Ha a sumér civilizáció a talaj elsósodása miatt ment tönkre, akkor hogy lehetett utána sikeres babiloni meg asszír birodalom? Há nem éheztek??

A szó, amit keresel szikesedés 😁

A bukásukban közre játszott a termés hozamok csökkenése, de volt ott sok más baj is.

Földrajzilag nem pontosan egy helyen vannak, a sumer városok a Perzsa öböl közelében alakultak ki, kivéve Marit, amely az Eufrátesz partján épült jóval beljebb a szárazföld közepén észak-nyugatra.

A babiloni és az asszír kultúrák városai a klasszikus kialakulási korban ettől jóval északabbra voltak, bár természetesen később a terjeszkedés korában a volt sumer területeket is elfoglalták.

Igazából a sumér civilizáció uralmát az akkádok döntötték meg, de ie. 21. században bekövetkezett egy sumer reneszánsz, amikor több városállam Ur városa vezetésével több évtizedes háborúskodás után újra szabaddá lett, amikor megalapították a harmadik uri dinasztiát. A pillanat azért volt kedvező, mert a gutik, - egy nomád népcsoport szétzilálta az akkádok uralmát, folyamatosan támadva a folyamközi városokat.

Ezt a sumer szövetséget a nomád amurruk támadása rombolta le, amikor Ur városát elpusztították.

Később Mezopotámiában több város emelkedett ki, köztük Babilon és így alakult ki a későbbi óbabiloni birodalom, ekkor már a sumerek elkeveredtek a környező népekkel, nem képviseltek többé önálló kultúrát.

Mezopotámia éghajlata ebben az időben gyors ütemben változott, egyre szárazabb lett a korábbi csapadékos vidék, ami néhány évszázad alatt jelentős mértéket ért el. Ezt egy jó darabig öntözéses földműveléssel ellensúlyozni tudták, de a folyók vízhozama is csökkent, sőt néhány teljesen ki is száradt, de nem mindenhol, így a térség társadalmi, politikai súlya a népesség arányának számával egyre jobban északabbra, Mezopotámia közepére tolódott, ahol a későbbi nagy birodalmak kialakultak, a volt sumer területek idővel egyre jobban periférikussá váltak.