Ha korábban nem volt nemzeti öntudat, akkor Magyarország 3 részre szakadását a kortársak hogyan élték meg?

Akkoriban az emberek kulturális/politikai/vallási identitását leginkább a népcsoport határozta meg, amihez tartoztak.

Egy székely emberről például ismeretlenül is meg lehetett mondani, hogy milyen ruhákban jár, milyen ünnepeket tart, milyen nyelven beszél, milyen a vallása, a népzenéje vagy a közösségének a szerkezete. És ehhez jött még hozzá az, hogy melyik fejedelem, király alattvalója.

A nagy horderejű politikai változások inkább a társadalom felsőbb rétegeit érintették, birtokok, várak, vagyonok cseréltek ilyenkor gazdát. Ha az új uraság nem veszélyeztette a köznépet, nemigen tépte a haját senki ilyenkor; szántani, vetni, aratni ugyanúgy kellett, mint előtte.

A nemzeti öntudat, nemzettudat, vagy nevezhetjük hazafiságnak is az ókorban és középkorban is megvolt. A különbség a ma megszokotthoz képest az volt, hogy a középkorban a politikában a kisember, a közember, a többséget kitevő parasztság és állattenyésztő réteg nem igazán tudott részt venni. A politika szereplői a különféle nemesek voltak és nem úgy mint manapság ami mindenkinek teljesen általános.

Ettől még volt nemzettudatuk és nagyon is tudták, hogy egy idegen király mennyire nem jó az országnak. A nemeseket meg már akkor is külföldi nyomásra igyekeztek megosztani, főként az uralkodóválasztások alkalmával és változó módon mesterkedtek a trón megszerzésében. Egyébként ennek a minket körülvevő országok népei is ki voltak téve és ahogy egy nem magyar uralkodó elérte, hogy a magyarok királya lehessen, ugyanúgy kieszközölték azt is, hogy például a horvátok királya is legyen. Közben persze egyik sem volt az illető, nem volt se magyar se horvát. Mindenesetre a középkorban a nemzettudat ugyanúgy megvolt, csak a közembereknek nem volt közvetlen joguk és beleszólásuk a politikába - ez volt a fő különbség - mert az államberendezkedés is más volt. A feudális viszonyokban más volt az államkialakítás és nem a mai jog alapján mentek a dolgok, hanem magán egyezkedések mentén a nemesek és a király között (vazallus, hűbéres).

Rákosi végzés 1505 (kis idézet)(Amit nem véletlenül hozták létre.)

"A köznemesség egységesen foglalt állást az idegen trónkövetelőkkel szemben és kinyilvánította ragaszkodását egy nemzeti király személyéhez. Megfogalmazták, hogy az ország „rémséges szétrongyolódásának és csúfságos pusztulásának” az idegen származású királyok az okai, akik kegyetlenebbül dúlják Magyarországot, nyomorgatják a magyarokat, mint a török"

"A rákosi végzés kimondta: ha II. Ulászló törvényes házasságból született fiúörökös nélkül hal meg, akkor a leányági öröklést nem ismerik el, és nem választanak többé idegen uralkodót, csak „született magyart”."/1./

"Még ebben az évben kettős királyválasztásra került sor: 1526. novemberében a saját hadsereggel rendelkező Szapolyai János (csak neki volt ütőképes serege az országban) szerezte meg a koronát (az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva). Az ausztriai Habsburg-ház a Jagellókkal kötött házassági szerződés értelmében formált igényt a magyar trónra. A magyar nemesség többsége Szapolyaival tartott, Ferdinánd mellett kezdetben csak a horvátok és néhány magyar főnemes állt."/2./

Ha megnézed az uralkodók sorát, akkor láthatod, hogy a magyar Szapolyai-ház mellett igyekezett a Magyar Királyságot megszerezni a Habsburg-ház is és az azt követő időszakban már Habsburg uralkodók irányították hazánkat./3./

.........

1. [link]

2. [link]

3. [link]

Még segít a megértésében, hogy gyakran keverik a nacionalizmust, patriotizmust, hazaszeretetet, nemzettudatot és mai állam meghatározást. Az állam funkciók kialakításának mai módja az nyilván nem volt meg mondjuk ötszáz éve, de a nemzettudat viszont igen és nem azonos ez a kettő.

Már az ókori görögök is görögöknek tartották magukat és ez valahogy így ment már az ókortól kezdve. Ugyanígy meghatározták magukat a sumerek és ókori egyiptomiak is.

Hérodotosz feljegyzése szerint is megáll ma is az, hogy mit neveztek "görög"-nek.

- megosztott származás

- közös nyelv

- közös szentélyek és áldozatok

- közös szokások

A különbség az, hogy nem foglalták jogi és politikai keretekbe, hanem amolyan közös magánügy volt. Míg mára mindenkire érvényes közös egyenlő jogot is jelent.

A nacionalizmust gyakran csak a 18. század végére és a francia forradalommal kapcsolatban vetik fel, viszont ott és akkor csak az írásos és államszintű jogi értelmezése lett írásba fektetve, vagyis közösen kimondva. A "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" (Liberté, Égalité, Fraternité) azért alakult ki, mert az embereknek elegük lett a társadalmi egyenlőtlenségekből. Így lett a törvény előtti egyenlőség, ami független a származástól és a társadalmi helyzettől és a jelmondat sem véletlenül szerepel az "1789. évi Nyilatkozat az ember és a polgár jogairól" nevű jogi dokumentumban.

........

[link]

[link]

[link]

[link]