Mit gondoltok arról az elméletről, hogy a Tóra történetei eredetileg eltérő népek vallásai voltak, akik aztán egy néppé egyesültek?
Szerintem sok dolog utal erre. Szerintem Ábrahám és El Shaddai, Mózes és Jah, illetve önmagában El és Elohim külön vallások voltak.
Ábrahám és El Shaddai nomád, keleti eredetű, hegyi nomádok (pl. amoriták, arámiak) hite és mítoszvilága lehetett. Közük lehetett a szíriai Amurru Királyságban említett Bêl Sadu hegyi, keleti eredetű istenséghez. Mózes és Jah egy déli, szintén nomád népesség vallása, illetve törzsfője/prófétája lehetett, akiknek közük lehetett a szólebi templomban említett Jhv saszu néphez/törzshöz, az ott élő habirukhoz és valamilyen szinten a hükszoszokhoz is. El föníciai/kánaánita nyelven Il és a héberek között népszerű Elohim pedig a helyi kánaániak vallásában is szerepelt más szemita nép mellett, onnan jöhet, mint az istenek atyja, a világ teremtője, hitvesével, Aserával. Ez jól illeszkedik abba a képbe, hogy a protoizraeliták számos különböző népből, törzsből jöttek létre a kánaáni hegyvidéken. Magában a Tórában is vannak erre utaló jelek, például a hirtelen tér és idő váltások. Például a hirtelen vágás annál a résznél, ahol 12 főből hirtelen nép lesz, mindenféle történet nélkül. Az is erre utal, amikor József testvérei egy csapásra Egyiptomban kerülnek. Szintén említésre méltó az a rész, amikor Isten egy nomád népnek megparancsolta, hogy ünnepeljék az aratást, de közben nomád, sémi, a beduinokhoz hasonló szokás szerint áldozzanak az újszülött bárányokból, marhákból is. Ha eredeti nyelven olvassuk, akkor az istennevek váltakozása is világos. Érdekes például, amikor mezopotámiai-szíriai származású Ábrahám, El Shaddai prófétája találkozik Malkicedekkel, aki Sálem (Jeruzsálem) jebuzeus királya volt (akik leginkább őslakos kánaániták, amoriták és hettiták leszármazottai voltak) és az arámi-kánaáni El Eljon, El papjával, aki minden további nélkül megáldja őt. Nem csak egy ilyen van. Amikor Mózesnek Isten megjelenik az égő csipkebokorban, akkor kijelenti, hogy Ő (Jah) azonos Ábrahám, Izsák és Jákob Elohimjával, csak ők még El Shaddai néven ismerték és most mondta el az igazi nevét. A 82. zsoltár is érdekes, ahol Isten áll az Istennek gyülekezetében. Héberül ez úgy hangzik, hogy Jah/Elohim áll El gyülekezetében. A korai izraelita henoteizmushoz, monolátriához hűen dorgálja a többi istent a többi nép istenét, mert bűnösök és nem teljesítik az isteni feladatukat: az elesettek védelmét, a szegények támogatását stb. Emiatt halállal, aláhullással sújtják őket, míg Jah uralkodik egyedül, legmagasabbként az egész világ felett. Ennek persze az is lehet a magyarázata, hogy az "istenek" királyokat jelölnek, de érdekes a két eltérő név egymás után.
Szerintem az a magyarázat, hogy a protoizraeliták különböző független, de összefüggő népekből, népességekből, törzsekből egyesültek. Ezek az istenek korábban minden nép törzsi istenei, védelmezői, legfelsőbbjei voltak, akit henoteista, monolatrista módon imádtak. Ehhez különböző népi emlékezetek társultak, különböző mítoszok alakultak ki. Ahogy egyesültek először megmaradtak a különböző kultuszok, de rövidesen, a bírák korában már egyesült szinkretista módon. Így a szerepe, kultuszának erőssége még jobban megnőtt. A különböző immár egyesült törzsi vallásokra hatott a helyi vallás is, El a mindenséget teremtő személyében. De bizonyos téren a próféták el is vetették, hisz a meghaló, antropomorf istenek (pl.: Baál, Astarte, Asera, Anat, Bész, Shamas, Hórusz stb) nem fértek bele az örökkévalóság gondolatával, másrészt ellenségesnek számítottak. Az istenségek lényegi azonosítása után a különböző történeteket összeszerkesztették egy történetté. Szerintem ezeket a történeteket nem feltétlenül lineárisan kell kezelni, hanem inkább párhuzamosan, akkor is, ha van közöttük átfedés, hisz azonos térség, lehettek és később lettek is kapcsolatok. Donald B. Redford, Mark Lehner, Aaron Meir, Richard Elliott Friedman, William G. Dever stb. hasonló elméleteket dolgoztak ki. Utóbbi kettő szerint egyes törzsek máshonnan származtak, speciel előbbi szerint Lévi törzsével, utóbbi szerint József törzseivel jött Jah, Mózes, meg a kivonulás úgy amblock.
