Az 1848-as forradalom és szabadságharc - ez a címe a töri tankönyvben az egyik fejezetnek. Meddig tartott a forradalom és honnan, milyen eseménytől kezdődött a szabadságharc?

Figyelt kérdés
Azért kellene ketté választani, mert 2 érettségi tétel, de a neten sehol sem találom, csak egyben a forradalommal.

2023. ápr. 12. 14:41
 1/6 anonim ***** válasza:
80%

1849.április 14. ekkor Debrecenben adták ki a Habsburg ház trónfosztását és a függetlenségi nyilatkozatot.

szerintem innen tekinthető szabadságharcnak,mivel elötte a forradalom védte a forradalmi döntéseket a császár ellen.


a függetlenségi nyilatkozat után viszont,mivel kimondtuk a függetlenségünket a Habsburg birodalomból így innentől szabadságharcnak tekinthetjük

2023. ápr. 12. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem benne van a nevében: harc, azaz katonai cselekmény. Jellasics támadásától szabadságharc, 1848 szeptember 11-től a fegyverletételig, 1849 augusztus 13.


A forradalom eszmei, politikai változásokat jelent. Eszerint 1848 március 15-től szintén a fegyverletételig tartott.

2023. ápr. 12. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 Revolúcióbiológus ***** válasza:
83%
A forradalom effektíve csak 1848 március 15.-e volt, azon a napon kormány alakult Batthyány vezetésével amit pár nappal később Bécsben el is fogadtak, szóval onnantól kezdve már nem volt miért forrongani, nem vonultak minden nap utcára az emberek. A forradalmár elit nagy részének áprilisra már volt valamilyen pozíciója, szóval azzal voltak elfoglalva. Persze lehet mondani, hogy a politikai hangulat továbbra is forradalmi volt, de egy érettségi tételben is szerintem csak annyit érdemes megjegyezni a végén, hogy március 15. előrevetítette az áprilisi törvényeket majd a szabadságharcot.
2023. ápr. 12. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat.
2023. ápr. 13. 08:48
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Az iskolai értelmezés szerint ahogy a #2-es írja, tehát akkor kezdődött a szabadságharc, amikor a Habsburg-csapatok az áprilisi törvények szellemében létrejött felelős magyar kormány megszüntetése céljából támadtak Magyarországra.


Ilyen értelemben, amit az #1-es írt, lehet árnyalni, mert az "éljen a magyar szabadság, éljen a haza", azaz a magyar szabadságot lehet úgy értelmezni, mint az áprilisi törvények szellemében létrejött magyar alkotmányos monarchiát, ami tulajdonképpen csak a közös uralkodó által kapcsolódott a birodalom többi részéhez, tehát a felelős magyar kormánnyal de facto perszonálunió jött létre a birodalommal, így Magyarország önálló ország lett, amit bizonyít, hogy saját hadügy-külügy-pénzügyi miniszterünk volt, bár ezek hatásköre direkt úgy volt megfogalmazva, hogy ne lehessen eldönteni, hogy pontosan meddig terjed a Birodalom vonatkozásában (más kérdés, hogy ehhez hogy viszonyultak a nagyhatalmak, pl. Nagy-Britannia, de most ezt hagyjuk, én most arról beszélek, hogy papíron, a törvény szerint közjogi értelemben mi történt 1848 áprilisában). Ez Bécs számára elfogadhatatlan volt, az éppen aktuális helyzet kényszerítette rá őket arra, hogy ezt Ferdinánd király aláírja, és ők úgy gondolták, hogy a felelős magyar kormány létrejötte csak ideiglenes állapot, és ha fordul a hadiszerencse, majd leverik. A magyar fél szerint viszont mivel a király szentesítette, így közjogilag innentől ez volt az új állapot a két ország között (Deák későbbi mondata, a "Nem engedünk '48-ból" is erre a közjogi állapotra, és a magyar fél álláspontjára, értelmezésére utal). Ebben az értelemben helytálló, hogy Jellacic támadásával kezdődik a szabadságharc, igazából az iskolai oktatásban is szerintem ez a szemlélet. Azaz amikor fegyveresen rátámadnak a törvényesen szentesített magyar alkotmányra és az ennek szellemében létrejött kormányra, onnantól kezdve az szabadságharcnak tekinthető.


Érdekesség, hogy maguk a kortársak viszont nem húztak ilyen éles vonalakat, igazából mindent "forradalmi kormány" stb., tehát forradalmi jelzővel illettek, mert úgy gondolták, hogy ez az egész eseménysor egy forradalom. Mint ahogy a nagy francia forradalom esetén is az egész eseménysorban benne vannak a külföldi, a különféle francia forradalmi kormányokat leverni szándékozó külföldi hadakkal szembeni védelmi harcok is, így a kortárs magyar gondolkodásban a világosi fegyverletételig tartott a forradalom (azaz a forradalmi vívmányok kivívása és az ezeket védő harcok összessége).


Ezt azért is fontos egyébként látni, mert a kortásak szemében egyáltalán nem a március 15-i pesti események jelentették a forradalmat, ez is csak egy utólagos értelmezés, és ezt kár, hogy nem tanítják az iskolában. Sőt, ahogy erről az iskolában tanítanak, az egyenesen ferdítés, mert az emberekben az a tévképzet jön létre, hogy a forradalom egy napig tartott a fővárosban. Holott a valóságban, az igazi értelmezés szerint a forradalom az az áttörés volt, amikor a liberális törvényjavaslatok átmentek az országgyűlésben, és ezt elvitték Bécsbe és a király szentesítette. A pesti eseményeknek persze szerepük volt ebben, mert a királyra és az egész ellenálló, konzervatív politikára nyomást gyakoroltak. Ez olyan, hogy a nagy francia forradalomnál sem Bastille ostroma volt "A" forradalom, hanem az 1792-es országgyűlésen történtekkel kezdődött az egész eseménysor, és egy több évig tartó láncolata jött létre ezeknek a dolgoknak, amikben csak egy epizód a Bastille ostroma. A pesti forradalom is egy ilyen epizód volt a forradalom eseményeiben.

2023. ápr. 13. 12:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm 5-ös, az átfogó elemzést.
2023. ápr. 13. 14:05

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!