasági állapotban (bár e kettő elég szorosan összefügg, de nem kizárólagosan).

Ebből következik, hogy a fejlett társadalom megkülönböztet emberi gondolkodást és szemléletet, valamint emberi cselekvést. Előbbi esetén szétválasztja azt a részt, ami alapvetően az egyén életét befolyásolja attól, ami lényegesen kihat a többi emberre. Ez például azt jelenti, aki vallásos és nem erőszakos hittérítő, az alapvető emberi jog, nem korlátozható. Ha már ebből kifolyólag másokat is saját nézeteire (bármi is az) kíván kényszeríteni (fizikai erővel vagy csalással), az viszont cselekvés és korlátozandó.

Tehát a gondolat és véleményszabadság emberi jog és nem korlátozható, a másikat befolyásoló, őket hátrányosan érintő cselekvés (a csalás, hazugság, manipuláció is cselekvés!) pedig korlátozandó a hátrány nagyságának megfelelő mértékben.

Ez az elv, hogy a gyakorlatban miként hajtják végre, más kérdés. Ha rosszul, akkor a rossz végrehajtás, mint cselekvés azért nem korlátozódik, mert az irányítás és erő rossz emberek kezében van. Csak ezt fel is kell ismerni.