1848 és 1849 szabadságharcot lehet népfelkelésnek nevezni? Hívhatom 1849-1849 nemzeti függetlenedési fegyveres népfelkelésnek?

# 1

Ez nem igaz.

A népfelkelés is irányulhat a fennálló hatalom ellen.

Igen, lehet annak is nevezni, bár inkább csak változatosabbá teszi a megnevezést egy átfogóbb és általánosabb kifejezéssel. Nem biztos, hogy hasznos.

A magyar nyelv értelmező szótára:

- népfelkelés

A nép fegyveres fölkelése vmely elnyomó v. támadó hatalom ellen.

- forradalom

Az elnyomott osztály v. osztályok, általában a társadalom többsége által megkísérelt v. végbevitt erőszakos, többnyire fegyveres felkelés a fennálló kormány vagy (társadalmi) rend megdöntésére.

- szabadságharc

Olyan harc, háború, amelyet vmely elnyomott nép folytat idegen elnyomói ellen szabadságjogaiért, nemzeti, népi függetlenségéért.

Nagyon röviden:

- népfelkelés

Elnyomó hatalom ellen. (Bármilyen nem kedvező hatalom ellen.)

- forradalom

A kormány vagy társadalmi rend megdöntésére. (Pl: jogegyenlőségért.)

- szabadságharc

Idegen elnyomók ellen. (Pl: gyarmatosítók ellen.)

...........

[link]

[link]

[link]

Nevezni bármit bárhogy lehet, a kérdés az, ettől mennyire leszünk előbbre. Mert nem az a lényeg, hogy változatos elnevezésekkel illessünk eseményeket, hanem hogy úgy írjunk le, hogy lehetőleg mindenki ugyanazt értse alatta.

A 48-as forradalmat Petőfi köre robbantotta ki, ezt régóta tervezték, a tettekre a bécsi felkelés hírére szánták el magukat. Tekintve, hogy akkor már egész Európa forradalmi lázban égett, nem meglepő, ha ez nagyon hamar talált itthon követőkre. Petőfiék 15-én ismert és befolyásos emberekként gyorsan tudták ismertté és széles körűvé tenni. Kossuthék is régóta szervezkedtek a pozsonyi parlamentben, kapóra jött a fegyvereknek is szerepet adó zavargás, és hamar csináltak belőle hivatalos politikai követelményrendszert. Csupa olyasmi történt rövid idő alatt (március 15-én robbant, április 9-én már országos népgyűlés királyfosztó gyűlésévé vált), ami igen széles rétegek óhaja volt. Ez tehát egy forradalmi felkelés volt, a körülmények, a megérett helyzet és a lelkes profi vezetők hamar csináltak belőle népfelkelést (azaz széles tömegek csatlakozását a mozgalomhoz, a városi és vidéki szegény emberektől a gazdag nemeseken át a kultúra-meghatározó értelmiségig. Amikor pedig az időközben megerősödő európai uralkodók támogatásával a Habsburg ház megkezdte a felszámolást, szabadságharccá minősült át. A kegyelemdöfést az orosz cár csapatai adták meg.

# 5

IDÉZLEK: " Kossuthék is régóta szervezkedtek a pozsonyi parlamentben, kapóra jött a fegyvereknek is szerepet adó zavargás, és hamar csináltak belőle hivatalos politikai követelményrendszert. Csupa olyasmi történt rövid idő alatt (március 15-én robbant, április 9-én már országos népgyűlés királyfosztó gyűlésévé vált), ami igen széles rétegek óhaja volt."

Pár észrevétel:

1.) 1848. március 15-én nem történt "fegyvereknek is szerepet adó zavargás", hiszen egyetlen lövés sem dördült.

2.) IDÉZLEK: "Csupa olyasmi történt rövid idő alatt (március 15-én robbant, április 9-én már országos népgyűlés királyfosztó gyűlésévé vált), ami igen széles rétegek óhaja volt." Rövid idő alatt? Te összekevered az 1848. áprilisi törvényeket a Habsburg-ház 1849. április 14-i debreceni trónfosztásával, gondolom nálad ez utóbbi a "királyfosztó gyűlés".

A fegyveres konfliktus Magyarország és a Habsburg Birodalom között lényegében egy közjogi természetű politikai konfliktusból robbant ki.

Az 1848-as európai forradalmi hullámot meglovagolva a magyar politikai vezetés ugyanis keresztülvitte Bécsben Magyarország polgárosításáról és a felelős magyar kormányról szóló törvényjavaslatait (a bécsi és pesti forradalmak is segítettek ebben), amelynek nyomán megalakult a Batthyány-kormány. Mindennek eredményeképpen Magyarország végülis alkotmányos monarchia lett, belső ügyeit tekintve teljesen önálló állam, a Birodalom többi részéhez (a magyar fél álláspontja szerint) csak az uralkodó személye kötötte. A birodalom csak szükséghelyzetében engedett ennek, és hiába volt papíron törvényes ez az egész, várható volt, hogy ha a bécsi kormányzat nyeregbe kerül, akkor ezt az egészet megpróbálja majd visszafordítani, mert a birodalmi vezetés szempontjából a magyarországi változások elfogadhatatlanok voltak.

