Nem értem, itt végül ugyanazt a konklúziót vonta le végül az U alakú görbével, mint a botrányos tanulmány (8 perc körül)?

Nem.

Mi a kérdés?

Hagyjuk a görbéket, azok függvények képei, a függvények viszont teljes függést jelentenek (ezért ez a neve).

A vizsgált jelenség mögött egyfelől az a természeti szabály áll, hogy az élőlény cselekvési kapacitása véges, másfelől pedig az, hogy a fő szemlélet szerint járunk el. Minél iskolázottabb valaki, annál többet tud és annál több más szempontja is lehet, ami befolyásolja az alapszempontot.

Az első feltételből az következik, hogy az iskolázottabbaknak tud lenni karrierambiciójuk, ami a cselekvés komplexitását növeli. Ez annyira lefoglalja őket, hogy emellett egyszerűen nincs idejük, erejük, azaz kapacitásuk az időigényes gyermeknevelésre. Minél többet valósítottak meg céljaikból, annál több mindent tudnak másképp szervezni, azaz például gyermeket vállalni. Minél iskolázatlanabb valaki, sikerigényét annál inkább a gyermekvállalásban éli ki. És sajnos e körben ezért alacsony viszont a gyermeknevelés eredményessége. Azaz az utódok jellemzően csak segítséggel tudnak kitörni ebből a körből.

Ugyanakkor az erős társadalmi elvárásrendszer jelentősen csökkenti a gyermekvállalást, főleg, ha az ahhoz szükséges infrastruktúra rendkívül rossz. Ekkor a megfelelési kényszer miatt nem marad lehetőség gyermekvállalásra. Teljes iskolázatlanság esetén nincs elvárás, van viszont erős lenézés, ezért az egyetlen megmaradt sikerszerzési lehetőség az utód létrehozása. Ők meg azokat nézik le, akiknek nincs. Ez a jelenség egy torz társadalmat mutat.

A különbség inkább az, hogy aki tanultabb, az tudatosabb. Az tervezi az életét és nem csak "majd valahogy lesz".

Ebből kifolyólag sokkal valószínűbb, hogy védekezik.

Egy másik szempont az, hogy ha valaki tanultabb, akkor valószínűelg jobban is keres, így költ védekezésre, míg alacsonyabb réteg közt ez nem szokott számítani.

"az iskolázattlanok több gyereket vállalnak, van rá idejük, nem a karierükkel és a tanulással foglalkoznak. Akik viszont a karierükkel és a tanulással foglalkoznak, azok nem szülnek annyit, és nem időben."

A tanulmány nem erről szól és még a video sem. :) Hanem ez IS benne volt a videoban, ez igaz.

A publikáció linkje alul, és valahogy röviden... Alapvetően egyébként egyáltalán nem alaptalanok a következtetései, de mint az lenni szokott az ahogy tálalják az megint más. Valóban viszályt szító módon is lehozható, részleges idézetekhez csatolt értelmezésekkel is elvihető különféle irányokba az egész.

Talán nagyon dióhéjban (néhol idézve) ezekről van benne szó:

- Nem mellékesen a legelső mondat ez: "Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak."

- 2010-2021 között folyamatosan növekszik a nők aránya a felsőoktatásban.

- A 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 % a nők aránya.

- A nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése - tanárok 82 százaléka nő.

- A „lányos” tulajdonságok előnyösebben elfogadottak az iskolák viselkedési normáiban, mint a „fiúsnak” tartott készségek, ami a fiúknak érzelmi hátrányt produkál.

(Nőies: érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, kézügyesség, jó szóbeli-és írásbeli kifejezőkészség, monotónia tűrés, precizitás, pontosság.)

(Férfias: technikai-műszaki érzék, kockázatvállalás, élénkség, mozgékonyság, térlátás, vállalkozószellem, logika.)

- "A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése, esetleg büntetése az oktatásban, mentális és viselkedésbeli

problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni."

- A nők is és az egész társadalom is érdekelt abban, hogy a férfiak jól is teljesítsenek és sikeresek legyenek. Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz.

- "Kutatási adatok azt bizonyítják, hogy a férfiak és a nők szellemi képességeinek átlaga nem különbözik, azonban

az intelligencia eloszlása és az egyes részképességek tekintetében különbségek figyelhetők meg."

"A megkérdezettek percepciói, hasonlóan a szakirodalmi adatokhoz, minden tulajdonság esetében szignifikáns

nemi eltérést mutattak."

