Mitől lehet az, hogy Afrikában jópár ország még mindig nagyjából a XX.század eleji fejlettségi szinten van sok tekintetben?

10#

Talán nem kellett volna egybenyitni a világot. Léteztek elég magaskultúrák ott is. Idővel a felfedezők, később tőkések túlságosan belemérnököltek a szerves fejlődésükbe. Szóval hagyjuk ezt a képmutató dumát. Szaréhúgyé dolgoznak, hogy mi kávét szürcsölgessünk reggelente stb. Ja. Felhoztuk őket olyan szintre, hogy 10 gyerekből életben marad 8 nyomorogni. Egyébként most olyasmi előtt áll az emberiség, ami kicsiben már megtörtént helyi civilizációkkal, csak ez most globális lesz és sokkal durvább, amit az európai fehér ember indított el.

Miután függetlenedtek nem tudtak mit kezdeni a szabadságukkal és azóta is politikailag nagyrészt instabil a kontinens + a vezetők erősen korruptak és a pénzt amit kapnak fejlődésre nagyrészt maguknak teszik el.

Valamint pl volt most is hogy MrBeast ingyen ásott 100 kutat és adott dolgokat, de a helyi politikai vezetők még le is hordták hogy ezzel csak erősíti azt a sztereotípiát hogy csóróság van náluk. Ebből is látszik hogy kb semmit sem foglalkoznak a népjóléttel

14#

Inkább a globális centrum hatásra akartam fókuszálni.

Azért beszéljünk a munkamorálról, vagy munkakultúráról is.

Azt mindenki tudja földrajzi iskolai tanulmányaiból, hogy léteznek meteorológiai övezetek, de mi itt közép-Európában a mérsékelt égöv egyik legprímább helyén, ahol enyhe a nyár és a tél sem túlságosan zord, el sem tudjuk képzelni, hogy milyen a mediterrán, vagy a trópusi éghajlat.

Nálunk ritka a kánikula, ha harminc °C fölötti a meleg, már csak kevesen szédelegnek a tűző napon, de mondjuk a spanyolok nyaranta egész nap csak sziesztáznak és dél-Itáliában, meg Görögország déli részein is már másképpen mozognak az emberek nappal, egészen más a munkatempó.

Most gondoljunk bele, a trópuson az európai ember ha egyfolytában dolgozik mondjuk egy órát, akkor bele is halhat, hőgutát kap és a négerek bár jobban bírják a szörnyű hőséget, de azért ők sem bírják szuflával, mert a sötét bőr ugyan ad némi védettséget, de a szívük, a vérkeringésük azért nagyon megvan terhelve.

Nem hiába sok jó sportoló, futó van közöttük, de azért az átlag néger ehhez van genetikailag szokva, hogy csak módjával tüsténkedik, a folyamatos hosszú távú munka a trópuson elképzelhetetlen.

Persze légkondicionált traktorfülkében már jobban lehet szántani, de a légkondi elromlik, meg a gépeik is agyonhasznált, lestrapált ócskaságok, így sok a kifejezett fizikai munka, amit bírni is kellene.

Nem kifejezett lustaság ez, bár felületes szemlélő annak vélheti, amíg meg nem próbálja.

Dél-Amerikában is hasonló a helyzet részben, bár ugye akkora országokban, mint Argentína, vagy Brazília akár hat nyolc éghajlati zóna is található és nyomokban ez Afrikára is érvényes, de azért a földrész egyik sajátossága a trópusi éghajlat, ahol elképzelhetetlen olyan intenzitású munkálkodás, mint Európában.

A hatékony munkavégzés segítésére persze ma már komoly gépesítés áll rendelkezésre, de ez egyrészt roppant drága, így jórészt csak külföldi beruházás használja, amennyiben hajlandók erre pénzt pocsékolni, másrészt csak viszonylag rövid ideje létezik a modern gépesítés Afrikában, ami ugyan mostanában dinamikus fejlődést okoz, de nem egészében, hanem inkább csak a nagyvárosokban, a kisebb falvakban, településeken az életmód maradt az, amit ősidőktől fogva élnek és csak annyi az igazi változás, hogy a modern egészségügy vívmányai ott is éreztetik hatásukat, így a gyermekhalandóság civilizált mértékre csökkent és ezzel az afrikai népszaporulat az egekbe szökött.