A bécsi udvar két dolgot tudott kihasználni. Egyrészt, hogy a magyar fél nem rendezte a birodalommal való viszonyát (külügy, hadügy, pénzügyi kérdések), amelyek olyan politikai huzavonát eredményeztek, amelyet el tudtak úgy húzni végletesen, hogy abból fegyveres konfliktus legyen. A másik, hogy a magyar fél nem rendezte a nemzetiségekkel, illetve a horvátokkal való viszonyát, az ő elégedetlenségüket kihasználva a katonailag megrendült birodalmi kormányzat mégis nyomást tudott gyakorolni a magyar félre.

Mindezt érzékelve a magyar országgyűlés megszavazta a honvédhadsereg felállításáról szóló költségvetést, illetve a Batthyány-kormány megkezdte az első honvédzászlóaljak felállítását is. Ez még 1848 nyarán megtörtént, de nem kellő ütemben, ugyanis Jelacic szeptemberi támadása (vagyis a szabadságharc, amiről a kérdező is kérdez) felkészületlenül érte a magyar felet, de Pákozdnál mégis sikerült megállítani Jelacic seregét, amelynek célja a magyar főváros elfoglalása és a magyar kormány megszüntetése volt. A magyar politikai vezetés tehát kénytelen volt a tavaszi eredményeit (polgári átalakulás és felelős magyar kormány, alkotmányos monarchia) fegyveresen megvédeni a (lássuk be) törvénytelenül támadó bécsi katonai agresszióval szemben.

Mindez, amit leírtam, semmi esetre sem nevezhető népfelkelésnek, az eseményeket végig a magyar vezető politikai réteg irányította. Egy népfelkelés alulról jövő mozgalom valamilyen elnyomó hatalommal szemben, de itt erről szó sincsen, a hagyományos magyar vezető elit által irányított politikum fegyveres konfliktusáról beszélünk a birodalmi központi kormányzattal szemben. Ezt elsősorban a #4-es válaszolónak írom. Először ismerni kellene, hogy egyáltalán mi történt 1848-ban, nem pedig hasraütés-szerűen fogalmakkal dobálózni.

Sokan egyébként (hogy folytassam a gondolatsort) félreértik 1848-at, és úgy gondolják, hogy a forradalom alapvetően Pesten történt, ott volt az események centruma. És mivel ott valóban Petőfi, Jókai, diákok és a pesti nép mozdult meg, ezért hajlamosak ennek az egésznek egy alulról jövő jelleget tulajdonítani. Erre rásegít az is, hogy az iskolai ünnepségek során is az egész 1848-49-et ez a pesti forradalom reprezentálja (az ünnepségek előadásai általában Petőfiről szólnak), illetve a magyar közgondolkodásban is felülreprezentált a pesti forradalom szerepe (ez a romantikus történelemfelfogásból is fakad, pl. Jókai regényeiből, aki, mint a pesti forradalom résztvevője, természetesen kihangsúlyozta az írásaiban a szerepét). Petőfi hagyományos kultusza is rásegített erre, illetve a 20. században a kommunista szemlélet, ami az egész 48-49-es eseménysort a proletárság harcának tüntette fel a kizsákmányoló burzsuj nemesség ellen (vagyis ez a szemlélet valóban népfelkelésként interpretálta az eseményeket, elég csak megnézni az 1948-as Feltámadott a tenger című kommunista propagandafilmet).

Viszont a valóságban (ahogy a #7-es válaszomban írtam) a bécsi kormányzat (ami egyébként ekkor nem is Bécsben tartózkodott, de ez most mindegy) fő célja a Batthyány-kormány megszüntetése volt, vagyis katonai konfliktus a birodalmi udvar és a Batthyány-kormány között volt. A honvédhaderőt a Batthyány-kormány toborozta, a katonai vezetés a Batthyány-kormánynak volt felelős, illetve az áprilisi alkotmányra (és annak védelmére) esküdtek fel. Az más kérdés, hogy a katonaság állománya milyen társadalmi rétegekből verbuválódott, ettől ez még nem népfelkelés, remélem, nem fog ebbe senki belekötni.

Petőfi egyébként a maga korában habár népszerű költő volt (de mint költő, politikusként ez már nem mondható el róla, pl. az országgyűlésbe sem választotta meg a nép). Vagyis neki a maga korában egyáltalán nem volt meg az a kultusza és nimbusza, ami azóta megvan. Az ő kultusza csak a szabadságharc leverése után erősödött fel. Maga a pesti forradalom pedig a mai iskolai ünnepségek miatt van felülreprezentálva (és a romantikus felfogás, Jókai és mások regényei miatt), valójában az események között csak egy epizódszerepe volt, a fő események a magyar országgyűlésben játszódtak le, illetve a Batthyány-kormányban. Pestnek annyi volt a szerepe (és ez sem kicsi, nem akarom elbagatellizálni sem), hogy segített a bécsi udvarnak meghátrálni, amikor Kossuth odament elfogadtatni a törvényjavaslatokat. De itt is a törvényjavaslatok elfogadása volt a valódi "forradalom", és itt meg kell állni egy pillanatra.

