Az amerikai emberek mit gondoltak a kommunizmusról a hidegháború alatt?

Nem tudom akkoriban mennyire lehetett reálisan látni. Nem volt még internet. Csak annyit tudtak a vasfüggöny ezen oldaláról, amit a médiában láttak/hallottak, ami nyilván nem volt túl pozitív. Ráadásul a hidegháború alatt az USA kormánya is kőkemény kommunista ellenes propagandát tolt.

Szóval vagy féltek az emberek, vagy háborút akartak, hogy megállítsák a szovjeteket.

Az átlag amerikaiak többsége Oroszországot se tudná megmutatni egy világtérképen. Aki nem hiszi, az járjon utána!

Az ilyen vegetatív ösztönlények csak a hétköznapok gyakorlati kérdéseit illetően képesek önállóan véleményt alkotni (táplálkozás, lakáskultúra, szexualitás, stb.) - minden másban a tömegmédia, a politikai meg vallási vezetők alakítják ki a nézeteiket.

#4 (21:33) - értem én hogy mire gondolsz, és persze egy kissé eltúloztam a témát - de a lényegi mondanivalóm az volt, hogy az USA-ban most rendkívül súlyos válságot élnek meg a többgenerációs nagy jólétben meglehetősen szellemileg lebutult átlagemberek.

Őket bizony nem edzette meg a két világháború válsága olyan mértékben, mint az európaiakat, és ezért csak keveseknél alakult ki az a gondolkodáskultúra, ami nekünk európaiaknak és ázsiaiaknak magától értetődő. Náluk a meglehetősen lebutított középiskolai oktatást "High School"-nak hívják, bár a degenerációs folyamat már itt is érezteti a hatását:

[link]

[link]

[link]

Most fog megjelenni az Oppenheimer film, annak gondolom központi eleme lesz az amerikai kommunista üldözés (amúgy Teller Ede mocskolta be). De filmsztároknak is törte ketté a karrierjét a hollywoodi feketelista amin listázták a szocialista ideológiával szimpatizáló színészeket, forgatókönyvírókat és rendezőket, akik e miatt nem kaphattak munkát.

De a határaikon túl sem voltak restek beavatkozni a nemzetközi kommunizmus ellenében, pl. Kuba, Vietnám vagy Chile híres esetek - a Pinochet rezsim és a CIA kapcsolatáról pl. az Eltűntnek nyilvánítva c. film remek korlelet.

A '20-as -'30-as években még amúgy viszonylag mainstream volt a szocializmus és munkásmozgalom az amerikai politikában, de a világháborút követően nem volt jó ötlet ilyesmiről nyíltan beszélni, az '50-es évek az full anti-kommunista propaganda. A'60-as években helyi szinten akadtak kisebb szocialista mozgalmak, de valószínűleg részben negatív médiakampányokkal, részben a fekete egyenjogúsági mozgalmakkal való összemosás miatt ezeket elég gyorsan lejáratták. A '70-es évektől kezdve a "szocialista = kommunista = közellenség" reláció él minden amerikai fejében, legfeljebb akadémiai körökben merik megkülönböztetni és szétszálazni ezeket, de ha megkérdőjelezed a különbséget akkor már rögtön gyanús lesz, hogy te nem vagy igazi hazafi amerikai.