- "A munkaerőkeresletre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy súlyos munkaerőhiány leginkább a technikai, műszaki

területeken mutatkozik."

- "A nők jelentős túlreprezentáltsága felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz, megnehezítve a pártalálást

a közel azonos szinten képzett fiatalok között."

---

Ha nem hoza be a link, akkor az elérhetősége:

Elemzések /

Összes elemzés /

Összes elemzés évek szerint /

2022. év /

„Pink education” jelenség Magyarországon?! - A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai 2022.

[link]

A neten meg olyanok hangzanak el, hogy:

~ "A nőknek a kormány szerint nincs joga pályát választani."

Nem tartalmaz ilyet.

~ "A nők ne tanuljanak hanem szüljenek?"

Ez sincs benne.

~ "A tanulmány provokatív és eltávolítja a nőket és férfiakat."

Ez azért tálalásmód kérdése is, meg a közeg amiben megbeszélik a neten.

~ "A tanultabb nők többet szülnek."

Nem állítják, hogy többet vagy kevesebbet szülnének. A tanulmányban nem ez a kérdés, hanem, hogy a diplomás nők többségi aránya megnehezíti a diplomás férj találását a nőknek.

Az egyik cikkben például egy forrás nem szó szerinti idézetét úgy állítják be, mintha ettől téves lenne a közlés. Idézve:

"Az ÁSZ dokumentum 12. oldalán azt írják egy korábbi cikkemre hivatkozva, hogy »Nemzetközi kutatások alapján az alábbi négy területen kimutatható a két nem közötti különbség: (1) verbális képességek, (2) vizuális-térlátási képességek, (3) matematikai képességek és (4) agresszió (Nagy, 2014, idézi: Fausto-Sterling 1992; Hyde 2005).« Miközben az eredeti szöveg a következő: »Maccoby és Jacklin négy területen látta megalapozottnak a nemi különbségek jelenlétét: verbális képességek, vizuális-térlátási képességek, matematikai képességek és agresszió."

A kettő végül is ugyanaz, bár tényleg nem pontos idézet:

- "négy területen kimutatható a két nem közötti különbség"

- "négy területen látta megalapozottnak a nemi különbségek jelenlétét"

Na szóval megy a duma... :) A lényeg az lenne, hogy vajon a kis százalékos arány különbség diagramosan és százalékosan hogyan és mit alakít. Mert azt azért tényleg nem várhatjuk el, hogy a nők és férfiak aránya a különféle iskolákban azonos legyen. Képtelenség lenne és gondolom sehol sincs olyan. De az előrevetített problémákat kellene pontosan megbeszélni.

Kérdés, hogy az 55 %-os női többség aránya időben meddig fog még növekedni? Kérdés lenne számomra az is, hogy ez valóban nagy százalékos arány-e? Mivel ha megnézzük, hogy egyáltalán a férfi-nő eloszlásunkat Magyarországon, akkor enyhén a férfiak vannak többségben ~3%-kal. (KSH link lent.)

F 51 %

N 48 %

És ez fordul a felsőoktatásban a nők javára pár százalékkal.

És ezt úgy tálalják mintha magyar politikai sajátosság lenne, holott az USA-ban is ismerik és van erről szó!

A statista oldalán is fent van (link lent).

"Az 1940 és 2021 között négy éves vagy annál több főiskolai tanulmányokat elvégző amerikai lakosság százalékos aránya nemek szerint"

2021

Férfi 36,6 %

Nő 39,1 %

Ez a magyarhoz hasonló arány.

The New York Times

"A főiskolai nemek közötti egyensúlyhiány sok szempontból nem új keletű. Az 1970-es évek vége óta a nők többen vannak az egyetemen, mint a férfiak."

"1992-ben az egyetemisták 55 százaléka nő volt. 2019-re ez a szám 57,4 százalékra emelkedett."

Forbes

"A felsőoktatásban a férfi-nő arány az 1970-es évek óta folyamatosan a nők javára mozdult el."

"Országos viszonylatban az állami egyetemeken volt a legegyenletesebb megoszlás a férfi és női hallgatók között, a férfi-nő arány 43,6–56,4. Bár ez a különbség jelentős, még mindig kisebb, mint a magán non-profit intézmények (42,5-57,5) vagy az összes magániskola (40,7-59,3)."

Szóval beállítják magyar politikai valaminek, holott ismert a jelenség. És nem vagyok FIDESZ-es, és ha valamit jó csinálnak az elismerem, ha nem akkor nem méltatom. Még mielőtt ezzel jönne valaki. :)

---

[link]

[link]

[link]

[link]