A "forradalom" kifejezést ugyanis a kortársak, tehát akikkel 1848-49 megtörtént, teljesen másképpen használták, mint mi, teljesen mást értettek alatta. Mi ezt a szót ugyanis hajlamosak vagyunk ma már csak a pesti (tehát a március 15-i) eseményekre érteni, és csak erre az egy napra használjuk, ez a nap a nemzeti ünnepünk is. A kortársak viszont egyáltalán nem gondolták így, az ő szemükben ugyanis az egész eseménysor forradalom volt, amit az előző válaszomban leírtam. Vagyis Kossuth bécsi útja, a törvényjavaslatok elfogadtatása és szentesítése a királlyal, az áprilisi törvények, a honvédzászlóaljak felállítása, a pákozdi győzelem és az egész szabadságharc egészen a leveréséig forradalom volt. A szabadságharcot is sok kortárs az írásaiban "forradalmi küzdelem"-nek emlegeti, a Batthyány-kormányt és az azt követő kormányokat "forradalmi kormány"-nak hívják. Az ő szemükben ugyanis a minta a nagy francia forradalom volt, amit még mi is az egész eseménysorra értünk, tehát az 1789-es országgyűléstől kezdve Bastille ostromán át az intervenciós erők támadásától az összes mindenféle kormányig (alkotmányos monarchisták, girondiak, jakobinusok stb. kormányai) egészen Napóleon uralkodásáig. Ez az egész eseménysor a maga háborúival, kormányaival stb. együttesen "a" forradalom. Ezt a kortárs magyarok is így gondolták 1848-49 eseményeire. Mint ahogy a franciáknál sem csak Bastille ostroma volt a forradalom, hanem az egész eseménysor, így nálunk sem csak a pesti események, hanem az egész. Mindkét eseménysorban Bastille ostroma vagy a pesti forradalom is egy epizód, habár ma ezek reprezentálják, szimbolizálják az egész eseményt. De az egész eseményt kell nézni, és az események egésze szempontjából az 1848-49-es eseményeket a magyar nemesség, a Batthyány, majd az azt követő kormányok (OHB stb.) koordinálták, irányították, azaz a hagyományos magyar politikai elit.

És még egy gondolat, mert ezt nem fejtettem ki. A forradalom 1848-ban a kortársak szemében az volt, hogy radikálisan, tehát "egyről a kettőre" megváltoztatták Magyarországot, ami feudális, rendi berendezkedésű államból átmenet nélkül polgári jellegűvé vált az áprilisi törvényekkel. Radikálisan megváltozott Magyarország viszonya a Birodalommal (perszonálunió), az uralkodóval (alkotmányos monarchia) kapcsolatban.

Forradalmi átalakulás alatt tehát ezt értették, a szó, hogy "forradalom", ezt jelentette. A Batthyány-kormányt is ezért nevezték "forradalmi kormánynak", mert ennek a radikális, polgári átalakulásnak a terméke volt, illetve a szabadságharcot is azért nevezték forradalmi küzdelemnek, mert a radikális átalakulás védelmét, stabilizálását értették alatta. Tehát minden a forradalom (azaz radikális polgári fordulat) miatt történt, ez volt az események kiindulópontja, ehhez képest történtek a későbbi események.

Gróf Széchenyi István is ettől a forradalomtól rettegett, vagyis nem attól, hogy március 15-én tömegmozgalom lesz Pesten, hanem a radikális politikai megoldásoktól, ez volt a politikai konfliktusának az alapja Kossuthtal, mert Kossuth mindent egyszerre, radikális tempóban akart, és nem fokról fokra, lépésről lépésre..

A 19. században a "forradalom" alatt nem azt értették, hogy kiáll Petőfi és elszavalja a Nemzeti dalt, hanem a radikális politikai átalakulásokat.

#7-#9 köszönöm a megvilágító kifejtést, minden szavával maximálisan egyetértek. Korábbi véleményem mentségére (nem magyarázatára) annyit, sajnos egyre inkább terjed a felületes megállapítások sora, és (eléggé elítélhető módon) ebbe magam is belesodródtam.

Egyetértek azzal a fogalmi meghatározással is (amire a kérdés is irányult), hogy a forradalom nem egy napi esemény, hanem egy állapot radikális megváltoz(tat)ása. A népfelkelés úgyszintén egy állapot megváltoztatásának alulról jövő radikális kezdeményezése. És valóban a leegyszerűsítő politika gyakran idézi elő nagyon téves megítélését egy eseménysornak. Ahogy az 1848-as évszámml fémjelzett eseménysor sem 1949 március 15-én kezdődött, csak a hétköznapi életben szeretünk dolgokat dátumokhoz kötni.