Sokak szerint az igazán gazdagok nem kérkednek a vagyonukkal?

Na látod 3-as ez jó kérdés! Nem is tudom milyen példa lenne erre jó. Talán ott van a Damu excsaja.. hozzáment ahhoz, akihez. Most azt hagyjuk, hogy kinek mit venne be a gyomra a lóvé miatt. Összejött neki és szinte élvezi. De összességében nem azt élvezi amit megszerzett, hogy megtehet dolgokat. Nem az az érték neki, hogy luxus körülötte minden, hanem azt, hogy közben polgárpukkasztó módon közli ezt a világgal. Szerintem ha 10x annyija lenne se tudná örülni, ha nem tudná teleszórni az instát az Aspenben készült pics.s képeivel, mert anélkül nincs értéke, hogy mások nem dögledeznek miatta. A született gazdag csak elmenne nyaralni és élvezné, hogy luxushotelben dekkol és jókat eszik vagy épp azt is lecarná magasról. Pont nem érdekli, hogy a szomszéd tud róla vagy sem.

Egyébként eszemben jutott egy sztori... Ezer éve, nászajándékba kaptunk egy hétvégére egy 5* szállodában egy lakosztályt. Dunaparti, pesti hotel. Biztos van ettől szebb, jobb és drágább is. De nekünk hétköznapi embereknek pazar volt. Az ágy mellett az éjjeliszekrényen párna menü volt. Bakker, meggymagból, tönkölyből meg a jó ég tudja miből készül párnát is kérhettünk volna. Dehogy kértünk! Aztán lementünk reggelizni. Olyan svédasztal volt, hogy a pékáru több helyet foglalt, mint a Lidl - ben. Persze mindent összevissza ettünk. Olyanok voltunk mint hülyegyerek a játékboltban. A szomszéd asztalnál ázsiai pár ült. A nő evett egy pirítóst és dzsemet, meg talán egy kávét. Az én tányéromon meg valami szárított alga( egyszer valami koreai könyvben olvastam róla, gondoltam most kipróbálom) meg mindenféle sosem ettem még dolog volt. A szomszéd asztalnál ülő párost nézegettem néha, hogy vajon milyen ember nem veszik meg egy ilyen kínálat láttán. Hát persze, a gazdag. Az aki lexarja hogy egy éjszakáért kifizetett egy havi magyar minimálbért, de nem akarja leenni a reggeliző asztalnál. Úgy piszkálta, mint én a 3 napos sült krumplit. Szóval ilyen a gazdag, aki nem érzi, hogy kilóra van az ára mindennek.

Újgazdag helyett a prolik. (Tudom, más az eredeti jelentése a proletár szónak a marxista terminológiában....)

Szóval minél prolibb valaki, annál inkább a látszatra és külsőségekre helyezi a hangsúlyt. Egy egyáltalán nem gazdag proli is képes arra, hogy elveri a pénzét, netán hitelt is vesz fel luxus(nak vélt) termékekre. Például szokásuk, hogy van egy darab Armani pólójuk szép nagy Armani felirattal, és az a "bulizós pólójuk".

Persze vannak pénzes prolik is, akik az átlagnál jobban keresnek, és szeretnek is veretni. Rájuk gondolhattál újgazdag alatt.

Továbbá van még egy visszatetsző fajta újgazdagoknak, aki nem pénzes proli, hanem sznob. Ők nagyon akarnak úriemberek lenni, őnekik van igényük kifinomult dolgok iránt, csak fogalmuk sincs róla. Az előző ruhás példához visszatérve egy sznob nem olyan ruhát venne, ami "mindegy mi, csak legyen rajta jó nagy betűkkel, hogy Armani", hanem mondjuk a mit tudom én milyen divatmagazinban látott 2023 téli divat legújabb kollekcióját veszi meg. Vagy televásárolja magát elegáns ruhákkal, és smoking öltönyben megy le a boltba zsömlét venni, mert azt hiszi, hogy a több generációs gazdag polgári családok is így szokták.