Mit gondoltok?
válasza:Most legyek őszinte?
Természettudományos műveltséggel bíró emberként arra gondolok, hogy az ilyen irodalmi hulladék tanulmányozására kár az emberi életet pazarolni!
#1.
Milyen jó, hogy nem vagy irodalomtudós vagy történész és nincsenek társadalomtudományos ismereteid sem...
Irodalmi és filozófiai szempontból amúgy remekmű, aminek a keletkezését, kialakulását, történetét érdemes kutatni teljesen világi szemmel. Létezzik vallásos bibliakutatás is, de én sokkal inkább a világi részét kutatom, ami az irodalomtudomány és a történettudomány része.
válasza:Vannak társadalomtudományos ismereteim, ezért állást foglalok ilyen kérdésekben is. A vallási irodalom célja a kultúránk lemérgezése egyes örökölt előjogokkal élő paraziták kiváltságainak a fenntartásához.
Kérdező - milyen "jó", hogy neked soha sem kellett értékteremtő munkát végezned ahhoz, hogy megélj és élvezhesd a modern világ javait, és ezért ráérsz elmélkedni a világ legfeleslegesebb irományainak a mibenlétéről.
Nem trollkodásból - hanem azért írom mindezt, hogy kicsit kizökkenj az álomvilágodból, és észrevedd a való-világot magad körül!
válasza: válasza:ma 15:24
Ott kezdődnek a nagyon nagy bajok, amikor természettudományos alapon akarsz feltörni kultúrantropológiai és mélylélektani problémákat. Száz éve kifejtett probléma, hogy miért kéne ezt hanyagolni.
"A vallásokat csalók találták ki" féle gondolkodás kb. a századfordulón volt utoljára nem kínos, amikor még Freud is azt akarta megmagyarázni, hogy az emberiség százezer éve él kollektív elmebetegségben, bezzeg az ő korában, amikor filléres végtelen alkohol nélkül kb. széthullott volna a nyugati civilizáció... ;)
#4.
Van benne elég sok műfaj, közte lírai és prózai, de mese pont nincs. Én irodalomkritikai szemmel vizsgálom a szöveget. Jan Assman is egyfajta keletkezés elméletet vázol fel. Milyen hatások miatt alakulhattak a szövegek ilyenekké stb. Szerintem a szöveg gyakran szinte egyértelmű: a Jah-vallás eredetileg eltért az Elohim-vallástól. Az Elohim-vallás pedig, ha óvatosan nézzük, akkor tovább bontható egyéb vallásokra, például El Shaddai-vallásra. Ez alapján Isten, mint olyan a törzsek vallásainak szinkretizmusából jött létre. Szerintem könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy nem csak a Tórának/Pentateuchusnak, hanem a benne lévő hagyományoknak, történeteknek, mítoszoknak, emlékezeteknek is. Kicsit a bahá'í hírhez hasonlítanám: a törzsek szövetségét követően már fel sem merült, hogy eredetileg más istenekről volt szó, mivel megállapodtak abban, hogy valójában minden is azonosak voltak a törzsi istenek.
#3.
Van itt egy nép, akinek a történelméről csak ez a terjedelmesebb, írott forrás áll a rendelkezésünkre. Természetesen kutatni kell, ha szeretnénk megpillantani a mitikus emlékezett mögött meghúzódó eredetet. A homéroszi eposzokhoz is az irodalomtudomány kezével kellett nyúlni, hogy aztán a történettudomány és az archeológia az adatokat fel tudja használni.
Amúgy az első bekezdés max. részben igaz. Ott van például a korai kereszténység vagy a korai buddhizmus, amelyek többek között épp a mindenféle előjogok elleni lázadásként jöttek létre, csak máshol. Az egyik a farizeus elit, a főpapság, az arisztokráncia, a másik meg a brahminok, meg az arisztokraták miatt jött létre. Más kérdés, hogy később mindkettőt kiforgatták, de irodalmi szemszögből, ezek a szövegek, például a páli kánon vagy az Újszövetség még az eredeti közösségekben íródtak. A korai iszlámban is volt egy felsőbb osztályokkal való szembeszegülés. Nem véletlenül űzték el Mohamedet Mekkából a gazdag kereskedők.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!