Miért lett az oroszlán magyar címerállat úgy, hogy nem éppen őshonos állat a Kárpát-medencében?

Nem csak oroszlán, hanem mindenféle legendás címerállat van, itt nem számít a faj őshonossága.

A legendákból, mesékből, mítoszokból számos totemállat volt ismeretes és a heraldika felkapta ezeket.

Nem a valóságos lénye dominált, hiszem számos képzeletbeli lény, például egyszarvú is megjelenik címerállatként.

A heraldikában kerülni kell a természetben előforduló állatok ábrázolását. A címerállatot stilizáltan, az adott kor stílusjegyeinek megfelelően, a jellegzetes tulajdonságainak a kiemelésével kell ábrázolni. Pl. az angol heraldikában a leggyakoribb oroszlán-ábrázolás a felegyenesedett, kinyújtott mancsú, támadó helyzetű oroszlán (en: lion rampant), melyet a régebbi heraldikai irodalom találóan a „ragadmány után készülő” kifejezéssel írt le. Ez a póz fejezi ki legjobban az oroszlánhoz kapcsolódó hiedelmeket és pozitív tulajdonságokat, a bátorságot, erőt, harciasságot, férfiasságot (a hímivarszerveket is ábrázolják) stb., mely egyben a címerviselő tulajdonságaira is utal. Ezért a címerállat áttételesen magára a címertulajdonosra utal, mivel ezen címerképek eredeti rendeltetése az ellenfél elrettentése volt, később az erő és hatalom demonstrálására is szolgáltak. Általában az állat színe is olyan, amilyen nem látható a természetben (pl. kék oroszlán, ezüst sas).

Nem véletlen a két, három, vagy több fejű állat, sas, oroszlán, leopárd ábrázolása sem, ezzel kifejezhető a feudális hűbéri rendszerben elfoglalt pozíció is, mert ugye az oroszlán az állatok királya, vagy a sas, amely a madaraké, ám ha két fejük van, akkor ezen belül is elsőbbségre utaló, mindent uraló jelzést vélünk felfedezni.

A címerállat szerkesztésének külön szabályai voltak, gyakorlatilag nagyjából ugyanazt fejezte ki, mint manapság egy embléma, egy logó, ezért messziről is jól kivehetőnek kellett lennie, olyan ábrázolásmóddal való megjelenítéssel, aminek nagyban és kicsiben is mutatnia kellett és a család legendáján kívül a felismerhetőség dominált, az ábrának utat kellett vágnia a gondolkodás útvesztőiben, ahogy ma egy Audi, vagy Nike emblémának, mert ahol a két fejű sas megjelent, ott mindenki egyből tudta, miről van is szó.

Pár gondolat erről:

[link]

Nagyjából a ezek mind benne vannak kérdező, és itt egy kis oroszlán és történelem átfogó alapinfó. :) És igazából az emberek úgy valahogy a történelem során mindvégig ismerték és ábrázolták is az oroszlánt (és sok mást is). A középkorban csak a címer középkori formáját találták ki és az oroszlán magától értetődően került rá.

Ott kezdődik, hogy valamikor oroszlán az tényleg élt lényegében mindenhol, egész Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Afrikában is, gyakorlatilag világszerte. És meglepően későn haltak ki Európában. Így nagyjából mindig is ismerték az emberek az oroszlánt, legfeljebb a kihalások fázisaiban már csak valahogy úgy, hogy valahol arrafelé messze két teliholdnyi járásra élnek.

[link]

A megszokott neve a "barlangi oroszlán", de ez valójában egy rosszul sikerült név és nem barlangokban lakott, hanem nyílt, füves, szavannás területeken, amit a mai afrikai oroszlánok is kedvelnek. A másik találóbb neve "szetyeppei oroszlán" és a sztyeppei mamutokkal élt egy területen (többnyire)(például a szkíták is ismerték) és valamivel nagyobb termetű volt az Afrikában élő oroszlánoknál. Néhol méretesebbek is éltek. Európában meg a hegyvidéki, meredek és sziklás erdőket lakták.

Ukrajnában barlangi oroszlán fosszília alapján a "Sambir oroszlán" testtömege meghaladhatta akár az 500 kg-ot is, bár ezt még pontosíthatják és lehet, hogy "csak" 400 kg lesz belőle, de voltak a prehistorikus megafaunában eléggé termetes oroszlánok. Itt a képen a "b" vs a mai "f".

[link]

( [link] )

( [link] )

És már az ősi oroszlánokat is brázolták méghozzá elég felismerhetően (egy-két példa).

Chauvet-barlang (en: Chauvet Cave)(fr: Grotte Chauvet, fr.kb:"grot sove"), Franciaország, 36 000-30 000 éve éltek ott akik festették.

[link]

Vagy az Oroszlán-ember szobor, elefántcsont agyarból faragva.

Németország, 40 000 éves.

[link]

Itt egy lehetséges funkció a használatára: [link]

Itt 62 barlangi oroszlán lelőhelyet mutat Európában:

[link]

A barlangi oroszlánok több százezer éve éltek és a legtöbb helyen körülbelül 14 000 évvel ezelőtt kihaltak. Közben a méretük is folyamatosan lecsökkent a mai afrikai oroszlánok méretére.

Ie. 9600 - ie. 3500 közötti leleteket itt találtak:

[link]

Ie. 3500 - isz. 500 közöttieket pedig itt:

[link]

Európában ie. 3000-re már kevés orszlán volt, és szórványosan nagyjából ie. 400-ig még éltek a mediterráneumban. Említik az ókori szerzők is: Homérosz (ie. ~800), Hérodotosz (ie. 484-425), Xenophón (ie. 430-355), Arisztotelész (ie. 384-322), Plutarkhosz (46-119), Pausanias (110-180). És végül a késő ókorból, isz. 500 környékén is még akadtak.

( [link] )

( [link] )

Mára már csak Afrikában és Indiában is élnek szabadon oroszlánok.