Csak összehasonlításképpen a bátyám nyugdíjas létére pár éve vidékre költözött, de elképesztő, mennyit dolgozik a kertben, a ház körül.

Felássa a kertet, egyengeti a térköveket, forgatja a komposztot, megigazítja a tetőt, munka van a borral, tüsténkedik a tárolt zöldséggel, hurcolássza a csirkék búzáját, javítja a kerítést, metszi a fákat, lebontja a felfuttatott, de letermett paradicsomot, füvet nyír, árkot egyenget, zengeti az ágdarálót, sepri a járdát, szívózza a faleveleket és pihenésképpen elugrik pát zsák cementért, vagy gyökerezteti a szőlő és rózsavesszőket, de sorolhatnám még, a lényeg, hogy meg nem áll reggeltől estig, ráadásul egyedül van, ha elviszi a cefrét lefőzetni, akkor meregeti át az utánfutóra tett hordóba, mert egyedül nem bírja felrakni, a pálinkafőzőben megint cserpákol, mert ott meg nem tudja levenni és egy hosszabb deszkát is bajos egyedül cipelni, ráadásul van néhány gépe is, így még esztergál, hegeszt és köszörül, meg sivít a flex, surrog a festékes ecset, lakkozza a kerti bútort és ha még azt is hozzávesszük, hogy a tél még a nyugalmasabb évszak, akkor el lehet képzelni, hogy mit gürizik egész évben és hát ugye megvannak elég jól, mert úgy nagyjából mindenük megvan, de őszintén szólva nincs különösebben nagy látszatja,

Ugyanez Afrikában teljesen elképzelhetetlen, ahol örül az ember az ötven fokos melegben, ha szuszogni tud.

Hát ezért volt, van és lesz Afrika mindig is elmaradottabb.

A magyarázat egy képen:

[link]

16#

Ez nagyon jó meglátás.

Egyébként itt sem kéne szétszaggatni magunkat(nagybátyádnak sem), lehetne ezt jobban, okosabban is csinálni. Nem a kőkorba kell visszamenni, de lehet valamit tanulni akár a kis busmanoktól is, viszont ha így folytatja a fogyasztói civilizáció akkor önkéntelenül fog a vaskorba visszazuhanni.

Régen ez egy családi feladat volt amit nagybátyád szinte egyedül csinál. Egy család jellemzően 10-20 főből állt. Atomizálódott a társadalom, előszöris vissza kéne állítani az alapvető közösségeket. Persze könnyű ezeket mondani, meg vegyünk vissza jócskán a fogyasztói igényeinkből stb.

Ebben az a röhej, hogy a nekünk éhbérért kávét szüretelő ugyanúgy a fogyasztói társadalom része, mint aki 25 eurós órabérben dolgozik. El lehet gondolkodni, hogy egy főre vetítve kinek nagyobb az ökológiai lábnyoma.

A történelmük, és a földrajzi helyzetük erre predesztinálta őket. Gyakorlatilag kb. lehetetlen ebből a helyzetből önerőből komolyabb fejlettséget elérni.

A gyarmatosítás kiölte belőlük a nemzeti öntudatot és a törzsi gyűlölködés szintjére száműzte azt. Ennek megfelelően sok a belviszály, óriási a korrupció és a lakosság túlnyomó többsége nincs a Maslow piramisnak azon a pontján, hogy ezen akár egy kicsit is elgondolkozhasson. Nem is lesz hiszen a forráshiány miatt az oktatás a béka segge alatt van, így, megfelelő tudás hiányában átgondolni se nagyon lehet mihez kezdjenek a helyzettel, amiben ragadtak.

Az éghajlat miatt vagy nincs megfelelő mennyiségű munka, vagy elvégezni nehézkes.

És mivel elszigeteltek mind kulturálisan, mind gazdaságilag, ezért nem is nagyon van minta, ami példát mutathatna nekik.